Mikroműholdakról sugározna internetet az Airbus és a OneWeb
Az Airbus, a világ második legnagyobb repülőgépgyártó vállalata tervezi és gyártja le azt a 900 mikroműholdat, amelyet a OneWeb Ltd. állít alacsony földkörüli pályára 2018 első felében. A OneWeb célja a SpaceX-hez hasonlóan majdnem ezernyi műholdról biztosítani internetkapcsolatot a kevésbé fejlett régiókban élők számára, a projekt becsült költsége körülbelül kétmilliárd dollár lesz.
900 mikroműholdat fog megtervezni és legyártani a OneWeb Ltd. számára a világ legnagyobb repülőgépgyártó vállalata, az Airbus. A cég a párizsi Air Show-n jelentette be, hogy partner lesz a OneWeb projektjében, melynek célja nagy sebességű, műholdakból sugárzott internet biztosítása a fejletlen, vagy rossz lefedettségű területeken élő népesség számára. A flotta indítását 2018 elejére tervezi a cég.
A OneWeb műholdhálózata a tervek szerint LTE, 3G és Wi-Fi kapcsolatot fog biztosítani a Földön, összesen 10 terabit per szekundum adatátviteli sebességet lehetővé téve. Az Airbus ehhez olcsón és gyorsan előállítható, 150 kilogrammnál könnyebb műholdakat tervez. A tervek szerint 700 mikroműhold fogja alkotni az alacsony, nagyjából 1200 kilométeres magasságban keringő (low Earth orbit - LEO) hálózatot, míg 200 darab a Föld felszínén marad helyettesítés esetére. Az Airbus napi négy, könnyű műhold legyártását tervezi - ilyen ütemű gyártásra még sehol máshol nem volt példa. Az első tíz példányt az Airbus franciaországi létesítményében, a teljes széria további részét pedig az Egyesült Államokban készítik el.
Greg Wyler, a OneWeb alapítója és vezetője még év elején jelentette be, hogy a chipgyártó Qualcomm és a Richard Branson által alapított Virgin Group, az akkor még alig féléves vállalkozásba jelentős tőkeinjekciót fektetett be - bár pontos számokat nem hoztak nyilvánosságra. Egyelőre annyit lehet tudni a pénzügyi részletekről, hogy a projekt összes költsége másfél-két milliárd dollár lesz, valamint a műholdak egy részét is a Virgin Galactic állítja majd pályára, akik egy alacsony költségvetésű, kisméretű rakétán dolgoznak.
A SpaceX kihívója a OneWeb
A OneWeb célja ezzel ugyanaz, mint az Elon Musk által vezetett SpaceX cégé, akik szintén egy globális szintű hálózat létrehozását tűzték ki. A Google januárban egymilliárd dollárt fektetett a SpaceX projektjébe, előtte pedig a OneWeb elődjeként szolgáló, szintén műholdas internetszolgáltatásra specializálódó O3b-t támogatta hasonló nagyságrendű összeggel. Az O3b-nek hat év kellett ahhoz, hogy elindítsa szolgáltatását, melyet 2014 őszén hagyott ott az alapító Greg Wyler, hogy WorldVu Satellites néven új vállalkozást építsen (ez üzemel ma tovább OneWeb néven). A SpaceX projektjének költségét összesen 10 milliárd dollárra tervezi Musk, ami ötszöröse a OneWeb által kalkulált költségeknek, ám ebben már benne vannak olyan hosszabb távú tervek is, mint a Föld és a Mars közti kommunikációt kiszolgáló rendszer kiépítése.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A OneWeb nagy előnye, hogy Wyler az O3b elhagyásakor magával vitte a hasonló hálózatok létrehozásához szükséges rádiófrekvenciás megoldásokra vonatozó jogokat. Utóbbi adatátviteli módszerre egyébként a SpaceX is szemet vetett, a jogi akadályok miatt azonban nem élhet ezzel a lehetőséggel, a jeltovábbítást így optikai spektrumban, lézerrel tervezi megoldani - ennek hátránya azonban, hogy a felhőzet komoly akadályokat görget a megfelelő minőségű jeltovábbítás felé.
Drónnal, léggömbbel, levegőben
A műholdas internetszolgáltatás egyre vonzóbb, még nem kiforrt területnek számít, a lehetőségeket felismerve pedig a nagy tech cégek próbálják mielőbb megvetni lábukat a piacon. A Google tavaly jelentette be a Project Loont, egy olyan kezdeményezést, melynek keretében a sztratoszférában, 20-22 kilométeres magasságban lebegő ballonokra telepített bázisállomásokról szolgáltatna internetkapcsolatot. Az energiaellátásról napenergia gondoskodna, a hálózaton a mostani 3G-s mobilinternet sebessége vagy annál valamivel gyorsabb adatátvitel lenne megvalósítható. A tesztet 2013 nyarán Új-Zélandon indította el a vállalat 30 léggömbbel, ám lehetséges, hogy a SpaceX lesz a befutó megoldás. A Facebook szintén nem szeretne kimaradni a tömegek számára szolgáltatott internetből, a vállalat márciusban jelentette be, hogy drónokkal oldaná meg a lefedettséget szatellitek helyett. A napenergiával működő, bumeráng alakú drónok prototípusa nyáron teszi meg legelső repülőútját.