Vérre menő harc a Nokia térképes divíziójáért
Több jelentkező is akadt a Nokia által értékesítésre kínált térképes divízióra. A Here ritkaságnak számít, egyike azon térképes rendszereknek, amely egyszerre pontos, kiterjedt és keresztplatformos appokkal is rendelkezik. Érdeklődő bőven van, ennek ellenére a Nokia várhatóan hatalmasat fog bukni az üzleten.
Megelőző csapást mérne a német autóipar a kínai webes óriás Baiduval szövetkezve, és felvásárolná a Nokia térképes részlegét, a Here-t. A lépés egyértelműen a nagy amerikai, térképszolgáltatásban is érdekelt IT-óriások (elsősorban a Google) ellen irányulna – értesült a The Wall Street Journal (WSJ), a gyártók szeretnék saját kézbe venni ezt az egyre fontosabbá váló szolgáltatást. Az amerikai lap belsős forrásoktól úgy tudja, hogy az Audi (Volkswagen AG), a BMW és a Mercedes-Benz egyáltalán nem szeretné, hogy a Nokia eladásra felkínált térképszolgáltatása, a Here olyan vállalatok kezébe kerülne, mint az Apple, a Facebook vagy a Google, mert attól félnek, hogy azok amúgy is nagyon erős térképszolgáltatói dominanciája olyan szintre erősödne, ami már keményen leszűkíti az autógyártók mozgásterét.
A kiszivárgott információk szerint ügyüknek megnyerték a Baidut is, a kínai vállalat ugyanis rendkívül fontos partnere az országban az utóbbi években elképesztő növekedést elért német gyártóknak. A Baidu készíti a Kína nagyfelbontású digitális térképét, amit az autógyártók is igénybe vehetnek, a nagy rivális Google pedig (mivel kivonult az országból) nem végezhet ilyen irányú adatgyűjtési tevékenységet. Az ügyhöz közel álló informátor szerint a Baidu kisebbségi tulajdonos lenne, ahogy egy egyelőre meg nem nevezett kockázati tőkebefektető társaság is. A Baidu már egyébként is üzleti kapcsolatban áll a Nokiával, mert a Here-t használja Kínán kívüli térképeinek alapjául.
Az információk alapján a német autógyártókból és a kínai webes óriásból álló konzorcium kész megajánlani a Nokia által közel egy hónapja megjelölt kétmilliárd eurós vételárat, vagy akár “jóval többet” is. Sőt, a WSJ forrásai úgy tudják, a konzorcium tagjai egyenesen Angela Merkelhez fordultak támogatásért, hogy a német kancellár járjon közben a finn vezetésnél ajánlatuk kedvező elbírálásának elősegítése érdekében.
Magasan tartani a küszöböt
Ahogy azt már az esetleges Apple-autó miértjeiről és hogyanjairól szóló cikkünkben kifejtettük, ma egy technológiai óriás jóval könnyebben léphet be az autóiparba, mint akár tíz évvel ezelőtt, vagy pláne azt megelőzően – sőt, a Tesla bebizonyította, hogy ehhez még óriásnak sem kell lenni. "A szoftver felfalja a világot" - mondta Marc Andreessen egykori Netscape alapító, ma kockázati befektető. Amellett, hogy a kijelentés helyességét értelmetlen vitatni, azt is érdemes belátni, hogy a változás nem fog megállni az óriási tehetetlenségű autógyárak kapujánál. Elon Musk gyakorlatilag nulla tapasztalattal, a semmiből épített fel egy sikeres autómárkát gyárral, kutatás-fejlesztéssel, elektromos hajtáslánccal, formatervezési részleggel, mindennel.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A másik oldalon a Google évek óta fejleszti önvezető autóit, az belsős információk szerint azonban a német autógyártók nem is a sofőr nélküli Google-autóktól, hanem sokkal inkább attól félnek, hogy a keresőóriás saját térképes technológiáját a Here-rel és a korábban felvásárolt Waze-zel kombinálva beleintegrálja egy autós operációs rendszerbe, majd azt az Androidhoz hasonlóan mindenki számára elérhetővé teszi. Ezzel a fentebb említett belépési küszöb még lejjebb kerülhetne, amit érthetően nagyon nem szeretnének a piacot jelenleg domináló szereplők. Bár a Google elsöprő fölénnyel uralja a konzumer digitális térképszolgáltatási piacot, az autóiparban a Nokia a domináns szereplő, 80 százaléknál is magasabb részesedéssel – érthető tehát a német gyártók némi pánikot tükröző lépése.
Ma reggelre a The New York Times-nak köszönhetően az is kiszivárgott, hogy az elképesztően agresszív terjeszkedési stratégiát követő Uber is beszállt az ajánlattételi harcba, és 3 milliárd dollárt kínál a Here-ért. A lépés ésszerű, a magát egyre inkább logisztikai platformként aposztrofáló cég ugyanis jelenleg nagymértékben támaszkodik a Google Mapsre, a Nokia technológiájának megszerzésével viszont elvághatná ezt a nem kívánatos függőségi szálat.
Sokmilliárdos bukta
A Nokia még 2007-ben, az okostelefonos forradalom hajnalán vásárolta fel a Navteq-et, mintegy 8,1 milliárd dollárnak megfelelő euróért. Ez azt jelenti, hogy ha a Nokia most 2-3 milliárdért tudja értékesíteni a részleget, akkor hozzávetőlegesen 5-6 milliárdot bukik a befektetésen. Az elképesztően magas felvásárlási árat egyébként akkor az indokolta, hogy a dedikált navigációs eszközök piaca azokban az években ért a csúcsra, egy éven belül mind a Navteq, mind a legnagyobb ellenfelének számító TomTom elkelt, utóbbit a Tele Atlas vásárolta fel.
A Navteq azonban nem váltotta be a hozzá fűzött vérmes reményeket, az okostelefonok elterjedésével a dedikált eszközök piaca olvadásnak indult, a Nokia hátán pedig az NSN mellett újabb púp lett a térképes részleg - mindkettőt a ragyogó üzleti eredményekkel rendelkező telefonos részleg profitjából tartotta fenn a finn cég. Mára persze fordult a kocka, a telefongyártás lett a púp (amelyet a cég tavaly el is adott a Microsoftnak), a hálózati eszközöket gyártó részleg pedig egészséges pénzügyeket mutat.