Nem tudja a befektetők kedvét szegni a Google
Elmaradtak ugyan a Google első negyedéves eredményei az előzetes elemzői várakozásoktól, de a vállalat részvényeseinek ennyi is elégnek bizonyult. Bár a Google próbálja csökkenteni függőségét a hirdetésektől, az egyértelmű, hogy a befektetőknek még mindig ez a terület számít.
Az előzetes elemzői várakozásokat némileg alulmúló első negyedéves pénzügyi eredményeket tett közzé a Google. A keresőóriás az előző év első három hónapjához képest 12 százalékkal (az árfolyamhatás kiszűrésével ez a mutató 17 százalék lett volna) 17,3 milliárd dollárra növelte bruttó forgalmát, nettó nyeresége 3,6 milliárd dollár lett. A nettó bevétel – azaz amennyi a keresőpartneri megállapodások által jelentett kötelezettségek kifizetése után ténylegesen a vállalatnál marad – 13,9 milliárd volt, ami jelentős javulás a tavalyi 12,2 milliárdhoz képest. Ironikus módon ezt a képet némileg árnyalja, hogy a Mozilla sok év után dobta a Google-t mint keresőpartnert és a Yahoo-val kötött szerződést és ez paradox módon jót tett a keresőóriás rövid távú eredményének.
Az elemzők átlagosan 17,5 milliárdos bruttó árbevételt és 3,7 milliárdos profitot vártak. Ennek ellenére a befektetők pozitívan értékelték a jelentést, a Google részvényei a tőzsdezárás utáni kereskedésben 4 százalékot emelkedtek – ebben az is benne volt, hogy előzőleg jóval negatívabb elemzői vélemények is megjelentek, melyek a ténylegesnél nagyobb hirdetési átlagár-eséssel számoltak.
Ápol és eltakar
A Google pénzügyi jelentésének szerkezete finoman szólva sincs túlrészletezve. Miközben a vállalat sok területen van jelen, és a konkurensek (elsősorban a Facebook, de az egyre több csevegőplatform és a Twitter is szépen csipeget az online hirdetési piacból) feltörekvésével párhuzamosan próbálja csökkenteni hirdetési piaci kitettségét, ez negyedéves és éves jelentéseiben egyáltalán nem tükröződik.
Persze az tisztán látszik, hogy a vállalat pénzügyileg gyakorlatilag még mindig egyenlő a hirdetésekkel (illetve az azokból származó óriási bevétellel), de azt belsős információk nélkül nem nem lehet megállapítani, hogy a reklámbevételek mekkora hányada származik asztali böngészős megjelenésekből és mekkora mobilosból. Arról már nem is beszélve, hogy utóbbi esetében igazán jó lenne látni egy iOS kontra Android megoszlást is, ahogy ugyanis az alkalmazásboltokban hagyományosan többet költenek az iOS-es eszközök tulajdonosai, könnyen lehet, hogy a nekik közvetített reklámok fajlagos ára is magasabb, mint androidos megfelelőiké. Nem ismert a YouTube-hirdetések aránya sem, pedig a mostani jelentés alapján a teljes hirdetési paletta átlagára (cost per click) éves szinten 7 százalékot esett, amit a Google az eredményeket részletesen ismertető elemzői konferenciahíváson pont a Youtube-hirdetések megszaporodásával magyarázott – ezek ugyanis a cég szerint jóval olcsóbbak, mint más típusú megjelenítéseik. A vállalat viszont az árcsökkenés mellett 13 százalékkal több hirdetést tudott eladni, mint egy évvel korábban – az elemzői várakozás itt is magasabb, 15 százalék volt.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Azt sem tudni, hogy a teljes árbevételből 1,75 milliárd dollárt kitévő “other revenues” kategóriába tartozó szolgáltatások (például App Engine, Google Apps, Play Store, ahogy a most elindított Project Fi is) közül melyik mennyit nyom a latban, pedig ezek olyan termékek, melyek a felhős szolgáltatások piacán komoly konkurenciával versenyeznek – így viszont üzleti helyzetüket nem lehet “belőni”.
Eljárás alatt
A befektetői bizalmat egyelőre a nemrég hivatalosan is elindított EU-s eljárás sem tudta megrendíteni. A vizsgálat két ügyben is folyik, az illetékes hatóság nem csak a korábban többször kifogásolt árösszehasonlító szolgáltatás, hanem az Android kapcsán is versenyellenes üzleti magatartást gyanít, bírság esetén pedig akár hatmilliárd eurós büntetéssel is sújthatja a Google-t. Az évek óta húzódó ügyet lapunk folyamatosan követte, legutóbbi összefoglalónk itt olvasható.