Újabb frekvenciákhoz juthatnak a mobilszolgáltatók

A június második felében véget ért német frekvenciaaukció eredményhirdetését követően nem kérdés többé, hogy a német mellett a legtöbb európai mobilszolgáltató ötéves távlatban újabb, kifejezetten értékes frekvenciablokkokhoz juthat majd hozzá, melyekkel tovább bővíthetik mobilnet-hálózatuk kapacitását. Bár formális döntés erről még európai szinten nem született, komoly esély van rá, hogy a legtöbb uniós tagországban ez egyben azzal jár majd, hogy a digitális földfelszíni tévéadást működtető hálózatoknak le kell mondaniuk a jelenleg általuk használt spektrumok egy részéről. A magyar államot ez a helyzet érdekes dilemma elé állíthatja.

A 700-as dilemma

A német aukció érdekessége, hogy Németország az első az európai államok között, amely a pályázat keretében lehetővé tette a nagyon jó lefedettséget biztosító és jelenleg digitális földfelszíni műsorszórásra használt 700 MHz-es frekvenciatartomány használatát nagysebességű mobilszolgáltatásokra. Ezzel a 800 MHz után további frekvencia került át a mobilszolgáltatókhoz, amit azok várhatóan 2019-ben vesznek majd használatba.

^{Németországban már eldőlt a kérdés}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A távközlés-szabályozási kérdésekben járatos Explico tanácsadócég szerint Németország példáját máris követi két erős uniós tagállam: Franciaországban a német pályázat eredményhirdetésével egy időben jelentették be, hogy a 700 MHz-es tartományra vonatkozó pályázatot még idén kiírják, melyből az állam nagyjából 2 miliárd euró bevételre számít és az Egyesült Királyság is szeretné újraosztani a frekvenciát úgy, hogy azt még 2022 előtt mobilszolgáltatásra lehessen használni.

A sáv használatának jogáért két érdekcsoport (műsorszórók, mobilszolgáltatók) közt évek óta zajló ádáz harc ezzel végérvényesen eldőlni látszik, hiába érvelt azzal a műsorszórók európai szövetsége (EBU), hogy a földfelszíni digitális platformnak még most is 250 millió rendszeres nézője van Európa-szerte, a tévés tartalomfogyasztás pedig az új technológiák begyűrűzése ellenére nem csökken számottevően. Ezzel szembe állítható a mobilszolgáltatók legnagyobb világszervezetének, a GSMA-nak azon prognózisa, hogy a következő öt évben várhatóan megduplázódik a mobil szélessávú kapcsolatok száma, a sávszélesség pedig átlagban a háromszorosára nő. Beszédes, hogy a szervezet ebbe képletbe a gépek közti kommunikáció jelentette kapacitás-felhasználást bele sem kalkulálta.

Még-még-még-még-még!

Bár ezzel kapcsolatos végső döntés még nem született, gyakorlatilag már a német aukció előtt eldőlt, hogy a 800 után a 700 MHz-es sávot is meg kell nyitni a mobilszolgáltatások előtt, ami értelemszerűen azt jelenti majd, hogy az adott időponttól (ez várhatóan 2020-2022 közé tehető) a földfelszíni digitális műsorszórást végző cégeknek vissza kell adniuk az általuk használt frekvenciakeret egy részét. Az így kieső kapacitás a legtöbb műsorszórót mindenképpen fájdalmasan érinti majd, hiszen ha nem akarják, hogy csatornakínálatuk csökkenjen, újabb, kisebb sávszélességigénnyel rendelkező technológiát (pl. DVB-T2) kell bevetniük hálózatukon, ami mind adóoldalon, mind ügyféloldalon beruházást igényelhet.

A nemzetközi trend már az idén novemberi Wold Radio Conference (WRC) kapcsán tetten érhető. Az ENSZ szakosított szerveként működő Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) által 3-4 évente szervezett WRC fő feladata a nemzetközi spektrumelosztás módosítása, szükség esetén annak felülvizsgálata. Így lényegében ezen a tanácskozáson dől el a világ és benne Európa spektrum felhasználásának jövője. Az év végi világkonferencia előzményeit vizsgálva valószínűnek tűnik, hogy a fenti tendenciák itt is érvényesülni fognak. A 700 MHz-es spektrum mobilszolgáltatókhoz kerüléséről lényegi vita már nem is nagyon várható, amit az EU-s előkészítő anyagok is szinte tényként kezelnek. A valódi kérdés igazából az, hogy meddig tudják leszorítani a mobilszolgáltatók a műsorszórókat. A frekvenciaéhség ugyanis nem csökken, a mobilpiac újabb és újabb sávtartányokat néz ki magának. Ennek ellenére egységes európai álláspontként az rajzolódik ki, hogy a 694 MHz alatti frekvenciák megnyitása már komoly sérelmeket okoznának a műsorszórásnak (és egyébként a rádiócsillagászatnak meg a légi irányításnak is) ezért azokat 2030-ig biztosítani kell.

A magyar dilemma

Az Explico szerint a frekvenciahasználati jogok átrendeződése érdekes dilemma elé állíthatja Magyarországot, mely éppen tavaly lett 100%-os tulajdonosa a honi digitális földfelszíni adóhálózatot üzemeltető, egyben a frekvencialicencekkel is rendelkező Antenna Hungáriának. "Ez különösen érdekes helyzetbe hozza majd az államot, hiszen az egyik oldalon jelentős frekvencia bevételre számíthat, a másik oldalon viszont egy állami tulajdonban lévő, társadalmi, politikai és stratégiai szempontból fontos platform gazdaságos működése a tét" - mondta el lapunknak Mester Máté ügyvéd, az Explico vezető tanácsadója.

Az Antenna Hungária az érvényben lévő hatósági szerződések értelmében 2020-ig jogosult az érintett frekvenciatartomány használatára, várhatóan még ezt megelőzően eldőlhet, hogy mi lehet a sorsa a második digitális hozadék csomagnak Magyarországon. Az analóg földfelszíni műsorszórás leállítását követően felszabadult 800 MHz-es spektrum húszéves használati jogáért a három magyar mobilszolgáltató pályázat útján több tízmilliárd forintot fizetett tavaly, a frekvenciablokkok használatba vételével pedig mind a 4G-s lefedettséget, mind a sávszélességet jelentősen növelik a szolgáltatók a következő években.