Hogyan mentett meg a technológia egy könyvet?

A British Library a világ egyik legnagyobb kiadványgyűjteményével rendelkezik, amelyet nemrég egy vadonatúj központban költöztett az intézmény. A National Newspaper Building teljesen robotizált-automatizált, a 750 millió oldalnyi, több, mint 300 évet átfogó archívum egészen egyedi megoldásokat vonultat fel.

Az újságokat alkotó papír nagyon érzékeny a hőmérséklet és a páratartalom ingadozására. Ezért az archívum konstans 14 fokos és 55 százalékos páratartalmú atmoszférát élvez, amit komplex légzsilipek tesznek fenntarthatóvá. A papír másik nagy ellensége a tűz, ennek megfékezésére az atmoszféra oxigéntartalmát mesterségesen alacsonyan, 14 százalékon tartják (szemben a természetes levegő 21 százalékával).

A papír alapja a cellulóz, a hozzáadott anyagok, a gyártási eljárás és a szennyező elemek azonban savas jelleget kölcsönöznek, ami fokozatosan a cellulóz bomlásához vezet, a hosszú poliszacharidok töredezetté válnak. A helyzetet az is súlyosbítja, hogy míg a régi újságok még újrahasznosított rongyból (len és gyapot) készültek, a modern újságokat már fából nyert cellulóz alkotja, ez pedig eleve rövidebb láncokból áll, a papír pedig savasabb is. E bomlás ellen is segít az alacsony oxigéntartalmú levegő, amely lassítja az oxidációt.

Ahogy az automatizált archívumokban megszokott, a példányok vonalkódos tárolókban hevernek, a központi rendszer pedig folyamatosan nyilvántartja minden egyes elem helyzetét az archívumban. Mivel az emberi tényező teljesen kiszorult a raktárból, a hagyományos rendszerezési elvek (betűrendes, kronológiai) is érvényüket veszítik, az adatbázis számára ezek értelmetlenek.

A digitális technológia persze nem ér véget az archívum automatizálásával. A hosszú távú cél a kiadványok digitalizálása, ami a hozzáférést is nagyban segítené. Jelenleg ugyanis csak a népszerűbb újságok találhatók meg mikrofilmen, a kevésbé jelentős kiadványok olvasásához bizony jelenleg is az eredeti példányt kell elővenni az archívumból. Ehhez az olvasónak a könyvtárhoz kell utaznia és ott kell fellapoznia a fizikai példányt – 2015-ben ez már nem épp ideális. A tervek szerint ezért beindul egy online olvasóterem, ahol az összes kiadvány olvasható lesz, igaz, a költségek miatt ez nem lesz ingyenes.

A digitalizálás jelenleg viszonylag lassan halad, mintegy 750 oldalt olvasnak be naponta a British Library szakemberei a készülő British Newspaper Archive rendszerébe. A projektben egyébként a Findmypast szakemberei is részt vesznek, a családfakutató szolgáltatás számára is nagy értéket jelentenek az újságok, az azokban található, születésekről, esküvőkről, halálozásról szóló felbecsülhetetlen értékű adathalmazt jelentenek. A digitalizált anyagokat OCR-en is átvezetik, így azok kereshetővé is válnak.

^{A Great Parchment Book az eljárás kezdetén...}

Az új eszközök egészen új lehetőségeket is megnyitnak a könyvtárosok előtt. Egy 1639-es, írországi népszámlálási adatokat tartalmazó összeírás például súlyosan megsérült egy 1786-os tűzben, a pergamenlapok pedig gyűrött zselatin masszává álltak össze. A University College of London kutatóinak azonban sikerült a lapokat fokozatosan újranedvesítve szétválasztani, így a gyűrött lapokról képeket lehetett készíteni. A szöveg még így is olvashatatlannak bizonyult, a lapokról készült fotókból azonban sikerült 3D-s modelleket építeni fotogrammetriás eljárással, e modellek pedig digitális módszerrel már egyszerűen kisimíthatóak, így a több, mint 200 éve olvashatatlanná vált dokumentumok most újra elérhetőek a kutatók számára.

^{Ilyen oldalakat kellett digitálisan kivasalni.}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az ilyen technológiák rendkívül igéretesnek számítanak a kutatók szerint, a bőséggel elérhető számítási kapacitás olyan dokumentumok rekonstrukciójában segíthet, amelyek hosszú ideje elveszettnek számítanak (könyvtárosok előrelátó generációi azonban megőrizték). Az egyik ilyen eszköz az MSI (multispectral imaging), amely nem csak a látható fény tartományában, hanem UV és infravörös tartalományban is készít képeket, így egy-egy oldalról jóval több információ nyerhető ki. Ezek az eljárások a csillagászatban hosszú ideje használatosak távoli égitestek tanulmányozására, a technológia mára érett meg méretben és költségben arra, hogy archívumok is elkezdék rendszeresen használni.

Az MSI már egészen fantasztikus eredményekhez vezetett. Az egyiptomi múmiák maszkjánál használt papiruszról például kiderült, hogy írás nyomait tartalmazza, sikerült már rekonstruálni ezekből az ókori Szapphó és Aiszkhülosz írásait. Hamarosan komoly projekt indul a papirusztöredékek vizsgálatára, a kutatók reményei szerint további, régen elveszett irodalmi remekek kerülhetnek elő ezekről a felületekről.