Egyre több külföldi cég kerül tiltólistára Kínában
Részben biztonsági, részben gazdasági okokra hivatkozva Kína folyamatosan szorítja ki a külföldi IT vállalatokat az állami szférából. A legutóbbi nagy vesztesek a Cisco és a Citrix, és mostanra már az összes ismertebb biztonsági szoftver is tiltólistára került. Sok elemző szerint ez csak a protekcionista gazdaságpolitika egyik megnyilvánulásra, de tény, hogy a folyamat nem sokkal az amerikai megfigyelési botrány kirobbanása után kezdődött.
Az elmúlt két évben a korábbi kétharmadára zsugorodott a kínai Központi Kormányzati Beszerzési Központ által jóváhagyott lista, amely a külföldi vállalatok által fejlesztett és gyártott, kormányzati intézmények által megvásárolható termékeket sorolja - értesült a Reuters belsős forrásokból. A hírügynökség úgy tudja, hogy ugyanezen időszak alatt a megvásárlásra engedélyezett termékek jelenleg közel ötezer darabos, jóváhagyott listája legalább kétezer tétellel bővült, ezek azonban szinte kizárólag belföldi cégektől származnak.
Számos piacelemző szerint az engedélyezett termékek korlátozása csak az utóbbi időben egyre nyilvánvalóbb protekcionista gazdaságpolitika egyik eredménye, ugyanakkor tény, hogy ezek az intézkedések a 2013 tavaszán Edward Snowden által kirobbantott megfigyelési botrány után kezdtek megszaporodni. Az érvényes korlátozások a helyi önkormányzatokat, állami (rész)tulajdonú vállalatokat és a katonaságot sem érintik, az állami ügynökségek és különböző állami szervek azonban megtalálhatóak rajta.
Kínait a kínaiaknak!
A legfrissebb adatok szerint míg a Cisco 2012-ben még 60 termékkel szerepelt a listán, mára ez a szám egyenesen nullára zuhant - azaz az amerikai vállalatot teljesen kizárták a kormányzati beszerzésből. Valamekkora visszaesés mindenképpen várható volt, a gyártó már 2013 őszén elismerte, hogy ázsiai forgalmára érezhető negatív hatással van a Snowden-ügy, mert a vevők attól tartanak, a Cisco eszközeit az amerikai kormányzat és titkosszolgálat kémkedésre használhatja. Ugyanerre a sorsra jutott a Citrix Systems és a McAfee is. Utóbbi kitiltása azért nem meglepő, mert tavaly nyáron már a Kaspersky és a Symantec kapcsán kiszivárgott, hogy a kínai vezetés nem kívánatosnak minősítette lényegében az összes nagyobb, külföldi eredetű biztonsági szoftvert a kormányzati rendszerek számítógépein.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
Az Apple termékek kitiltása ugyancsak tavaly nyáron került napvilágra, és úgy fest, ez a megszorítás annak ellenére is életben maradt, hogy Tim Cook néhány hete bejelentette, a jövőben minden biztonsági vonatkozású, iOS-es eszközöket érintő kérdésben együtt fognak működni az illetékes hatóságokkal, és ennek keretében az operációs rendszereik forráskódját elérhetővé teszik a kormányzat számára. A cupertinói vállalatot a kitiltás nem érinti túlságosan érzékenyen, hiszen bevételének túlnyomó része nem állami megrendelésekből, hanem a konzumer piacról származik - ezen a területen pedig Kínában most nagyon jól teljesít az Apple.
Mint arról korábban beszámoltunk, a korlátozás a Microsoftot is érinti, a hatóságok "biztonsági problémákra" hivatkozva a cég legújabb operációs rendszerét, a Windows 8-at is levették az engedélyezett termékek listájáról. A vezetés pedig az IBM-mel szemben is egyre ellenségesebb hangnemet üt meg, májusban a pénzintézeteket szólította fel, hogy a Nagy Kéktől vásárolt rendszereiket gyors ütemben cseréljék le hazai gyártmányú szerverekre.
Elég volt a függőségből
Bár a korlátozó intézkedéseket hivatalosan sokszor - részben vagy egészben - biztonsági szempontokkal indokolják, az igazi motiváció inkább a külföldi vállalatoktól és technológiáktól való függőség csökkentése lehet. Az első ilyen témájú, nagyobb nyilvánosság előtt zajló csörte a Windows XP támogatásának leállításakor zajlott az illetékes kínai hatóságok és a Microsoft között. Az országban éppen a terméktámogatás megszüntetése előtt vásároltak egy nagyobb mennyiségű XP licencet az állami szektor gépeire, és rosszul viselték, hogy ezek után a Microsoft kihúzta alóluk a szőnyeget. Válaszul megtiltották a Windows 8 kormányzati gépekre való telepítését - egy nagyobb, az energiatakarékos termékek beszerzésére vonatkozó utasítás apró betűs kitételeként.
Az esetet egyébként a kínai hatóságok vezetői előszeretettel emlegetik, legutóbb a Kína pénzügyi rendszerének védelmét szolgáló intézkedéscsomagban meghatározott korlátozások (például a forráskód biztonsági felülvizsgálatra történő átadása) bejelentése után. „Mások igáját nyögjük. Ha egyéb cégek is leállítják szolgáltatásaikat, mihez kezdünk majd?” – mondta Zuo Xiadong, a Kínai Információbiztonsági Kutatóintézet alelnöke, felidézve, hogy a Microsoft a Windows XP támogatásának leállításával komoly kihívás elé állította az országot. „Ez biztonsági szemszögből egyszerűen elfogadhatatlan, és függetleníteni fogjuk magunkat az ilyen helyzetektől” – tette hozzá.
A Windows-függés végleges megoldását az ország vezetése annyira komolyan gondolja, hogy egy ideje már a saját, "nemzeti" operációs rendszer fejlesztése is folyik - a kész szoftver először elvileg asztali számítógépekre, később pedig telefonokra és tabletekre is elérhető lesz. Ilyen kezdeményezés már korábban is volt Kínában, a szakértők szerint azonban most eltökélt a vezetés a saját rendszer létrehozására, rendelkezésre állnak az erőforrások és a politikai támogatás is erős.
Politikai nyomással...
A fentieken túl a Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NFRB) nem riad vissza attól, ha versenyügyi vizsgálattal kell valamelyik nagy külföldi vállalatot "jobb belátásra" bírni, ami elsősorban a licencdíjak csökkentését, és ezáltal a kínai gyártók versenyképességének növelését hivatott elérni. Legutóbb a Qualcomm kapott egy 975 millió dolláros büntetést SEP (standard essential patents, az implementációhoz kötelezően licencelendő) szabadalmainak versenykorlátozó licencelési gyakorlata miatt. Az amerikai chipgyártó a megegyezés alapján licenceinek árait is jelentősen csökkenti az országban. A kínai belpiacon értékesített 3G-s és 4G-s készülékek után a licencdíjat csak az eladási ár 65 százaléka alapján kell majd megfizetni, 3G esetében 5 százalékot, 4G esetében 3,5 százalékot. A cég továbbá 3G-s és 4G-s licenceit a korábbi gyakorlattól eltérően más, kapcsolódó szabadalmaitól külön fogja kínálni a kínai vállalatoknak.
A Microsoft a Nokia mobilos üzletágának felvásárlásakor akadt horogra. A vizsgálat eredményeként megszületett megállapodás értelmében a cég kötelezte magát arra, hogy a SEP szabadalmak alapján Kínában gyártott telefonok ellen nem kér importtilalmat, még akkor sem, ha a gyártó e szabadalmakért nem fizet. A szabadalmakat továbbá szabadon licencelhetővé teszi minden fél számára (és nem köti ezt keresztlicencelési megállapodáshoz), valamint ha e szabadalmakat értékesíti, akkor ezek a feltételek az új tulajdonosra is vonatkoznak majd.
A vállalások nem tértek el a Microsoft addigi gyakorlatától, a hangsúly azonban azon a kitételen volt, hogy a vállalat ezektől az elvektől a következő 8 évben sem tér el, így a kínai gyártók legalább 2022-ig stabil szabadalmi környezetre számíthatnak. A kínai Kereskedelmi Minisztériumot a Microsoft-technológiákhoz kapcsolódó licencelési programok, pontosabban azok folyamatos elérhetősége is aggasztotta. Ezért azt kérték a cégtől, hogy az Android rendszerhez kötődő, az EAS (Exchange), RDP és exFAT technológiák (összesen mintegy 200 szabadalomcsalád) licencelési programját a következő öt évben ne állítsa le, a licencdíjakat pedig az akkor érvényes árazáshoz képest ne drágítsa.
... és pénzzel is segítik a hazai cégeket
A kínai kormány januárban jelentette be, hogy egy 40 milliárd jüanos (6,5 milliárd dolláros) kockázatitőke-alapot hoz létre, melyen keresztül induló tech cégekbe fog befektetni, és a belföldi startupok piacra lépését fogja segíteni - ezzel bevallottan a magas hozzáadott értékű termékeket (szolgáltatásokat) fejlesztő vagy nyújtó vállalkozásokat akarja az eddiginél előnyösebb helyzetbe hozni, főleg a külföldi versenytársak rovására.