A Cyanogent küldi a Google ellen a Microsoft?
A Cyanogen befektetője lett a Microsoft. A vállalat ismeretlen összeget invesztált az egyedi Android rendszert fejlesztő cégbe, amivel vélhetően a Google babérjaira tör.
Váratlan befektetésbe fogott a Microsoft, a Wall Street Journal forrásai szerint. A vállalat az egyedi Android-változatot fejlesztő Cyanogent támogatta, egyelőre ismeretlen összeggel. Bár kifejezetten érdekes lépésről van szó a Microsoft részéről, a WSJ szerint a redmondi cég egy 70 millió dolláros sajáttőke-finanszírozási kör viszonylag kis részéért felelős - a többi befektetőt a lap nem nevezte meg, illetve a Microsoft és a Cyanogen sem kommentálta a híreket.
Nem ez az első androidos próbálkozás
A terület befektetőit javarészt egyazon cél vezérli, vagyis a Google uralmának megdöntése az amúgy máig nyílt forráskódú platform felett. Több mint valószínű, hogy a Microsoft is hasonló ambíciók mentén indult el, még ha elsőre furcsának is tűnik, hogy a Windows Phone-nal épp Android-riválist fejlesztő vállalat a nyílt forrású rendszerbe, pontosabban annak egyik változatába fektet.
Pedig nem ez az első eset, hogy a cég az Androidhoz fordul, láthattunk már a rendszerrel felszerelt okostelefonokat a Microsoft gondozásában, igaz, akkor még Nokia logóval. A főként a fejlődő piacokra szánt Nokia X, illetve X2 készülékek a szoftver egy erősen átszabott, a Windows Phone felületét idéző verziójával kerültek piacra. Ezeket a modelleket a vállalat a felhasználók első okostelefonjának szánta, amelyről aztán (ideális esetben legalábbis) Windows Phone-ra váltanak. A próbálkozás végül nem lett átütő siker, a készülékekről még a belépőkategóriához mérten is negatív visszajelzések érkeztek.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Bár nyílt forrású operációs rendszerről van szó, a Google az utóbbi évek során egyre szorosabban fogja az Android-gyeplőt: az egyes gyártók, hogy a keresőóriás alkalmazás-ökoszisztémájához hozzáférjenek, a különböző Google-appokat is előre kell telepítsék készülékeiken, illetve a vállalat keresőjét is alapértelmezetté kell tegyék. A fenti elemek egyébként a Cyanogen szoftvereiből sem hiányoznak: a cég eddig sokkal inkább a készülékgyártók mintsem a Google alternatívájaként pozicionálta magát. Ha a Microsoftnak - netán a többi befektetőnek - sikerül rávennie a vállalatot, hogy törekedjen a keresőóriástól való elszakadásra, az komoly stratégiaváltást jelenthet a CM részéről.
A márkanév is jól jöhet
A vállalat 80 dolgozója, illetve mintegy 9000 fős önkéntes fejlesztőserege mellett maga a Cyanogen név is hasznos lehet a vállalat számára, ha azt a későbbiekben valamilyen módon össze tudja kötni termékeivel: a "főzött" ROM ugyanis a cég vezérigazgatója, Kirt McMaster szerint több mint 50 millió felhasználót tudhat magáénak. Ezek jelentős része pedig automatikus frissítéseket kap a vállalattól, ami szerves, létező kapcsolatot jelent a felhasználók felé.
Az alternatív rendszer, amely néhány hét vagy hónap alatt szinte minden megjelenő androidos eszközre utat talál, elsősorban a belépőszintű készülékek tulajdonosai körében népszerű, amelyeket sokszor bosszantóan lelassítanak az erőforrás-igényes gyártói felületek és előre telepített alkalmazások. A Cyanogen fejlesztői azonban mára részletesen kiismerték például a különböző Android-alverziók memóriaigényét, és a memóriakezelő jellemzőit, így az eredetihez képest jóval fejlettebb rendszereket is használhatóvá tudnak tenni az alap hardveren is. Ha a Microsoft a későbbiekben is belépőkategóriás eszközein akar majd kísérletezni a rendszerrel, kifejezetten jól jöhet számára a Cyanogen csapatának ezen a téren szerzett tapasztalata.
Cyanogenmod with Bing?
A Microsoft és a Cyanogen együttműködése egyelőre sok részletet nem tisztáz. A jósolgatást azonban megkönnyíti a Google néhány előre leszögezett szabálya: ha a kezdőképernyőn nincs Google keresősáv, nincs Gmail és Google Maps, akkor nincs Play Store és Play Services sem. Vagyis a cég vagy mindent ad, vagy semmit. Ez azt jelenti, hogy ha a Cyanogen szakít az egyes Google-alkalmazásokkal, akkor egyúttal az összessel szakítania kell, azokat valamilyen alternatív ökoszisztémával kell kiváltania. Ma Androidon már több alternatíva is létezik erre, a kínai Baidu-Tencent-Alibaba hármas mindenike igyekszik teljes megoldást kínálni, rajtuk kívül az Amazon kínál még Google-pótló szolgáltatásokat (alkalmazásboltot, térképest API-t, stb.)
Hasonló úton indult el a Nokia-Microsoft is az androidos telefonokkal, az azonban zsákutcának bizonyult. Az új kooperáció ugyanakkor ígéretes, egy Microsoft-féle androidos alkalmazásbolt, az új mobilos Outlook, a Nokiától licencelt, jól működő térképes adatbázis és számos egyéb kiegészítő online szolgáltatás (a zenétől a keresőig) a redmondiak rendelkezésére áll - ha rászánják magukat, hogy az Android-ökoszisztémán belül állítanak versenytársat a Google-nek, az izgalmas csatát ígér.