Hivatalos: mégis megvette az Alterát az Intel
Gyorsabb, működés közben újraprogramozható adatközponti lapkákkal készülhet a jövőre az Intel, miután hosszas tárgyalások után végül meg tudott egyezni az Alterával. A felvásárlási ár 16,7 milliárd lett, az Intel megint a versenytársak előtt mozog.
Hivatalos: az Intel is megerősítette, hogy felvásárolja partnerét, az FPGA-chipek piacán második legnagyobb szereplő Alterát. A felvásárlásról még március végén röppentek fel a pletykák, a két vállalat azonban nem tudott megegyezni a vételárban és április elején a tárgyalások is leálltak. Az Intel azonban nem adta fel, végül csak kifizette a magas értékelést is. A végső ár 16,7 milliárd dollár lett, ezzel folytatódik a félvezetőgyártás konszolidációja, újabb két nagy szereplő fogott kezet a 37 milliárd dolláros Avago-Broadcom egyesülés után. Az Altera az Intel portfólióját gyakorlatilag átfedés nélkül egészíti ki, a felvásárlás nyomán az új generációs FPGA-hibrid chipeket már teljesen házon belül fogja fejleszteni az Intel.
Az Altera és az Intel hosszabb ideje egyűttműködnek, utóbbi legmodernebb gyártástechnológiáját bocsátja az Altera rendelkezésére - ezt akkor az Intel úgy indokolta, hogy az Altera nem versenytárs és ki is fizeti a 14 nanométeres FinFET technológia árát, ezzel pedig hozzájárul a költségek szétterítéséhez. A két vállalat a bérgyártáson túl is kooperálhat, az Intel egyes megrendelőknek szállított Xeon-FPGA hibrid processzorokat, közös tokozással. "Az FPGA-kkal tíz-, húsz-, harmincszoros sebességnövekedés érhető el, és ha ezt a processzorra integráljuk, tovább duplázódik" - mondta Diane Bryant, az adatközponti részleg igazgatója akkor. Az Intel ugyanakkor nem árulta el, hogy a társprocesszor mely gyártótól származik, a szakértők tippje szerint épp az Altera szállíthatta azt.
Miért lett hirtelen nagyon érdekes az FPGA?
Ahogy az első pletykák felröppenésekor írtuk, az Intel érdeklődését az adatközponti piac irányváltása indokolja. A felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix (field-programmable gate array, FPGA) olyan processzorokat jelent, amelyekben a gyártás után is szabadon alakíthatóak ki logikai blokkok, vagyis a processzor architektúrája szabadon módosítható. Az ilyen processzorokat például kutatás-fejlesztésben használják széles körben, például egy USB-vezérlő prototípusa előbb FPGA-n születik meg, majd ezután kerül fix félvezetőre. Az FPGA-k hátránya, hogy nagyon alacsony órajelen dolgoznak, gyártási költségük pedig sokszorosa a hagyományos processzorokénak. Az FPGA előnye, hogy rendkívül rugalmasan alakítható, így tényleg tetszés szerinti feladat gyorsítható hardveresen ezekkel a chipekkel.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Az FPGA-t azonban újabban a nagy felhős üzemeltetők is kezdik felfedezni. Tavaly júniusban a Microsoft publikálta kutatási eredményeit, miszerint az ilyen újraprogramozható chipek használatával sikerült megduplázni a Bing teljesítményét. A kísérleti FPGA rendszerre a cég a keresőmotor rangsorolási algoritmusának végrehajtását bízta, az eredmények pedig igen meggyőzőek, mintegy 95 százalékkal sikerült a tömb sebességét megnövelni. A kiadott kutatási jelentés szerint az FPGA-k bevezetésével keletkező rendszerszintű komplexitás is kezelhető maradt - részletesebb beszámolónkat érdemes fellapozni. A kísérlettel a Microsoft egyébként roppant elégedett volt és el is indította a technológia szélesebb körű bevezetését.
Az Altera felvásárlását ugyanaz a logika vezérelheti, ami az ARM-os szerverchipek és az OpenPower kezdeményezés létezését is indokolja: a nagy online szolgáltatók adatközponti igényei. Az Amazon-Google-Microsoft-Facebook-eBay (a sor tetszőlegesen folytatható) felhős rendszerei ma már a szélsőségekig atomizáltak: egy szerver tipikusan egyetlen, specializált feladatot lát el, ehhez szabott szoftverkörnyezettel és hardverrel. Az ilyen feladatokhoz azonban az általános célú x86-os Xeonok nem illeszkednek jól - egyrészt rengeteg kihasználatlan tudással rendelkeznek, másrészt az adott célra általában lassabbak és többet fogyasztanak a dedikált processzoroknál.