FPGA-gyártót vehet az Intel
Belsős információk szerint egyik partnere, az Altera felvásárlására készül az Intel. A cég ára elképesztően borsos lehet, a cél megőrizni a szerverpiaci dominanciát. A felhős szolgáltatók örvendhetnek, ezt követelik évek óta.
Gyorsan reagálhat a legfrissebb adatközponti trendekre az Intel - a Wall Street Journal belsős információkra hivatkozva azt írja, a cég hamarosan felvásárolhatja hosszútávú partnerét, az Alterát. Az Altera specialitása az FPGA (field programmable gate array) chipek fejlesztése, a felvásárlást a technológia váratlan adatközponti sikerei indokolhatják. A lépéssel az Intel a szerverpiaci monopóliumát őrizné meg, ez akár 10-15 milliárd dolláros felvásárlást is megérhet a vállalatnak.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az Intel tavaly júniusban jelentette be, hogy egyes nagy megrendelők igényeinek megfelelően integrált, közös tokozású Xeon-FPGA hibrid processzorokat dob piacra. "Az FPGA-kkal tíz-, húsz-, harmincszoros sebességnövekedés érhető el, és ha ezt a processzorra integráljuk, tovább duplázódik" - mondta Diane Bryant, az adatközponti részleg igazgatója akkor. Az Intel ugyanakkor nem árulta el, hogy a társprocesszor mely gyártótól származik, a szakértők tippje szerint épp az Altera szállíthatta azt.
Nem közismert, hogy az Intel egy ideje bérgyártóként is kínál szolgáltatásokat, vagyis partnerek számára készít lapkákat fejlett gyártósorain (ahogy a TSMC és a Samsung is). Ebben pedig az Intel legnagyobb partnere az Altera, a két cég 2013 februárjában írt alá együttműködési megállapodást, mely szerint az Altera hozzáférést kapott az Intel legmodernebb, 14 nanométeres FinFET technológiájához is. A felvásárlási pletykáknak többek között ez is termékeny talajt ad - az Intel ugyanis az együttműködés folyományaként behatóan ismeri az Altera technológiáját és üzleti teljesítményét is.
Mi az FPGA és miért lett hirtelen izgalmas?
A felhasználás helyén programozható logikai kapumátrix (field-programmable gate array, FPGA) olyan processzorokat jelent, amelyekben a gyártás után is szabadon alakíthatóak ki logikai blokkok, vagyis a processzor architektúrája szabadon módosítható. Az ilyen processzorokat például kutatás-fejlesztésben használják széles körben, például egy USB-vezérlő prototípusa előbb FPGA-n születik meg, majd ezután kerül fix félvezetőre. Az FPGA-k hátránya, hogy nagyon alacsony órajelen dolgoznak, gyártási költségük pedig sokszorosa a hagyományos processzorokénak. Az FPGA előnye, hogy rendkívül rugalmasan alakítható, így tényleg tetszés szerinti feladat gyorsítható hardveresen ezekkel a chipekkel.
Az FPGA-t azonban újabban a nagy felhős üzemeltetők is kezdik felfedezni. Tavaly júniusban a Microsoft publikálta kutatási eredményeit, miszerint az ilyen újraprogramozható chipek használatával sikerült megduplázni a Bing teljesítményét. A kísérleti FPGA rendszerre a cég a keresőmotor rangsorolási algoritmusának végrehajtását bízta, az eredmények pedig igen meggyőzőek, mintegy 95 százalékkal sikerült a tömb sebességét megnövelni. A kiadott kutatási jelentés szerint az FPGA-k bevezetésével keletkező rendszerszintű komplexitás is kezelhető maradt - részletesebb beszámolónkat érdemes fellapozni. A kísérlettel a Microsoft egyébként roppant elégedett volt és el is indította a technológia szélesebb körű bevezetését.
Egyedi fejlesztéseket!
Az Altera felvásárlását ugyanaz a logika vezérelheti, ami az ARM-os szerverchipek és az OpenPower kezdeményezés létezését is indokolja: a nagy online szolgáltatók adatközponti igényei. Az Amazon-Google-Microsoft-Facebook-eBay (a sor tetszőlegesen folytatható) felhős rendszerei ma már a szélsőségekig atomizáltak: egy szerver tipikusan egyetlen, specializált feladatot lát el, ehhez szabott szoftverkörnyezettel és hardverrel. Az ilyen feladatokhoz azonban az általános célú x86-os Xeonok nem illeszkednek jól - egyrészt rengeteg kihasználatlan tudással rendelkeznek, másrészt az adott célra általában lassabbak és többet fogyasztanak a dedikált processzoroknál.
A Google POWER8-as prototípusa
Nem csoda, hogy több kezdeményezés is beindult, amely a kínálat és a kereslet közötti, bővülő szakadékot hidalná át. Ezekben az a közös, hogy néhány standard processzormag (amelyek az operációs rendszert futtatják) mellé a megrendelő szabadon válogathat az igényeinek megfelelő, akár egészen egyedi modulok közül. Nem csoda, ha első körben mindenki ARM-alapokban kezdett el gondolkodni, csak a brit cégnek voltak korszerű, könnyen licencelhető és gyártásra fogható technológiái. Nem sokkal lemaradva lépett az IBM is, a cég saját Power8-as magjait kínálja olyan ügyfeleknek, amelyek egyedi gyorsítókkal szeretnék ellátni saját üzemeltetésű célgépeiket.
Az Intel sem maradt sokáig adós a válasszal. Az Avoton már moduláris felépítést kapott, amellyel egészen egyedi feladatokra is felkészíthető a processzor. Az Intel saját tervei szerint tárolóktól switchekig és routerekig, valamint line cardokig rengeteg felhasználásra felkészíti. Az Intel stratégiájából azonban egészen idáig hiányzott a teljes tesztreszabhatóság, vagyis hogy a kliens határozhassa meg pontosan, milyen modulokat szeretne használni a CPU-magok mellett. Pontosan ezt az űrt tölthetné be az Altera felvásárlásával.