Huszadik születésnapját ünnepli a PlayStation
Tegnap ünnepelte a PlayStation megjelenésének huszadik évfordulóját a Sony. A jelenleg negyedik generációjánál tartó készülék első két modellje hozta meg az igazi sikert a gyártó számára, aki a jeles alkalomból egy limitált szériás PlayStation 4-et is kiad.
A PlayStation konzol régóta sok játékos kedvence - olyan régóta, hogy egyes ifjabb játékosok könnyen lehet, hogy értetlenül állnak a készülék negyedik generációs változatának legújabb kiadása előtt, amely szürke festésével az első PlayStation előtt tiszteleg - a Sony játékgépe ugyanis idén ünnepli huszadik születésnapját. A japán vállalat terméke a kilencvenes évek közepén egyedülálló 3D grafikájával és a CD-s kompatibilitásával megreformálta a tévére köthető játékkonzolok piacát.
Nintendo-PlayStation?
Kevesen tudják, hogy a PlayStation, legalábbis annak korai elődje nem egyedül a Sony ötlete volt, azt a cég a Nintendóval közösen fejlesztette. A konzolt eredetileg a SNES (Super Nintendo Entertainment System) konzol japán megfelelője, a Super Famicom utódjának szánták, amely adattárolóként a korábban használt memóriakazettákat CD-ROM-ra cserélte volna. Bár az 1988-ban indult projektet, illetve az azt lehetővé tevő együttműködést a Nintendo sokáig letagadta, a titkolózásnak vége lett, mikor a Sony az 1991-es CES kiállításon leleplezte a CD-s Famicomot - de a partnerség végül tiszavirág életűnek bizonyult, miután a hajdan kártyakészítőként indult vállalat már a rendezvény másnapján felmondta a megállapodást a Sonyval.
A fő gondot az jelentette, hogy a két cég nem tudott megállapodni a bevételek elosztásában, így a végén a Nintendo inkább átpártolt a Philipshez. A cég akkor még valószínűleg nem sejtette, hogy ezzel a lépéssel hozta létre egyik legnagyobb riválisát: a Sony akkori elnökét, Norio Ogát ugyanis annyira feldühítette a megegyezés felrúgása, hogy azzal a lendülettel megbízta a cég hardverfejlesztő részlegének egyik vezetőjét a vállalat saját játékkonzoljának kifejlesztésével - így vette kezdetét a Sony saját PlayStation projektje.
A vállalaton belül is voltak feszültségek
Az Oga által kiválasztott fejlesztő nem volt más, mint Ken Kutaragi, aki később a PlayStation atyjaként híresült el. A siker persze nem jött könnyen, a csapatot és vezetőjét a kezdeti időszakban sok kritika érte munkája kapcsán. 1992-ben a Sony a projekt lefújását is kilátásba helyezte, Kutaraginak azonban a CD-vel működő rendszer bemutatásával, és nem utolsó sorban a vezetőség Nintendo-ellenes érzelmeinek felkorbácsolásával sikerült kiharcolnia, hogy ne állítsák le a fejlesztéseket.
Ken Kutaragi
A vállalat idősebb vezetőségi tagjai ugyanakkor továbbra sem nézték jó szemmel a játékkonzolra fordított erőforrásokat, így a PlayStation csapatát a belső feszültségek megszüntetése végett a Sony Musichoz helyezték át. Kutaragiék így egy üzleti szempontból és fizikailag is különálló cégrésznél folytathatták a munkát, viszonylag önállóan. A fejlesztők itt már Akira Satóval is szorosan együtt dolgoztak a szomszédos Sony Computer Entertainment Inc-től (SCEI) - ez végül annyira szorosra fonódott, hogy a PlayStation lett a SCEI első hivatalos projektje.
Ekkor már a szoftverfejlesztők begyűjtése is megkezdődött, akik a platform első játékait voltak hivatottak biztosítani. Az érdeklődőknek nem kellett sokáig reklámozni a 3D-grafikával felszerelt, a Nintendo kazettás rendszerénél jelentősen olcsóbb, CD-re épülő megoldást: már az első bemutató után több játék fejlesztése is megkezdődött, az első jelentős partnerek között ráadásul mindjárt az Electronic Arts és a Namco is jelen volt.
Százmillió eladott konzol
A jól ismert első, szürke PlayStation konzol végül 1994. december 3-án jelent meg a boltok polcain Japánban. A készüléknek akkor a Nintendo 64 és a Sega Saturn voltak a fő riválisai. A konzol 2000-ig árválkodott egyedül a Sony portfóliójában, ekkor ugyanis a vállalat mindjárt két új készüléket is kiadott, gyakorlatilag azonos hardverrel felszerelt, de kisebb házba gyömöszölt PSone-t és a PlayStation 2-t a sikeres játékgép második generációját. Lehet hogy a sikeres itt enyhe kifejezés, az első generációs PlayStation volt ugyanis az első otthoni játékkonzol a világon, amelynek eladásai meghaladták a 100 milliós darabszámot (a PSone-nal együtt).
Mindezt annak ellenére, hogy a vállalatnak a platform indulásakor nem voltak olyan jól ismert - és könnyen eladható - kabalái, mint a Nintendo esetében a Mario vagy a Sega kék sündisznója, Sonic. De a cég hamar segített ezen a problémán, többek között a Naughty Dog gondozásában 1996-ban napvilágot látott Crash Banicoottal. A rókára emlékeztető (valójában azonban erszényes rágcsáló) főszereplő hamar bekerült a játékosok kedvencei közé, akik folytatást követeltek. Az akkori viszonyokat jól mutatja, hogy az első Crash Bandicoot játékot egy mindössze nyolcfős csapat fejlesztette, amely a következő három rész befejeztével is csak 15 főre hízott fel - a három epizód elkészítéséhez így is egyenként egy évre volt csak szükség.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Sony gépén számos olyan játék született meg, amelyek időközben legendává váltak és új részeikért egymást tapossák a vásárlók az üzletekben. A Gran Turismo, a Tekken, a Final Fantasy, a Metal Gear Solid vagy a Resident Evil sorozat mind az első PlayStationre jelent meg, indult el világhódító útjára és emelkedett a legjövedelmezőbb videojáték-franchise-ok közé.
A PlayStation második generációja már komoly újításokat hozott (például DVD-olvasót), ráadásul közben az első modellhez készült játékokkal is kompatibilis maradt, így a rajtkor nem csak az új fejlesztésű szoftverekkel szórakozhattak a vásárlók. Bár figyelemreméltó eladásaival az előd magasra tette a lécet, a PlayStation 2-nek sikerült maga mögött hagynia azt - sőt minden más otthoni játékkonzolt is: több mint 155 millió eladott készülékkel a Sony második generációs konzolja lett minden idők legkeresettebb ilyen játékgépe, egészen a máig. A konzol népszerűségét az is jól mutatja, hogy még 2013-ban is jelentek meg rá játékok, mint a FIFA 14, vagy a Final Fantasy XI: Seekers of Adoulin.
Játékkonzolból szuperszámítógép
A következő generációra ismét hat évet kellett várni, a PlayStation 3 2006-ban került a boltokba - az eredetileg tervezett időponthoz képest jelentős csúszással, mivel a Blu-ray meghajtót is tartalmazó konzolhoz nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű kék lézerdióda. Az indítás itt nem volt zökkenőmentes, főleg az Egyesült Államok piacán, miután a Sonynak nem sikerült leszállítania a starthoz ígért 400 ezer konzolt, mindössze annak nagyjából 60 százalékát - ezeket a vásárlók már az első nap elkapkodták, a következő szállítmányra viszont még majdnem két hónapot kellett várni, ekkor további egymillió készülék érkezett.
A döcögős kezdet ellenére a harmadik PlayStation is viszonylag szép számokat produkált, noha valamivel több mint 82 millió eladott konzollal elődeit már nem sikerült utolérnie, továbbá a rivális (igaz egy évvel korábban kiadott) Xbox 360, valamint a szintén 2006-ban piacra dobott Nintendo Wii is megelőzte. A PlayStation 3 a szerényebb sikerek mellett egy új vezetőt is adott a Sonynak - legalábbis a termékhez kapcsolódó tévéreklámokban, Kevin Butler, a fiktív igazgató személyében. A hirdetésekben feltűnő, Jerry Lambert színész által alakított férfi többek között olyan címeket tudhatott magáénak, mint az "FPS kapcsolatok alelnöke" vagy a "pletykamegerősítés igazgatója". A szokatlan titulusok ugyanakkor nem riasztották vissza a sajtó képviselőit, hogy megpróbáljanak kapcsolatba lépni a kitalált Butlerrel.
A harmadik szériás PlayStation felhasználási területei ugyanakkor nem merültek ki a játékban és a naivabb újságírók megtévesztésében, a készülékből az Egyesült Államokban a légierő (USAF) is bevásárolt - de nem a pilóták szórakoztatására, az USAF kutatóközpontja ugyanis a megvett egész pontosan 1760 konzolt egy mérnöki-tudományos célú számítógép megépítésére használta fel - a PS3 processzora, a Cell ugyanis igen nagy sebességre volt képes lebegőpontos kódok alatt, egy leszármazottját az IBM is alkalmazta mérnöki-tudományos célú rendszerekben.
PlayStation 4, akár a konzol nélkül
A PlayStation jelenlegi legfrissebb, tavaly kiadott modellje ugyanakkor egyelőre úgy tűnik megmarad a szórakoztatásnál, méghozzá az előző szériánál arányaiban jelentősen jobb eladások mellett: a PlayStation 4-nek ugyanis végre sikerült pályahosszal megelőznie konkurenciát: a szögletes készülék eddigi 13,5 milliós eladott darabszámával jóval az Xbox One 5,1 milliója előtt jár, és a 2012-ben piacra dobott Nintendo Wii U 7,29 milliós értékét is bőven maga mögött hagyta.
A vállalat 2008 óta aktívan dolgozott a készüléken, amely olyan új funkciókat is bevezet, mint például az okostelefonos PS4 alkalmazás, amellyel a felhasználók kiegészítő információkat kaphatnak a játék során, illetve a PlayStation Now szolgáltatás, amelynek segítségével a játékok streamelve is elindíthatók, kompatibilis hardvereken (mint például egyes Sony BRAVIA tévék) akár a konzol nélkül is. A megoldás jelenleg nyílt béta formában érhető el.
Az elmúlt húsz év során a PlayStation konzolok hosszú utat jártak be, a vállalatnak a legnagyobb sikert kétségtelenül a korai generációk hozták - bár a legfrissebb verzió még tartogathat meglepetéseket. Annyi mindenesetre biztos, hogy noha a dühös vezetők legtöbbször nem mondhatók követendő példának, Norio Oga kilencvenes évek eleji dühkitörését a Sony valószínűleg nem bánta meg.