OpenStack: jöhet a következő lépés

Alig néhány héttel a vancouveri OpenStack Summit után Budapesten is összegyűltek a nyílt forrású felhő platform fejlesztői és a technológia alkalmazása iránt érdeklődők. Persze az itteni rendezvény a kanadainál jóval kevesebb látogatót vonzott, de ahhoz képest, hogy egy Magyarországon még kevéssé elterjedt megoldásról van szó, szép számmal vettek részt rajta (a szervezők szerint közel 350-en regisztráltak).

A program nagyágyújának természetesen Jonathan Bryce, az OpenStack Foundation egyik alapítója és jelenlegi vezetője számított, ő tartotta a keynote-ot és részt vett egy azt követő panelbeszélgetésen is. Az ebédszünetben lapunknak sikerült “tollvégre” kapni őt, sőt, szerencsénkre a délelőtti program többi külföldi tagja – Morgan Fainberg OpenStack Keystone-projektvezető, Arturo Suarez, a Canonical termékstratégiáért felelős vezetője és Lauren Sell, az OpenStack Foundation marketingvezetője – is be-becsatlakozott az interjúba. Ebből, valamint a délelőtti előadásokban elhangzottakból szemezgetünk cikkünkben.

Az első ötéves terv sikeres volt

Bryce szerint fél évtizeddel ezelőtt, a nyílt forrású platform indulásakor a legnagyobb kockázat az volt, hogy az OpenStackkel esetleg egy olyan technológia fejlesztésén dolgoznak, ami végül senkit sem fog érdekelni. Az eltelt évek eredményei erre markánsan rácáfoltak: amellett, hogy számos nagy cég tűzte zászlajára az OpenStacket (a partnerek száma mára meghaladta a félezret), a Linuxhoz hasonlóan itt is egyre nagyobb a fejlesztői aktivitás, havonta átlagosan 602 hozzájárulás érkezik a platformhoz.

^{Fotó: mandiemese.hu}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Az elmúlt fél évben ráadásul több, OpenStackben érdekelt startupot is felvásároltak a szektor nagyobb szereplői, amit Bryce és Suarez is pozitívan lát, nem pedig a sikertelenség jeleként. Szerintük ez a természetesen piaci evolúció része, és inkább segíti, mint gátolja a további fejlődést: az egyes exitek újabb és újabb vállalkozások alapítását generálják. Ezt elősegíti az OpenStack koncepciója, rendkívül moduláris felépítése is. Általános célú platformról van ugyanis szó, ami mostanra eléggé megérett arra, hogy már ne az alapvető kérdésekre adott válaszok szolgáljanak egy-egy friss cég üzleti modelljének alapjaként, hanem az ökoszisztéma elinduljon az OpenStack-alkalmazások irányába. A nagy mozgástér és a technológia elfogadottságának növekedése miatt a jövőben az eddigieknél is több startup bevonzására számítanak, melyeknek az első generációsoktól eltérően jóval nagyobb lehet az esélye a hosszabb távon is önálló működésre.

Bryce éppen ezért csúsztatásnak és az OpenStack közösséggel szembeni tiszteletlenségnek tartja a platform fejlesztésében az első években nagy szerepet játszó Joshua McKenty azon kommentjét, miszerint az OpenStack elvesztette a szívét, és nagyvállalatiasodik. Ugyanis pont a nagyvállalatok szerepvállalása, belépése mentheti meg a jövőben a túlzott fragmentálódástól a platformot. “Ezek a cégek sokkal szorosabban működnek együtt, mint az egyéni fejlesztők” - mondta Arturo Suarez. “Egyikük sincs akkora túlsúlyban, hogy veszélyeztesse a szabad szoftveres közösségi elveket és a nonprofit alapítvány által meghatározott fő irányokat, de kellenek ahhoz, hogy speciális igényeiknek hangot adjanak. Azok megvalósulása nélkül ugyanis az OpenStack nem léphetne igazi felnőttkorba.

^{Fotó: mandiemese.hu}

Hogy tartanak-e attól, hogy a nagyok saját kezükbe próbálják venni az irányítást, kezdésnek például forkok létrehozásával, egybehangzó nem volt a válasz. Jonathan Bryce elmondta, korábban többen is próbálkoztak ezzel, de mindegyik kudarcba fulladt – a tágabb közösség egyszerűen lelépte őket, így nem volt értelme az ilyen kísérletekbe erőforrást fektetni. A töredezettség szempontjából sokkal veszélyesebbnek tartja az alkalmazási területek széles spektrumát, amit az alapítvány vezetésének megfelelően kell kezelni ahhoz, hogy a hosszú távon is hasznos fejlesztések mentén tudják meghatározni a fejlődés irányát.

Kockázat kontra implementáció

Az alapítvány információi szerint az OpenStack-implementációk fele Észak-Amerikában jött létre, a fennmaradó részen pedig többnyire Európa és Ázsia osztozik (Dél-Amerika, Afrika és Ausztrália egyelőre elenyésző hányadban képviselteti magát). Bryce szerint ennek legfőbb oka az, hogy Észak-Amerikában nagyobb hagyománya van a kísérletezésnek és a magasabb kockázatvállalásnak, így az ottani cégek hajlandóbbak még nem bizonyított technológiák kipróbálására, vállalva azt, hogy a dolog talán nem jön be.

A virtualizáció, a sokat hype-olt, de valójában élesben még igen kevés helyen alkalmazott konténerizáció, az Open Compute Project, a szoftveresen meghatározott tárolók és hálózatok mind az OpenStack malmára hajtják a vizet. A jelen lévő szakemberek szerint mindenhonnan ugyanaz a visszajelzés: a cégek nem újabb “szigeteket” akarnak adatközpontjaikba, hanem egy általános célú, de személyre szabható platformot akarnak, amivel privát, hibrid és publikus felhő igényeiket is kiszolgálhatják. Mindezek mellett nem kérnek a gyártói röghöz kötésből (vendor lock-in) sem, ahogy a szoftver rugalmassága miatt hardveres téren is egyre inkább az olcsóbb, általános célú eszközök felé mozdulnak el.

Kihívás viszont olyan szakembereket találni az egyes szervezetekben, akik a változás motorjai tudnak lenni – tette hozzá Lauren Sell. Érdekes, hogy tapasztalataik szerint a kormányzati szektorban az OpenStackkel sokkal nagyobb a hajlandóság (és a sikeres gyakorlati végrehajtás aránya) a nyílt forrású megoldás bevetésére, mint a számtalanszor kudarcba fúlt Windows-Linux áttérési kísérletek során. Sell ezt annak tudja be, hogy ez az eltérő célközönségnek köszönhető: a platform a rendszereket felépítő és üzemeltető szakembereket, nem pedig a végfelhasználókat célozza, így lényegesen kisebb ellenállásba ütközik.

Élni és élni hagyni

“Nem vagyunk a nagy halak versenytársai” - jelentette ki Bryce. Szerinte ahhoz, hogy az ellenkezője legyen igaz, még legalább egy sikeres évtizednek kellene eltelnie, de cél inkább a békés egymás mellett élés. Ráadásul egyre többen veszik fontolóra a nyílt platformok alkalmazását, így nincs is értelme feszültséget szítani – a piac eldönti, mely megoldásokat részesíti előnyben.

^{Fotó: mandiemese.hu}

Az OpenStack alapítvány méretéből és anyagi lehetőségeiből adódóan amúgy sem tudna harcba bocsátkozni, inkább a közösség és a partneri ökoszisztéma fejlődésének lendületét igyekszik fenntartani. A legfontosabb tevékenységeken kívül mindent rájuk bíz, például ezért nem nyújt (és határozottan nem is tervez nyújtani) saját kútfőből long term supportot. Ezzel hozzájárul az egészséges, piaci alapon működő ökoszisztéma kialakulásához is, és egyúttal csak annyit vállal magára, ami a koordinátori szerep betöltéséhez feltétlenül szükséges - ilyen például a Powered by OpenStack minősítő program.

“Software is eating the world” - idézte az alapítvány vezetője Marc Andreessen híres mondatát, amivel szerinte az OpenStack koncepciójának sikerét is remekül lehet jellemezni.