2014 beváltatlan ígéretei

Az informatika elképesztően gyorsan mozgó ipar, amelyben még a viszonylag rövid távú mozgások is teljességgel megjósolhatatlanok. Várakozások, ígéretek, lehetőségek persze vannak - most azokból válogattunk, amelyek 2014-ben ígéretek is maradtak, minden ellenkező várakozással, fogadkozással, előzetes trenddel ellentétben.

iPad és a tabletek

Döbbenet: az emberek szeretik a PC-jüket és a legtöbben nem tudják azt kiváltani egy tablettel. Az Apple vagy épp a Microsoft elképzeléseivel ellentétben a billentyűzet-egér kombináció egyelőre semmi jelét nem mutatja a kihalásnak, az "avíttas" beviteli eszközöket a felhasználók továbbra is igénylik elsődleges produktivitási eszközüknél - amely továbbra is a PC. A tabletektől a gyártók és mi is sokkal többet vártunk, a termékkategóriának azonban nem sikerült túllépnie az eredeti koncepció határait, miközben az okostelefonok és PC-k ragyogóan reagáltak a tabletek feltűnésére.

^{Egy más jövő?}

A tabletektől sokan azt várták, hogy széles körben fogják kiváltani a személyi számítógépeket és a lazább pillanatokra, a kanapén vagy fotelben inkább fognak a felhasználók tabletet kézbe venni, mint mondjuk notebookot. Ezzel szemben a tabletek versenyelőnyeire (PC-nél jobb üzemidő és kisebb tömeg, telefonnál nagyobb kijelző) mindkét szomszédos termékkategória agresszíven rástartolt: a notebookok (elsősorban az Intel innovációinak köszönhetően) minden korábbinál könnyebbek, kisebbek, érintőkijelzősebbek/szétszedhetőek és hosszabb ideig bírják akkuról, miközben a telefonok megnőttek (már az Apple-nél is). Tovább szorította a prést, hogy a PC-k és a telefonok árban is nagyon versenyképessé váltak, miközben olyan hozzáadott funkciókkal bírnak (billentyűzet és ablakozó operációs rendszer az egyik oldalon; mobil adat a másikon), amivel a tabletek nehezen vették fel a versenyt.

Nem érdemes persze a termékkategóriát temetni, a PC-k és a telefonok közötti mindig lesz egy méretbeli rés, a 6 és 10 hüvelykes képernyők között. Előbbi a piaci visszajelzések alapján a legnagyobb, még viszonylag kényelmesen használható telefonok felső határának tűnik, utóbbi a használható méretű billentyűzetek alsó limitje - a kettő közötti űr tehát marad a tableteké. Míg az elmúlt években a felhasználók még csak tanulták, hogy mire jók a tabletek, a legtöbbnek mára egészen pontos képe van arról, hogy milyen minőségű (árú, sebességű) modellt mire érdemes vásárolni. A tabletek maradnak harmadik eszközök a felhasználó, és sokadik eszközök a családok életében - egyelőre nem látszik, hogy ebből a szerény pozícióból hogyan tud e kategória előrelépni.

Okosórák

Az év végére gyakorlatilag már minden nagy gyártó kínálatában találhatunk legalább egy okosórát: a terület veteránjának számító Samsung az utóbbi másfél évben rögtön hat modellt is kiadott a kategóriában, a Sony a harmadik generációnál jár Smartwatch szériájában, az LG két órával büszkélkedhet, de a nyáron az ASUS és a Motorola is bemutatta első ilyen készülékét - sőt ősszel az Apple is lerántotta a leplet saját megoldásáról, igaz az csak jövő év első felében lesz elérhető.

^{Apple Watch - érthetetlen és érinthetetlen}

A terület egyik fő problémája az esztétikus külső volt, ezt mára már sikerült megoldani, a Pebble Steel vagy az LG és a Motorola kerek kijelzős modelljei már kifejezetten karórás (értsd: megbélyegzés nélkül viselhető) ipari formatervet kaptak. Az áttörést pedig a több modell által is elhozott cserélhető bőr- és fémszíjak hozhatják, az Apple például ebben lát egy komoly kitörési pontot, a Watch fejlesztése során ez is kiemelt szerepet kapott.

A belső azonban továbbra is gigantikus kérdőjel. Egyrészt a hardveres alapok is problémát jelentenek, egyelőre csak a Pebble hozott olyan kijelző-processzor-akku kombinációt, amely értelmezhető, soknapos üzemidőt tud, minden más modell napi (vagy napi többszöri) töltést igényel. Ennél talán még nagyobb probléma, hogy egyelőre fogalmunk sincs, mire is jó pontosan egy okosóra. Jellemző, hogy az Apple korábban minden termékbemutatójának első félóráját azzal töltötte, hogy egy valós, eddig ki nem szolgált felhasználói igényt vázolt - majd bemutatta saját megoldását erre. Ez az Apple Watch leleplezésénél teljesen hiányzott és ma sem tudjuk, pontosan mit is tud a termék, milyen problémára ad frappáns megoldást. Ez pont így érvényes az alternatívákra, az Android Wearre vagy a Pebble-re is, a gyenge minőségben megvalósított fitneszfunkciókon kívül egyelőre nincs "killer feature".

Ahogy az újfajta konzumer eszközök megjelenésénél lenni szokott, a közösségi finanszírozó oldalakat is ellepték az innovatívabbnál innovatívabb megoldások, noha az extra funkciók itt többnyire kimerültek a saját SIM-kártyában, esetleg egy kis felbontású kamerában. Igaz, az egyre kiterjedtebb szenzorrendszer, illetve az olyan platformok mint az Android Wear vagy akár az Apple megoldása biztató jövőképet vázol fel, az idei felhozatalnál még be kell érnünk a csuklóra rögzíthető, sokszor túlárazott, de legalább már csinos értesítési sávokkal, no meg persze néhány fitneszfunkcióval.

Egységes mobilfizetés

Nem egy vállalat ígérte már, hogy a pénztárcát az okostelefonra költözteti, egyelőre azonban valószínűleg nem sokan selejtezték ki a jól bevált brifkót. A mobilfizetés az utóbbi évben minden korábbinál fragmentáltabbá vált, rengeteg különböző megoldásra épülő alkalmazás próbálkozik a területen, a hazai, e-pénzre építő Bariontól a hasonló Buxán át egészen az ősszel debütált Apple Pay-ig és a végre hivatalosan is elrajtolt Mobiltárcáig - a következő időszakban pedig még több megoldás árasztja majd el a piacot.

^{Mobiltárca: csalódásra csak magenta színben.}

Noha sokféle megoldás létezik, egyelőre úgy tűnik, valamilyen ponton mindegyik elvérzik: az e-pénz alapú rendszereknél az egyenleg feltöltése jelenthet kényelmetlenséget, illetve az elfogadóhelyek hiánya is visszaveti a használhatóságot. A szép reményű Mobiltárca Achilles-sarka, hogy csak egy szolgáltatónál és banknál működik, az olyan óriások mint az Apple Pay pedig egyelőre az USA-ra (és természetesen az iPhone-okra) korlátozódik. Igazán vonzó receptet tehát eddig ezen a területen sem láttunk, jövőre viszont amellett, hogy a jelenlegi elérhető megoldások tovább csiszolódnak, további ígéretes jelentkezők is érkezhetnek a területre.

Az azonban immár biztosra vehető, hogy az egységes platformként indult Mobiltárca stratégiaváltásával Magyarország sem kerül kivételezett helyzetbe, a mobilfizetés itthon is évekre elnyúló platformháború területe lesz, ahol minden bank és minden szolgáltató saját megoldását tolja majd. Belátható időn belül így biztosan nem váltja majd a készpénzes fizetést ki a mobiltelefon, bármennyire közelinek is tűnt az áttörés az év elején.

Bitcoin

2014 elején csúcsot ért el a Bitcoin értéke, a tech-valuta az 1000 dolláros álomhatárt kerülgette. Hatalmas éven volt túl akkor a szép reményű kezdeményezés, 2013 során értéke százszorosára emelkedett, tömegek szálltak be és vásároltak Bitcoint. Mára azonban látszik, hogy ez a fellángolás ideiglenes volt, a valuta értéke előbb az 500, majd a 300 dolláros árfolyamra ereszkedett le, a kezdeti lelkesedés pedig előbb óvatosságba, majd aggodalomba csapott át.

A Bitcoin ugyanis igen komoly kihívásokkal küzd. A biztonságos és olcsón utalható Bitcoin helyett egy aggasztóan könnyen lopható, meredek lehúzásokkal tarkított pénznemet kapott az emberiség. A központi autoritás hiánya lenne a Bitcoin legfontosabb vonzereje, az átlagember azonban ebből eddig elsősorban a negatívumokat tapasztalta: az extrém volatilitást és azt, hogy baj esetén nincs hová fordulni, az ellopott pénzt (a kártyacsalásokkal szemben) senki nem téríti meg. A problémát tetézi, hogy a nemzeti valuták és a Bitcoin közötti átváltás olyan szürke zóna, ahol a Mt Gox-szintű átverésektől a kezelési költséges lehúzásokig számtalan veszély leselkedik az átlagos felhasználóra.

E tényezők együtt játszottak szerepet abban, hogy a Bitcoin a várakozásokkal ellentétben 2014-ben nem tudott áttörést elérni, az év eleji hatalmas médiaérdeklődés, elképesztő számú startup, és számolatlanul ömlő kockázati tőke ellenére nem tudott mainstreammé válni. Sőt, a különböző nemzeti és nemzetközi hatóságok új szabályozások révén aktívan igyekeztek szűkíteni a Bitcoin mozgásterét, egyelőre úgy tűnik, teljes sikerrel. Az egyelőre nem világos, hogy hosszú távon mire számíthatunk a Bitcoin kapcsán, jelenleg az uniós szinten szabályozott e-pénz sikeresebb kezdeményezésnek tűnik, amely a bankok megbízhatóságát kombinálja a Bitcoin által is megnyitott innovációs potenciállal.

Futottak még

A nagy informatikai vállalatok közül a HP beváltatlan ígéretei érdemelnek említést, a cég vezetése, élén az elnök-vezérigazgató Meg Whitmannel mindig a következő évre ígéri a növekedés visszatértét - amely persze beváltatlan marad. A legújabb stratégia a kettészakadás, a 2011-ben már lebegtetett hasadás jövőre következhet be és a PC-k illetve nyomtatók gyártását külön vállalatba szervezi ki a HP, ettől reméli az oly vágyott növekedés visszatértét a cég.

^{Ginny Rometty}

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

A vállalati IT messze leglátványosabb beváltatlan ígérete az IBM-hez tartozik. A cég 2012-ben tűzte ki stratégiai célként a részvényenkénti 20 dolláros éves profit elérését és azóta minden üzleti döntést ennek rendelt alá. E célt vitte tovább a vállalat irányítását átvevő Ginny Rometty is, ennek tükrében nyert értelmet a cég rengeteg fontos döntése, az amerikai munkaerő indiaira cserélésétől a különböző üzletágak feladásáig és a céges kultúra szétbombázásáig. Kívülről is egyre láthatóbbá vált, hogy a rövid távú profitcél érdekében az IBM már a hosszú távú megmaradáshoz szükséges erőforrásokat éli fel, a vezetés azonban csak októberben húzta fel a fehér zászlót és tett le a teljesen öncélú EPS-szint eléréséről.

Igazság szerint e listára, immár sokadjára a Windows Phone is felkívánkozna, a platformról és ígéreteiről azonban már év közben letettünk, nem láttuk szükségesnek tovább ragozni azt.