:

Szerző: Bodnár Ádám

2014. november 4. 11:29

Nem váltja meg a világot az NVIDIA Denver

Megjelent a piacon az első olyan termék, amely az NVIDIA által fejlesztett processzormagokra épülő rendszerchipet tartalmazza. A Nexus 9 tablet sebességét az Anandtech gyorsan le is mérte, a tapasztalatok elég vegyesek.

A Project Denverről először a 2011 januárjában tartott Consumer Electronics Show alkalmával beszélt az NVIDIA, a vállalat ekkor jelentette be hivatalosan, hogy az ARM utasításkészlet-architektúrára alapozva saját processzormagokat fejleszt. A nagyszabású terven akkor már vagy három éve dolgozott több száz chiptervező mérnök a cégnél, Jen-Hsun Huang elnök-vezérigazgató pedig nagyjából öt évre taksálta a projekt kifutási idejét, vagyis az első Denver-alapú lapkáknak 2013-ban kellett volna megjelennie.

A koncepció

A chipet fejlesztő mérnökök jelentős része a Stexar nevű cégtől érkezett, amelyet 2006-ban vásárolt fel az NVIDIA. A Stexart Inteltől kiugrott mérnökök alapították, hogy egy x86 utasítások végrehajtására képes chipet építsenek, amely a Transmeta által is használt valós idejű fordítással és dinamikus kódoptimalizációval dolgozik. Az NVIDA berkein belül dolgozó tervezőcsapatot később más chipgyártóknál (pl. AMD, Sun Microsystems, Transmeta) tapasztalatot szerzett mérnökökkel egészítették ki. A Denver nagy dobása ennek megfelelően a futásidejű dinamikus kódoptimalizáció.

A modern processzorokban az áramkörök jelentős része nem az utasítások végrehajtásával foglalkozik, hanem azok olyan átrendezéséről, hogy a végrehajtóegységek a legmagasabb kihasználtsággal működhessenek. Az NVIDIA szoftverrel kerülte meg, hogy bonyolult "out of order" processzort kelljen építenie, a Denver magjai in-order felépítésűek, azonban dinamikus kódoptimalizáció segítségével a gyakran futtatott kódrészleteket már átrendezve, optimalizálva kapják meg - lényegében az out of order logikát szoftver helyettesíti. A leggyakrabban futtatott kódrészleteket a Denver felismeri és egy saját szoftveres algoritmus segítségével futásidőben optimalizálja. Az optimalizált kód a rendszermemória egy elkülönített részében tárolódik és onnan hívja elő a CPU, amikor az adott kódrészletre kerül a sor.

Az NVIDIA még a közelmúltban is arról beszélt, hogy ezzel a megközelítéssel a kurrens ARM processzormagoknál (pl. ARM Cortex-A57, Qualcomm Krait vagy Apple Cyclone) jelentősen nagyobb teljesítményre képes, mivel a szoftveres kódfordítás és optimalizálás révén az utasításablak akár ezres nagyságrendű is lehet, vagyis ennyi utasításból választhatja ki az ütemező a következőt, ellentétben a sok tranzisztort és bonyolult logikát felemésztő hardveres megoldások jellemzően 128-192 utasításos ablakával. Az Anandtech most kipróbálta a Denver-magos NVIDIA Tegra K1 processzorra épülő Nexus 9 tabletet és a teljesítményét is megmérte, ezek alapján a koncepció egyelőre messze nem igazolja az NVIDIA várakozásait és ígéreteit.

A számok

A gyártó által publikált teljesítményadatok szerint a Denvernek állva kellene hagynia a konkurenciát, sőt, egyes esetekben a jóval nagyobb fogyasztásra tervezett Intel Core i3-at is utol kellene érnie, valójában azonban a két Denver-magos, 2,3 GHz-es 64 bites Tegra K1 alig teljesít jobban mint a szintén kétmagos, de 32 bites ARM Cortex-A15 processzormagokat felvonultató korábbi NVIDIA-chip. Az Anandtech által publikált teszteredmények szerint a legtöbb esetben az Apple-féle, 64 bites kétmagos A8X messze megelőzi a Denvert, amely sok esetben még a Cortex-A15 sebességét sem tudja elérni, pedig a memória-sávszélességgel láthatóan nincs gond, nem ez fogja vissza a chipet.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x)

Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A grafikus teljesítményt is erősen rontják a gyenge processzormagok, ezekben a tesztekben is rendre lemarad a Denver-alapú K1 a Cortex-A15-ös versenytárs mögött, hol kicsit, hol jobban, pedig mindkét lapka azonos grafikus magot tartalmaz. Fogyasztásban ugyanakkor nem teljesít rosszul a chip, a Nexus 9 az Anandtech szerint majdnem 10 órán át futtatja  webböngészős tesztfeladatot. A többi tablettel az összevetés nehéz ebben az esetben, mert az akkuidőt nagyban meghatározzák a rendszerchip mellett más komponensek is, elsősorban a kijelző.

Azt mindenképp érdemes elmondani, hogy az Anandtech által tesztelt rendszer augusztus végi firmware-t tartalmazott, ami még nem a boltokba kerülő, végleges verzió, a megjelenésig ezen változtathattak, ami a teljesítményt is befolyásolhatja - végleges verdiktet majd a boltba kerülő példányokon futtatott tesztek alapján lehet mondani. Mivel a Denver fordító és kódoptimalizációs algoritmusai tisztán szoftveresek, akár a későbbiekben is jöhet olyan frissítés, amely növelheti azok hatékonyságát és ezen keresztül a lapka sebességét is.

A koncepció felett ezek alapján a számok alapján nem érdemes pálcát törni, de az első megvalósítás finoman szólva is harmatosra sikerült, az NVIDIA által beígért gyorsulásnak egyelőre nyoma sincs.

Az üzemeltetői szakmát számos nagyon erős hatás érte az elmúlt években. A történet pedig messze nem csak a cloudról szól, hiszen az on-prem világ is megváltozott.

a címlapról