EU: erre a kontinensre nem kell netsemlegesség
Se roaming, se netsemlegesség - foglalhatjuk össze röviden a három uniós csúcsszerv között létrejött megállapodást. A kompromisszum értelmében két év múlva szűnik meg a roamingdíj, cserébe kimondottan szabad a zero-rating és bizonyos szolgáltatások pozitív diszkriminációt is kapnak.
Kihasználva, hogy a görög válság miatt a média figyelme most más területekre fókuszál, a lett elnökség utolsó perceiben kompromisszumra tudott jutni az EU három csúcsintézménye a telekommunikációs piac szabályozásáról (hivatalos bejelentés, részletezés). Két területen is sikerült áttörést elérni, mind a roaming, mind a netsemlegesség szabályozására született mindhárom fél számára elfogadható válasz.
A politikai döntés végleges, amelyet már mind a három csúcsintézmény elfogad, a következő hetekben csupán a hivatalos szövegek elkészítése és a testületek zárószavazásai vannak hátra. Jelen állás szerint a tervezet mindhárom testületen probléma nélkül át fog menni, így változásra a kulcskérdésekben már nem érdemes számítani. A kompromisszumot történelmi sikerként értékeli az Unió, de ahogy ilyenkor lenni szokott, a felhasználók és a vállalkozások számára azért nem minden fenékig tejfel. Lássuk, hogyan alakul át a telekommunikáció európai szabályozása a következő néhány évben:
Öröm, boldogság?
A pozitív hír: a roaming jelenlegi formájában meg fog szűnni. Az EP 2016-ra akarta eltörölni az intézményt, a tagállamokat képviselő Tanács azonban ki szerette volna egy-két évvel tolni ezt a határidőt. A kompromisszumos megoldás 2017 június 15 lett, ettől az időponttól a szolgáltatók egyáltalán nem számolhatnak fel roaming-költségeket a felhasználók felé. A kompromisszum részeként a felek elfogadtak egy új maximált felárat is, ez 2016 április 30-tól él majd (fél eurocent/perc, 2 cent/SMS és 5 cent/megabájt), ezt a belföldi díjakon túl kell majd megfizetnie a mobilozóknak. A kompromisszum részeként a szolgáltatók biztosítékot kapnak arra, hogy adódó extra költségeikre lesz kompenzáció.
Vitás kérdés volt, hogy a roaming eltörlésével automatikusan egységesül-e az uniós mobilos távközlési piac - hiszen ha nincs külön díja a barangolásnak, akkor megnyílik a lehetősége, hogy más ország szolgátlatójával kössön szerződést az ügyfél. Ez a lehetőség elképesztően sok kérdést vetett volna fel (eltérő nemzeti szabályok, eltérő frekvenciadíjak, eltérő fogyasztóvédelem), ezeket a megoldás gyorsan rövidre zárta: a díjmentes roaming kizárólag a hosszabb-rövidebb időszakra utazó előfizetők számára lesz elérhető. Az egyelőre nem világos, hogy ezt milyen formában fogják szabályozni az illetékes szervek.
Netsemlegesség - erre a kontinensre nem kell?
És akkor lássuk a rossz híreket. Ugyan a sajtóközlemény (klasszikus újbeszél stílusban) a "szabad internet védelméről" beszél, a szöveg ennek expliciten ellentmond. A szolgáltatóknak ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy a különböző adatfolyamok között különbséget tegyenek és bizonyos alkalmazásokat, szolgáltatásokat pozitív diszkriminációban részesítsenek. A pontos idézet: "Olyan szolgáltatások esetében, amelyek igényelnek egy bizonyos minőségi színvonalat, [a szolgáltatóknak] lehetőségük van egyezményeket kötni, de biztosítaniuk kell, hogy az általános internethozzáférés minőségét ez nem csorbítja."
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A döntés magyarázatára a netsemlegességet ellenző illetékesek és a telekom-lobbi képviselői általában az e-health vagy az önjáró autók példáját húzzák elő - ugyan jelenleg egyik sem létezik, de elképzelhető, hogy az ilyen rendszerek kiszolgálásához szükséges lesz majd dedikált sávszélességre. A sajtóközleményt később pontosító szöveg szerint a "specializált szolgáltatások" köre azonban nem lesz nagyon tág, tényleg csak a rendkívüli esetben kínálhatják majd az ilyen dedikált hozzáférést a telekommunikációs szolgáltatók.
Előrelépés azért akad, a döntés értelmében a szolgáltatók nem blokkolhatnak és nem lassíthatnak adatforgalmat - az előző kitétellel együtt pedig ez a netsemlegesség tágabb értelmezését is kimeríti vezetékes hálózatokon. Ez azt jelenti, hogy a hazai mobilszolgáltatók a hatályba lépést követően semmilyen formában nem blokkolhatják tovább a VoIP-forgalmat, azt kötelező lesz majd átengedni a hálózaton. Dicséretes módon a döntéshozók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a műszaki korlátoknak megfelelően szabályozzák a területet, így bizonyos, jól szabályozott esetekben van lehetőség a blokkolásra.
Szabályozatlan marad a zero-rating
Rendkívül fontos, hogy az új szabályozás kimondottan megengedi majd a zero-ratinget, vagyis bizonyos szolgáltatások és alkalmazások kivételét az adatforgalmi korlátok alól. Mobilos hozzáférésnél mára ez vált a legfontosabb problémává: a "szabad internet" esetében a szolgáltatók nevetségesen alacsony adatforgalmi korlátokat szabnak meg, az új generációs hálózatok által biztosított extra kapacitást pedig saját (és fizető partnereik) szolgáltatásaira dedikálják, amelyet az előfizető az adatkorláton kívül, jellemzően korlátlan adatkeret mellett használhat.
A zero-rating mobilon megfelel a "fast lane"-nek: a szolgáltató partnerei a pénzükért cserébe elképesztő versenyelőnyre tesznek szert - függetlenül attól, hogy a szolgáltatás minősége és annak felhasználói élménye egyébként mennyire versenyképes. Ezzel az aggasztó hatással az EU-s döntéshozók is tisztában voltak, a közlemény szerint az uniós és a helyi hatóságok komolyan figyelik majd a zero-rating alkalmazásának módszereit és ha az nem a felhasználók javát szolgálja, ott közbelépnek majd - legalábbis így hangzik az ígéret.