Új frontokon a mobilipar - ezt láttuk az MWC-n
Nem gyakoriak az iparágat felforgató bejelentések még a legnagyobb kiállításokon sem. A Mobile World Congress minden évben tartogat érdekes újdonságokat, az igazán nagy dobásokból azonban kevés jutott az idei rendezvényre. Az okostelefonos piac stabilizálódni látszik, a fontosabb szereplők már a "következő nagy dologra" készülődnek.
Gyorsan átrendeződhet a mobilfizetés piaca
Noha idén valószínűleg a Samsung és HTC új zászlóshajói vonzották a legtöbb tekintetet a kiállításra, a gyártók bejelentései nem hoztak érdemi áttörést. Az új csúcs-HTC az aktualizált hardver és frissített Android mellett semmiféle újdonságot nem tartalmaz, első pillantásra könnyedén összekeverhető az előző generációval. A Samsung esetében egyedül a várakozásoknak megfelelően leleplezett Galaxy S6 Edge jelentett a kötelező körökön túl mutató újdonságot, két szélén ívelt kijelzőjével (igen, a felhasznált anyagok minőségének javítása bizony kötelező kör volt).
Az okostelefonok piacát ugyan nem forradalmasította, mégis a Samsung nevéhez fűződik a kongresszus egyik legfontosabb bejelentése, a Samsung Pay. A mobilfizetési megoldás, amely a rendkívül ígéretes Magnetic Secure Transmission (MST) technológiára épít, amely majdnem minden mágnescsík-leolvasós terminállal kompatibilissé teszi. Az MST hatalmas ígérete, hogy végre kihúzza Amerikát a kártyás fizetés középkorából, és az ősi terminálok leváltása nélkül is elérhetővé teszi a mobilfizetést. Ezzel a Samsung egy csapásra vezetővé vált a támogatott elfogadóhelyeket illetően, ahogy az MST mellett természetesen az NFC-s átvitel is támogatott.
Hátránya ugyanakkor, hogy egyelőre csak a frissen leleplezett Galaxy S6 és S6 Edge készülékek rendelkeznek MST-képes hardverrel, így első körben csak a csúcsmodelleket megvásárlók vehetik azt igénybe - ez jelenleg a fő rivális Apple-nél sincs máshogy, ráadásul miután a cupertinói cég nem gyárt belépő- vagy középkategóriás eszközöket, esetében még mindenképp szükség van egy-két-három évre, míg az Apple Pay támogatással rendelkező modellek lecsúsznak a kedvezőbb árkategóriába. A Samsungnak viszont ezalatt az időszak alatt bőven van ideje rá, hogy egész sereg olcsó, belépő-középszintű telefont szereljen fel, egyébként is nagyságrendekkel nagyobb lefedettséget biztosító technológiájával. Az okostelefon piacon egyre nagyobb nehézségekkel küzdő koreai óriásnak úgy tűnik minden lehetősége megvan, hogy elsöprő fölényhez jusson a mobilfizetés terén - ráadásul az ehhez szükséges technológiához a LoopPay felvásárlása nyomán exkluzív hozzáférése is van.
A mobilhálózatok következő generációja
Mi jön a 4G után? Erre hasábjainkon már tavaly is kerestük a választ, idén érdemi továbblépést is hozott az iparág a rendezvényre, míg tavaly csak a koncepció szintjén ismerkedtünk az 5G-vel, most prototípusokat is hoztak a nagyobb szereplők. Az új szabvány jelentősége korántsem merül ki a mobilhálózatok letöltési sebességének feljebb tornázásában, noha az ezen a téren mutatott fejlődés sem elhanyagolható, az Ericsson például egy a másodpercenként 5 gigabitet is meghaladó sebességű adatátvitelre képes bázisállomást is demózott.
Egyelőre kerekeken gurulnak az 5G első implementációi
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Sokkal jelentősebbek ugyanakkor azok a lehetőségek, amelyeket az 5G a különböző M2M rendszerek számára nyit meg: alkalmazásával ugyanis jócskán csökkenthető a hálózati kommunikáció rádiós rétegének hozzáadott válaszideje - a Huawei vezérigazgatója Ken Hu szerint akár egy milliszekundumra - ez pedig elengedhetetlen az olyan, rendkívül gyors visszajelzéseket igénylő platformok számára mint például az okos- illetve önvezető autók. Utóbbiaknál a lehető legalacsonyabb latency érték kiemelten fontos, hiszen sok esetben gyorsan mozgó járművekről van - lesz - szó, amelyek az egyes utasítások, például a vészfékezés parancs fogadásáig nem elhanyagolható távolságot tesznek meg.
A játékosok és az okoshűtők is örülhetnek
Emellett persze olyan területek is hasznát látják majd a kis késleltetésnek, mint az online multiplayer játékok. Mindezeken túl a technológiából az IoT eszközök is vastagon profitálnak, igaz esetükben már jóval ritkábban van szükség kiemelten alacsony válaszidőre. A kihívást inkább óriási tömegeik jelentik, amelyeket a hálózatoknak ki kell tudni szolgálni és amely az online kapcsolatra képes eszközök számának egyre gyorsuló növekedésével hamarosan leküzdhetetlen akadályt jelenthet a 4G hálózatok számára - az új szabvány a "dolgok internetének" gerince lehet.
Az 5G várhatóan az ultramagas frekvenciákat használja majd: az Ericsson MWC-s demonstrációján a 15 gigahertzes tartományban dolgozott, ahol nem kevesebb mint 1 gigahertznyi spektumszélességet használt, a Nokia pedig egészen 73,5 gigahertzig ment, jóval szűkebb 400 megahertzes spektrummal. Az ilyen magas frekvenciák hátránya, hogy meglehetősen gyenge jelet produkálnak, amelyet már egy-egy fal is leárnyékolhat - a technológia háza táján tehát jócskán akad még kiküszöbölésre váró probléma. Az 5G első kiterjedtebb tesztjei a tervek szerint 2018-ban indulnak, a szolgáltatók pedig 2020-ban kezdhetik meg bevezetését.
Okosórák: a tempó gyorsul, az úti cél ismeretlen
A viselhető eszközök gyakorlatilag végérvényesen bevették magukat a gyártók készülékportfóliójába - annak dacára, hogy a "mire jó?" kérdést még egyik modellnek sem sikerült egyértelműen megválaszolni. Bár a területen a tavaly elstartolt Android Wear kevesebb mint egy év alatt elsöprő dominanciát vívott ki magának , a vállalatok még mindig nem biztosak a dolgukban, ezért a palettán időről időre egy-egy alternatív rendszerrel szerelt változat is felbukkan. Ezek jellemzően a cégek LTE- vagy 3G-képes eszközei (miután az Android Wear egyelőre nem támogatja a mobilhálózati kapcsolatot) noha a fő funkciók itt is megegyeznek: fitneszkövetés, pulzusmérés, értesítések, cserélhető számlapok.
Váratlanul ízléses a Huawei okosórája.
Egy-egy extrém kirohanás persze mindig akad, ilyen az LG WebOS-szel felszerelt prototípusa is, amelyet a cég az Audival együttműködésben fejlesztett. A külsőre leginkább a G Watch Urbane LTE okosórára hasonlító eszközzel kinyithatók, illetve el is indíthatók az vele kompatibilis Audi modellek. Ezt a funkciót a gyártó az MWC-n kérésünkre demonstrálta is, az eszközt az autó kilincséhez érintve pár másodperc késéssel valóban kinyílt az ajtó - a rövid várakozás ugyanakkor még kiforratlan konstrukciót sejtet.
A terület legjelentősebb új belépője a Huawei, a vállalat ugyancsak az MWC-n leplezte le első okosóráját. Az egyszerűen Huawei Watch névre hallgató eszköz kifejezetten csinosra sikerült, kerek kijelzője egy árnyalatnyival kisebb mint a riválisoké, ugyanakkor a jellemző 320x320 pixelnél érezhetően nagyobb, 400x400-as felbontást tudhat magának, 286 PPI-s pixelsűrűséggel. A kecses dizájn, kisebb ház és vékonyabb szíj az eszközt - az okosórák között talán elsőként - a hölgyek számára is vonzóvá teheti. Szoftver terén viszont nincs előrelépés, a kínai gyártmány is ugyanazt tudja, mint a többi, Android Weart futtató modell.
Unalmas az okostelefon?
Az idei MWC sem zajlott tehát egészen eseménytelenül, még ha nem is hangzott el túl sok világmegváltó ígéret. Az okostelefonok területén eddig tomboló innovációs hullám fokozatosan a határterületekre, a mobilfizetésre, hordható eszközökre és a szolgáltatásokra tevődik át - folytatódik tehát az évek óta megkezdődött trend. Az 5G hálózatokat ugyan minden szereplő felvette a kommunikációs panelek közé, a technológiától azonban még mindig fél évtized választ el minket.