Lehetőségként, nem ellenségként tekint az IBM Kínára
Hivatalosan is új alapokra kívánja helyezni kapcsolatát Kínával és az ország technológiai szektorával az IBM - jelentette be Ginni Rometty, a vállalat vezérigazgatója. Az évek óta zsugorodó vállalatot vezető Virginia Rometty a Kínai Fejlesztési Fórumon azt mondta, az IBM technológiáit megosztja majd kínai partnereivel, és aktív szerepet kíván vállalni az ország IT iparágának felépítésében.
Stratégiaváltással próbálja elejét venni a további csökkenésnek a kínai piacon az IBM. A vállalat vezérigazgatója az új irányt nagy vonalakban az évente megrendezésre kerülő, a kínai kormány által támogatott Kínai Fejlesztési Fórumon tartott beszédében ismertette. Virginia Rometty azt mondta, hogy a jövőben az IBM megosztja technológiáit kínai partnereivel, és aktív szerepet fog vállalni az ország IT iparágának felépítésében. A napokban lezajlott OpenPower Summit bejelentései már egyértelműen a “kínai (újra)nyitásra” utaltak, Rometty azonban ezt most hivatalosan is megerősítette.
Az IBM árbevétele és nyeresége közel három év óta folyamatosan esik, pedig a vállalat méretéhez képest gyorsan próbálja üzleti stratégiáját új alapokra – az adatközponti és felhős szolgáltatások azok a területek, melyeken a cég komoly növekedésre számít a következő években. Az átalakítások hatása azonban csak hosszabb távon lesz érezhető, így az IBM számára rendkívül fontos, hogy a meglévők mellé ne kelljen még egy, kínai “fronton” is küzdenie.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Kínában a Snowden-botrány kipattanását követően fordult problémásra az IBM helyzete az amerikai technológiai vállalatokat sújtó bizalomvesztés miatt. Ennek eredményeként a Nagy Kék még a hagyományosan IBM technológiai alapokon működő (és persze komoly bevételi forrásként szolgáló) kínai pénzügyi szektorból is kiszorulni látszik. Az ország vezetése ugyanis folyamatosan nyomást gyakorol a pénzügyi intézményekre, hogy azok minél előbb belföldi gyártók által szállított megoldásokra álljanak át, kerül amibe kerül. Az igazi lökést a stratégiaváltásra a Kína pénzügyi rendszerének védelmére kidolgozott törvénytervezet adhatta. Bár ennek elfogadását nemrég bizonytalan időre elhalasztották, több olyan pontot is tartalmaz, melynek életbe lépése az eddigieken felül még több kedvezőtlen hatással lenne az IBM üzletvitelére.
Kínát nem lehet elbukni
Nem az IBM az első cég, amely hosszas huzavona és kormányzati nyomásgyakorlás után végül “stratégiaváltásra” szánja el magát az ázsai országban. A Qualcomm az ellene folytatott versenyügyi vizsgálat végén egymilliárd dolláros büntetést kapott, és az eljárást lezáró, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottsággal (NFRB) kötött megállapodást lényegében elsöprő kínai gazdaságpolitikai győzelemként lehet értékelni.
A Microsoft a Windows XP támogatásának megszüntetésével húzta ki a gyufát, az illetékes kínai hatóság erre válaszul – lényegében mondvacsinált okokra hivatkozva – megtiltotta a kormányzati intézményeknek a Windows 8 beszerzését. A Microsoft a múlt heti WinHEC (Windows Hardware Engineering Community) rendezvényen már látványosan Kína-barát hangnemet ütött meg, számos komoly partneri megállapodás és egy később kommunikációs zavarba torkolló Windows 10 frissítési akció bejelentésével.
A hardverben már nincs pénz
Az IBM a globális IT szektor egyik legpatinásabb szereplője, a cég több évtizedes profiltisztítással gyakorlatilag minden területről kiszállt, amely alacsony profittal kecsegtett. PC-s üzletágát egy évtizede választotta le, x86-os szervereket gyártó divíziója pedig tavaly október elejével került a PC-gyártást is megszerző Lenovohoz. Ugyanilyen sorsa jutott a POS (pénztárgépes) divízió és számtalan kisebb-nagyobb, a fókuszhoz nem illeszkedő részleg is.
A cég hardveres tevékenységének koronaékszere sokáig a félvezetőgyártás volt, ezt 2014 őszén vette át a GlobalFoundries – úgy, hogy a kiszivárgott információk szerint mellé kapott még másfél milliárd dollárt is. A hajdan a legnagyobb szerződéses gyártók közé tartozó részleg ugyanis akkorra már a félvezetőgyártók top10-es listájára sem fért fel, előző évi bevétele 485 millió dollár volt, miközben a Globalfoundriesé meghaladta a 4 milliárdot, a piacvezető TSMC-é pedig megközelítette a 20 milliárdot.
Jó hír viszont az IBM számára, hogy a 2013 nyarán bejelentett OpenPower kezdeményezés – melynek célja létrehozni egy ökoszisztémát a megnyitott Power-technológiák körül – Kínában pozitív fogadtatásra talált, a kisebb-nagyobb szervergyártók szinte egyként léptek be az OpenPower konzorciumba és jelentették be POWER-architektúrás fejlesztéseiket. Ezekre a kiszolgálókra a vevők a Power-kompatibilitás okán viszonylag könnyen át tudják migrálni meglévő DB2 adatbázisaikat és IBM middleware-en futó alkalmazásaikat. Így azoknak a szoftveres oldal miatt nem kell aggódniuk, miközben teljesíthetik a kormány kérését a belföldi hardveres alapokra történő átállásra. Az IBM-nek pedig üzleti szempontból úgyis a szoftverlicencek és a szoftveres szolgáltatások értékesítése a lényeg, mert ezekből a – magas nyereséghányadú – termékekből származik bevételének nagy része.