Kötelező lehet a HD a közmédia csatornáinál
Egy héten benyújtott kormánypárti törvénymódosító indítvány alapján jövőre módosulna a műsorterjesztőkre vonatkozó must carry kötelezettség, mely alapvetően a közmédia csatornáit hozza előnyös helyzetbe.
Jövőre változhatnak a digitális tévészolgáltatást üzemeltető műsorterjesztőkre vonatkozó, úgynevezett "must carry" szabályok, melyek jelenleg is előírják, hogy az érintett távközlési cégeknek a közmédia mely csatornáit milyen feltételek szerint kötelező továbbítaniuk a nagyközönség számára. Ez a kötelezettség jövőre újabb csatornákra terjedhet ki, illetve meghatározza azt is, hogy milyen minőségben kell továbbítani az MTVA csatornáit.
HD a köz érdekében
Minderről a 2010-es Médiatörvényhez kedden benyújtott törvénymódosító indítvány rendelkezne, melynek 5. §-a taglalja a csatornaszám bővülésével, valamint a minőségi kritériumokkal kapcsolatos kérdéseket. Ez alapján a törvényben meghatározott, digitális átviteli rendszert üzemeltető műsorterjesztő a közmédia négy csatornája (m1, m2, Duna, Duna World) mellett az MTVA további két csatornáját lesz majd köteles továbbítani a jövőben (várhatóan ezek egyike a jövőre induló m4 sportcsatorna lesz, a másik az önálló csatornának egyelőre nem tekinthető Petőfi TV).
A törvénymódosítás emellett arra is kötelezné a műsorterjesztőt, hogy azokat a közmédia-csatornákat, melyek HD-ban is elérhetők, SD helyett HD-ban továbbítsa (abban az esetben, ha az adott platformon egyébként is kínál HD-s tartalmat - ez viszont gyakorlatilag minden digitális platformra jellemző ma már), valamint köteles azokat az alapértelmezett csatornasorrend első helyeire tenni. A törvényjavaslat indoklása szerint minderre az Európai Tanács egy 1999-ban hozott döntése alapján kell sor kerüljön, mely többek közt kimondja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatásoknak a technológiai fejlődésre kell épülnie, valamint vállalnia kell a "digitális kor tevékenységeinek fejlesztését".
Ez utóbbi szemlélet korábban többször is megjelent már a közmédia egyes műszaki fejlesztési fázisait, illetve kísérleti projektjeit illetően. Így az MTVA, pontosabban az MTV Zrt. Magyarországon elsőként sugárzott HD-adást a 2008-as pekingi olimpia idején, 2012-ben pedig szintén elsőként indított kísérleti sugárzásban 3D-s tartalmakat közvetítő tévécsatornát m3D néven. Mindemellett a közmédia csatornái voltak Magyarországon az elsők, melyek 16:9-es képarányra álltak át 2010-ben.
Más elől vehetik el a kapacitást
A must carry szabályok változásával ugyanakkor egyelőre pontosan nem meghatározható, plusz terhek rakódhatnak a műsorterjesztőkre, illetve könnyen lehet, hogy több cégnek módosítania kell majd a továbbításra vonatkozó szerződéseket más partnerekkel. Több szolgáltató (így elsősorban a műholdas platformokat üzemeltető cégek, de akár az Antenna Hungária is) számára a legnagyobb fejtörést az okozhatja, hogy a kötelező HD-s jeltovábbítás megnöveli a szolgáltatás kapacitásigényét, amit vagy újabb kapacitás bevonásával, vagy a meglévő átszervezésével (vagyis meglévő csatornák megszüntetésével) érhetnek el.
A Magyar Telekom műholdas platformján például jelenleg a közmédia két csatornája (m1 és m2) érhető el csupán HD-ban, a törvénytervezet szerint azonban a hatályba lépés követően a Duna Worldöt és a Duna TV-t is nagy felbontásban kell majd sugároznia a cégnek. A törvény az egyébként állami kézben lévő Antenna Hungária multiplex-felosztását is érintheti, hiszen a digitális földfelszíni műsorszórás "A" jelű, vagyis közszolgálati multiplexén ma az m1, az m2 és a Duna fogható HD-ban, újabb csatornák a jelenlegi technológiai feltételek szerint nem is biztos, hogy elférnek az adott multiplexen.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az alapértelmezett csatornasorrendre vonatkozó előírások emellett több műsorterjesztői szerződéssel is szembe mehetnek. Számos tévészolgáltató által alkalmazott iparági gyakorlat ugyanis, hogy egy-egy tévétársasággal olyan szerződést kötnek, melyben a tartalomtulajdonos kiköti, hogy az adott csatornának hol kell alapértelmezetten szerepelnie az elektronikus programkalauzban. Ilyen szerződései vannak több céggel többek közt az RTL csoportnak vagy a TV2-nek, melyek egyébként is a legnézettebb magyarországi csatornaportfólióval rendelkeznek.
A Médiatörvény jövőre életbe lépő változásaival, illetve annak technológiai platformokra gyakorolt hatásaival kapcsolatban megkerestük többek közt a nagy távközlési cégek mellett a kisebb piaci szereplőket is magába tömörítő Magyar Kábelkommunikációs Szövetséget is. A cégeknél és szervezetnél lapunk kérdésére közölték, egyelőre vizsgálják a törvénytervezet szövegét, az abban szereplő módosítások kapcsán későbbi időpontban tudnak csak nyilatkozni.