Méretes pofonba futott bele a Xiaomi
A Kínában óriási mennyiségű telefont eladó helyi gyártók érvényesülése a nemzetközi piacokon távolról sem lesz egyszerű. A szellemi tulajdont keményebben védő országokban a terjeszkedés nagyon drága lehet.
A kínai Xiaomi jelenleg a legnagyobb növekedést produkáló telefongyártók közé tartozik, a vállalat a hazai piacról indulva a többi fejlődő országban is terjeszkedni kezdett. A Xiaomi mobilok nyár óta vásárolhatók meg Indiában, és egy helyi piackutató cég szerint a harmadik negyedévben már 1,5 százalékos részesedést szereztek, ami villámsebességű terjeszkedést jelent. A cég azonban méretes pofonba szaladt bele, amikor az Ericsson a szabadalommal védett technológiáinak jogtalan használatáért pert indított, a bíróság pedig megtiltotta a Xiaomi telefonok importját és értékesítését.
Viharsebesen nyernek teret az okostelefonok piacán a kínai gyártók. Egy évvel ezelőtt még csak két vállalat, a Huawei és a ZTE fért be az országból a tíz legnagyobb telefongyártó közé, mára azonban a lista felét kínai vállalatok foglalják el: a Huawei és a ZTE mellett a Xiaomi, az Alcatel nevét is használó TCL, valamint a Yulong, amely egyesek számára a Coolpad mobilok gyártójaként lehet ismerős.
A Xiaomi csúcsmodellje jóval olcsóbb a riválisoknál
Sokba kerül a szellemi tulajdon
Ezeknek a cégeknek a zöme a hazai piacon tapasztalható óriási növekedésre alapozva verekedte be magát a vezető gyártók közé, olyan brandeket maga mögé utasítva a világpiacon mint a Sony, a HTC vagy a Nokia. A szellemi tulajdont viszonylag szabadosan kezelő Kínából kilépve azonban a gyártóknak már komoly ellenállással kell szembenézniük, amit a Xiaomi példája is jól mutat. "Sok kínai gyártónak kétszer is meg kell gondolnia a külföldi terjeszkedést" - mondta a Wall Street Journalnak Lixin Cheng, a ZTE amerikai részlegének vezetője. "Ha nem vagy innovatív, nagy az esélye annak, hogy megsérted mások szabadalmait."
Szabadalmi jogászok becslései szerint egy átlagos okostelefon mintegy 200 ezer különféle, szabadalommal védett technológiát tartalmazhat, a gyártóknak a sikeres piacra lépéshez ezeket a jogi kérdéseket rendezniük kell, a szabadalmakat licencelniük kell. A szellemi tulajdon védelmét komolyan vevő országokban, például az Egyesült Államokban vagy Németországban az új belépők dolga biztosan nehezebb lesz mint Kínában, ahol az ipari jogvédelem nem olyan fejlett. A licencekkel és szabadalmakkal járó költségeket a gyártóknak ráadásul ki kell termelni vagy a telefonok árából, vagy más területeken megszerzett bevételekből. A ZTE az elmúlt négy évben több mint 17 milliárd dollárt költött jogdíjakra különféle formában - igaz, a cég nem csak a telefonpiacon érintett, fő tevékenysége a mobilos hálózati berendezések gyártása.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az okostelefonok területén szinte minden gyártó szabadalmi perben áll valakivel, a cégek komoly összeget költenek jogászcsapatok mellett arra, hogy a jogi fegyvertárukat megerősítsék - a Google például kizárólag a kiterjedt szabadalmi portfóliója miatt vásárolta fel a Motorola Mobilityt. Azóta a Motorola mindkét nagy üzletágát (kábeltévés set-top boxok, okostelefonok) továbbadta mára az amerikai keresőcég, de a megszerzett szabadalmakat megtartotta, hogy jobb helyzetben legyen a piacon dúló jogi háborúban.
Nem azért tartanak a kínai termékektől, mert nem jók
A kínai cégeknek emellett a márkájuk ismeretlenségével is meg kell küzdenie, valamint a vásárlók bizalmatlanságával. A Xiaomi telefonjairól az F-Secure derítette ki tavasszal, hogy a felhasználók értesítése nélkül gyűjtöttek és továbbítottak adatokat, erre reagálva több országban kezdek vizsgálódni az adatvédelmi hatóságok a Xiaomi után, a vállalat pedig sűrű bocsánatkérésre kényszerült, illetve módosította a végfelhasználói licencszerződést.
Kínának ma már nem a termékek minősége miatt van rossz híre - hiszen a világ legtöbb elektronikai terméke Kínában készül, köztük kikezdhetetlen minőségű és hírű telefonok, tabletek és PC-k is -, hanem a kiberfegyverkezés és a felhasználók potenciális megfigyelése miatt. A készülékeit Kínában gyártó OnePlus például külön felhívja a figyelmet arra, hogy a felhasználóinak adatait nem Kínában, hanem az Amazon amerikai adatközpontjaiban őrzi.