Kipróbáltuk: Samsung Galaxy S6 és S6 Edge

Az okostelefonok piacán manapság már nem sok újat mutat: a verseny, még az óriáscégek között is kimerül a dizájn minimális csiszolgatásában és az aktuális csúcshardver beépítésében. Bár terület egészét véve jelenlegi formájában stagnálni látszik, időről időre akadnak gyártók, amelyeknek valahogy mégis sikerül megkülönböztetni termékeiket a konkurenciától. Sokan valószínűleg nem a Samsungra gondolnak, ha egyedi formatervet keresnek, a cég azonban most ezen a területen nagyot alkotott. De jó telefon lett-e ettől az új Galaxy csúcs-páros?

_{A "mezei" Galaxy S6}

Végre kívül is helyén van vas

A koreai gyártó az utóbbi időben igyekezett formatervben is behozni az Apple vagy HTC mögötti lemaradást és tett azért, hogy készülékei ne csak papíron, de kézbe fogva is kitűnjenek az androidos felhozatalból. A vállalat már tavaly ősszel, a Galaxy Note 4 Edge bejelentésével megvillantotta az ívelt kijelzős koncepciót, a telefon azonban csak néhány piacon, kis számban került forgalomba. A tesztet sikeresnek ítélhette a vezetés, a következő lépés az S6 lekerekítése lett és Galaxy S6 zászlóshajójának S6 Edge névre keresztelt, immár mindkét oldalt ívelt panellel szerelt verzióját ugyanolyan széles körben elérhetővé tette, mint magát az S6-ot.

Gyors egymásutánban mindkét készüléket volt szerencsénk kipróbálni: az első benyomások a kézbevételt követően mindkét esetben pozitívak. Végre nincs olcsó, kellemetlen tapintású műanyag a telefon borításán, a hátlap üveg, a strukturális szilárdságot adó keret pedig alumínium-ötvözet lett. Az eredmény magáért beszél, a telefont kézbe véve abszolút prémium termének tűnik, amelyet egy csúcsmodelltől joggal vár ma el a vásárló. A hátlap negyedik generációs Gorilla Glassból készült, ez némi biztonságérzetet adhat a karcállóságot illetően.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az üveg hátlapnak persze megvannak a maga hátulütői, a műanyagnál érzékenyebb a repedésre - a karcolódás ellen azonban a Gorilla Glass 4 kémiai edzése elvben védeni fog - a kulcscsomóval mindenesetre továbbra sem ajánlott egy zsebben tárolni a telefont. A teljesség kedvéért azt is mondjuk ki, hogy az üveg bizony csúszik, ahogy a csúcs-Xperiák, úgy az S6 is síkossá válik huzamosabb használat után, de ez a kritika az iPhone 6-tal szemben is megfogalmazható, a fém hátlap ellenére.

A hátoldallal kapcsolatban akad még néhány változás. Egyrészt a telefon (vékonysága ellenére) beépített vezetéknélküli töltéssel rendelkezik, ráadásul mindkét nagy szabványt támogatja, így elvben szinte minden töltővel kompatibilis. Tapasztalataink szerint ez még nem a kánaán, az általunk kipróbált (Samsung gyártmányú, de nem az S6 tartozékának számító) töltő ugyanis nagyon lassan tölti fel az akkut, a "drótos" megoldás nagyságrendekkel gyorsabb. Ezért némileg kárpótolhat, hogy a mellékelt gyári töltővel a telefon elméletben elképesztően gyorsan fel tudja tölteni a telepeket - ezt nem tudtunk kipróbálni, sajnos a tesztmodellhez nem kaptuk meg a töltőt is.

Szintén a felépítéshez tartozik, hogy a levehető hátlap és a cserélhető akku, valamint a bővíthető háttértár is eltűnt - eddig ez a Samsung egyik fontos megkülönböztető jegye volt a piacon. Ennek megfelelően az akkumulátor fix, annak cseréjére (a megfelelő szerszámok nélkül) nincs lehetőség - továbbá a microSD foglalat is eltűnt mindkét modellről, így mindenki kénytelen lesz a belső tárhelyből gazdálkodni. Utóbbi alsó határát, talán épp a bővíthetőség hiánya miatt a gyártó 32 gigabájtnál szabta meg, az S6-ból és S6 Edge-ből nem jelenik meg 16 gigabájtos verzió. A 32-es mellett 64, illetve 128 gigabájt belső tárhellyel szerelt modell érhető el az eszközökből.

A gombok elrendezése tipikusan samsungos, a telefon jobb oldalán, annak felső felében található a bekapcsológomb, baloldalt pedig a hangerőgombok. A gyártó nagyon figyelt a finom részletekre is, a gombok anyaga fém, nyomáspontja kitűnő, egyszerűen jó kézbe venni a telefont és életre hívni a telefont. A Samsung-iskola maradt az előlapi gombok tekintetében is, két kapacitív egység között az ujjlenyomat-érzékelős széles home gomb - a Google által erőltetett virtuális gombokról a Samsung hallani sem akar.

A mobilkijelzők koronázatlan királya

Ha valakinek voltak kétségei az S6, illetve S6 Edge kijelzőjét illetően, azok a bekapcsológombot megnyomva hamar eloszlanak. Ha a Samsung ért valamihez, akkor az a kijelzőgyártás, ezt pedig legújabb okostelefonjával is sikerült bebizonyítania. Az 5,1 hüvelykes Super AMOLED panel gyakorlatilag fölöslegesen nagy, 2560x1440 pixeles felbontást kapott, ami brutális, 577 PPI-s pixelsűrűséget jelent - a különálló képpontokat szabad szemmel már ennél jóval kisebb érték esetén is lehetetlen lenne kivenni. A szubpixel-elrendezés ugyan PenTile mátrixot követ, tehát az effektív felbontás ennél alacsonyabb, ez azonban a panelen egyszerűen kivehetetlen mikroszkóp nélkül.

Az óriási felbontáshoz gyönyörű színek társulnak, amelyek intenzitását a beállítások menüben szabályozhatjuk is. Négyféle opció közül választhatunk: az Adaptív megjelenítés automatikusan szabályozza a képernyőt, az AMOLED-fénykép mód az Adobe RGB színskáláját használja, az AMOLED-mozi pedig ennek videókra optimalizált változata. A menüpontban egy "Alapvető" üzemmód is akad, amely visszavesz a Samsung okostelefonjaitól megszokott erősen szaturált megjelenítésből és szuperpontos, színhű képet ad.

A gyártó nem teketóriázott ami a panel fényerejét illeti, az automatikus üzemmódban akár 784 nitet is elérő fényességű kijelző kétségtelenül a legfényesebbek között van (ha nem a legfényesebb) a piacon. A tűző napfény tehát meg sem kottyan a panelnek, az bármilyen fényviszonyok között gond nélkül használható. Az S6 és ívelt párjának kijelzőjéről korábban részletesen is megemlékeztünk, a konklúzió egyértelmű, ez az okostelefonba valaha szerelt legjobb képernyő.

Két telefon, egyazon hardver

De mi van a kijelző mögött? Mindkét eszközben ugyanaz a vas teljesít szolgálatot, amelynek központi eleme a Samsung saját gyártású Exynos 7420 rendszerlapja. Ez már önmagában hatalmas fegyvertény, a dél-koreai gyártó a csúcskategóriában eddig de facto egyeduralkodó Qualcomm trónfosztását hajtotta végre, a konkurrens telefonok Snapdragon 810-es processzora helyett saját megoldását használja. A két processzor egyébként felépítésében nagyon hasonló, mindkettő az ARM-tól licencelt 64 bites Cortex-A57-es magokat párosítja a hatékonyabb Cortex-A53-as magokkal, 4+4-es elrendezésben, 2,1 illetve 1,5 GHz-es órajelen. A processzor mellett egy Mali-T760 GPU-t és 3 gigabájt RAM-ot találunk. A processzor a Samsung gyáraiban, 14 nanométeresnek hívott gyártástechnológiával készül.

^{Galaxy S6 Edge}

Noha a Samsung túlmelegedésre hivatkozva kritizálta a Snapdragon 810-et, komolyabb feladatoknak kitéve az Exynos lapkával sem fog odafagyni a telefon az ember kezéhez: terhelés alatt mind az S6, mind pedig az S6 Edge fel tud forrósodni, a fém keret érezhetően küzd a processzor hulladékhőjének elvezetésével. A melegedés dacára a Samsung processzora derekasan helytáll a komolyabb kihívásokkal szemben is, a ráeresztett teljesítményigényes játékokat, (Asphalt 8, Modern Combat 5) zászlóshajóhoz méltóan bármilyen probléma nélkül futtatja.

A Sunspider JavaScript benchmark a Chrome legfrissebb verziójában minimális eltéréssel mindkét modell 1080 milliszekundum környéki eredményeket produkált, az AnTuTu benchmark pedig mindkét eszköznél 68600 környéki pontszámot adott, ezzel a telefonok többek között a Note 4-et is maguk mögött hagyják. A játékokhoz röviden visszakanyarodva, itt is előjön a készülék alján elhelyezett hangszórók átka, azaz hogy annak nyílásait az ember a telefont fektetve tartva játék közben akaratlanul is befogja. Érdemes tehát inkább fülhallgatót használni játék, vagy filmnézés közben.

A TouchWiz is egyre elviselhetőbb

A szoftveroldalt nézve mindkét eszköz a már említett Android 5.0-t, egész pontosan az 5.0.2-es verziót futtatja. Ez majdnem a rendszer jelenleg elérhető legfrissebb változata - néhány rivális készülékre már az 5.1 is eljutott. A rendszer megkapta a gyártó saját TouchWiz felületét, amely mára már egyáltalán nem olyan zavaró mint a korai modelleken. A felület meglepően (és jólesően) letisztult, a Samsungnak sikerült eltüntetni a giccsesebb elemek döntő részét. A főképernyőn jobbra söpörve a Flipboard felületére jutunk, ahol különböző kategóriákba sorolva olvashatunk híreket.

A Samsung szerencsére nem esett túlzásba az előre telepített alkalmazások terén, a Google kötelező jellegű szoftverei mellett csupán három Microsoft alkalmazás (OneDrive, OneNote és a Skype), illetve két "Social" kategóriába sorolt app található az eszközökön, ezek az Instagram, illetve a Facebook Messenger. A gyártó saját appjai közül is csak négy került a készülékekre: ezek egyike az S Tervező naptáralkalmazás, amellyel a helyben megadott események mellett többek között a Google naptárjában tárolt adatok is szinkronizálhatók. A telefonokon megtaláljuk még az S Voice hangrögzítőt, az Intelligens kezelő nevű takarítószoftvert, amellyel RAM-ot szabadíthatunk fel és malware-ekre is vadászhatunk, illetve végül de nem utolsó sorban a gyártó korábbi csúcsmodelljeiből jól ismert S Health egészségügyi alkalmazást is. Utóbbival a megszokott futás, biciklizés és egyéb kültéri tevékenységek követése mellett, a telefonok hátlapján, a kamera mellett elhelyezkedő pulzusmérőt is igába hajthatjuk. A szenzor végre jóval pontosabbra sikerült mint a korábbi modellek esetében, az általa mért szívritmust a végleges eredmény kijelzéséig élőben követhetjük az appban.

Fontos újítás még a készüléken az ujjlenyomat-olvasó, amely végre hozni tudja az iPhone Touch ID felhasználói élményét. Bár hasonló szenzort az S5 is kapott, a megvalósítás hatalmasat lépett előre, nem kell az ujjunkat elhúzni a szenzoron, elegendő csak ráhelyezni a beolvasáshoz. Ez apróságnak tűnik, de míg az S5 kétkezes fogást igényelt a művelethez, az S6 kényelmesen, egy kézzel is feloldható biztonságosan. Egy hibát találtunk csak, ha a telefon az asztalon nyugszik, akkor csak sokadjára hajlandó beolvasni az ujjlenyomatot, annak ellenére, hogy a kezdőbeállításkor a szenzorral mindenféle szögből regisztráltattuk a renitens hüvelykujjat.

A 16 megapixeles hátlapi kamerája jóval feltűnőbb látvány a korábbi generációkénál, ugyanis jócskán kitüremkedik a hátlap síkjából. A nagy fényerejű f1.9-es apertúrával és optikai képstabilizációval szerelt kamera határozottan szép képeket készít, az autofókusz gyors, videó üzemmódban pedig akár az eredeti sebesség nyolcadára lassított felvételt is készíthetünk. Természetesen a különböző effektek sem maradtak ki a repertoárból, a szépiától a szürkeárnyalatosig, de számos egyéb effektus letöltésére is lehetőség van. Az 5 megapixeles előlapi kamera is jól teljesít, abból ma már nem hiányozhat a panorámaszelfi funkció sem.

S6 Edge: Hasznos? Nem. Menő? Mindenképp.

Bár az S6 Edge és a mezei S6 hardver terén szinte teljesen megegyeznek (egyedül akkumulátoraik kapacitásában van 50 mAh differencia), hajlított szélű kijelzőjével egyértelműen az előbbi modell vonzza magára a legtöbb tekintetet. Kétség nem fér hozzá, hogy határozottan csinos eszközről van szó, az ívelt szélek látványosan megkülönböztetik az eszközt a konkurenciától. Radikális ívekre azért ne számítsunk: a hagyományos S6 néhány napos használata után az Edge-t kézbe véve a vártnál jóval kisebb volt a különbség a két telefon között. Az ívelt széleket néhány szoftveres funkció is "kihasználja", noha ezeket kevesen fogják aktívan használni. Az egyik ilyen a jobb oldalt található virtuális fül, amelyet elhúzva a fontosabb névjegyek ikonjai jeleníthetők meg - az opció értelemszerűen egy teljesen sík panelen is ugyanígy használható lenne. A másik hasonló funkció akkor hajtható igába, ha telefon az asztalon, kijelzővel lefelé pihen. Ekkor bejövő híváskor vagy az értesítések beérkezésekor a kijelző széle villogva jelez a felhasználónak - a funkció hasznossága ismét vitatható - felfelé fordítva ugyanis a hívó egész fotóját nézhetnénk.

Az már rövid használat után kiderül, hogy a gyártó bármennyire is igyekszik praktikus szempontból is legitimálni az S6 Edge ívelt széleit, azok teljes egészében esztétikai célt szolgálnak, ez azonban egyáltalán nem baj. Az okostelefonnak ugyanis így legalább ebben az aspektusban sikerült végre kitörnie a készülékek homogén tömegéből - biztosan nem fogják más eszközzel összekeverni, egyszerűen menő.

Tragikus akkus üzemidő, csillagászati ár

Azért nem minden fenékig tejfel a koreai gyártó zászlóshajót illetően: az akku, legyen szó az S6 2550 mAh-s vagy az S6 Edge 2600 mAh kapacitású telepéről, nem teljesít túl fényesen. Hiába a "14 nanométeres", saját fejlesztésű processzor, az irdatlan kijelzőfelbontás és annak potenciálisan rekorder fényereje hamar kivégzi mindkét akkut. Egy munkanap alatt a telefonok különösebb erőfeszítés nélkül lemeríthetők, ha pedig hajlamosak vagyunk belefeledkezni a telefon nyomkodásába, jobb ha reggel a töltőt is a táskába tesszük. Szintén hátrány, hogy a Galaxy S5-tel ellentétben a két új modell már nem vízálló, azokat jobb távol tartani a fürdőszobából.

Végül elérkeztünk az eszközök árához. Jó eséllyel senkit nem fog hidegzuhanyként érni, hogy az mindkét készülék esetében az egekben mozog: a hagyományos S6 legkisebb, 32 gigabájtos verziója 230 ezer, az S6 Edge hasonló modellje pedig 280 ezer forint környékéről indul kártyafüggetlenül. Ez az ára annak, ha valaki garantáltan feltűnő csúcstelefont akar vásárolni. Félreértés ne essék: jó telefont, sőt ha az akku gyér teljesítményét is figyelembe vesszük akár úgy is fogalmazhatunk, hogy jobb telefont ennél jóval kevesebbért is kaphatunk, a hasonlóan látványos ívelt kijelzőket azonban úgy látszik - egyelőre - aranyárban mérik.