Az adatközpontokat is megváltoztatja az IoT

A Strategy Analytics friss előrejelzése szerint 2020-ra több mint 33 milliárd eszköz csatlakozik majd az internetre, vagyis minden egyes földlakóra több mint 4 ilyen készülék jut. Ezek között megtalálhatók persze "hagyományos" számítógépek, tabletek, telefonok és akár okosórák, de egy jelentős részét adja majd az "internet of things", azaz a hálózaton kommunikáló, kijelző nélküli kütyük. Az IoT ígérete, hogy egyszerű használati tárgyakba processzorokat és szenzorokat építve új képességek, új lehetőségek nyílnak meg.

Az IoT-hatás

A Cisco prognózisa szerint 2020-ra akár az 50 milliárdot is elérheti az internetre csatlakozó kütyük száma - jól látszik, hogy a különféle előrejelzések között mekkora az eltérés. Abban viszont nincs vita, hogy az IoT, a sok szenzor és processzor mit sem ér az azokat kiszolgáló infrastruktúra nélkül - a begyűjtött adatokat tárolni kell, és fel is kell dolgozni ahhoz, hogy a kütyük értelmet nyerjenek. A szerverpiac érdekeltjei ezért nagy várakozásokkal néznek az IoT-robbanásra, köztük az Intel is, amely egy szerdai sajtóeseményen igyekezett felvázolni, milyen hatással lehet ez a trend az adatközpontokra.

Alan Priestley, az Intel regionális szervermarketing-csapatának vezetője egy beszélgetésen elmondta, mára kialakultak azok az "ökölszabályok", amelyek alapján meg lehet mondani, a tablet- és okostelefon-eladások hogy mozgatják a szerverek forgalmát. Ez alapján 120 tablet vagy 600 okostelefon eladása generálja egy szerverét nagyjából, az IoT-re azonban egyelőre nincs ilyen képlet, mivel ezek a kütyük annyira változatos szerepet tölthetnek be, nagyon eltérő mennyiségű adatot generálnak például.

A szerdai beszélgetésen szóba került néhány érdekes IoT-projekt is. Sok cég például az interneten keresztül kommunikáló "okos" szenzorok segítségével faragja le a karbantartási feladatok költségét, a Heathrow repülőtéren például a mosdók látogatottságát követik a létesítményüzemeltetők és előre rögzített időintervallum helyett a belépők száma alapján szervezik meg a takarítást. Ugyanilyen elven működik Bostonban egyes utcai szemetesek ürítése - a kukásautó csak akkor megy el az edényért, ha abból tényleg van mit kiüríteni, egyébként csak elpocsékolt benzin és idő lenne. Emellett számos területen hozhatnak változást az interneten kommunikáló apró szenzorok.

^{Napelemmel működő, beépített szeméttömörítős "okoskuka" Bostonban}

Hálózat- és tárolóvirtualizáció

Ami biztos, hogy az IoT magával fog hozni olyan feladatokat az adatközpontokban is, amelyekre ma még nem jellemzőek. Ezek egyrészt a sok strukturálatlan adat feldolgozásával járó ("big data") alkalmazások, másfelől pedig olyan workloadok, amelyekre ma még nem is gondol senki. A változásokra pedig az adatközpontoknak is gyorsan reagálnia kell, a rugalmasság iránti igény pedig magával fogja hozni a tároló- és hálózatvirtualizáció terjedését is - a változatos adatközponti feladatok eltérő infrastruktúrát igényelnek, más-más összetételben fogyasztják a processzort, hálózatot, tárolókapacitást és I/O-t, ezekhez pedig igazodni szükséges.

Az eladott szerverekben darabszám alapján mára 95 százalék körüli részesedést szereztek a Xeonok, az Intel szeretné ezt a sikert megismételni a tárolókban és a hálózati eszközökben is. Ehhez pedig az egyik utat a tároló- és hálózatvirtualizáció jelenti a számára. A szervervirtualizáció mára széles körben elterjedt és használt technológia, amely lehetővé teszi az erőforrások rugalmas beosztását. A hálózat és a tárolók azonban még mindig csak "fekete dobozok", amelyeket önálló életet élnek egy adatközponton belül, ami gátat szab a változó feladatokhoz történő igazán gyors alkalmazkodásnak, amelyet automatizáció révén lehet elérni.

Az Intel jövőképe szerint ahogy a szerverek, úgy a tárolók és a hálózati eszközök is virtuális gépekké válnak, amelyek rugalmasan konfigurálhatók és szabadon mozgathatók az infrastruktúrán. Így az adatközpontok könnyebben tudnak reagálni a futtatott feladatok megváltozásaira, illetve új feladatok megjelenésére. A tároló- és a hálózatvirtualizáció eredményeképp az adatközpontokban használt hardverek még jobban szabványosíthatók, amely csökkenti a beszerzési és üzemeltetési költségeket is - az Intel jövőképe szerint pár éven belül az adatközpontok jobbára szabványos (Xeon) gépekből állnak majd, amelyek az igények változásától függően töltik be a mai szerverek, tárolók vagy hálózati eszközök szerepét.

A telkók járnak az élen

A hálózatvirtualizáció iránt elsősorban a távközlési szolgáltatók érdeklődnek élénken, fejtette ki egy beszélgetésben Rose Schooler, az Intel Communications and Storage Infrastructure Group egyik vezetője. A telkószektorban ugyanis jellemzően sokféle célhardver dolgozik a szolgáltatások alatt, ezek pedig különösen erősen korlátozzák a cégek rugalmasságát, megnehezítik új szolgáltatások bevezetését például - az infastruktúra körülményes módosíthatósága miatt hónapokban mérhető, mire az ötletből bevételt termelő szolgáltatás lesz. Egy "software defined" adatközpont esetén egy új szolgáltatás bevezetése egy alkalmazás telepítését jelenti, a hálózat, szerverek és tárolók konfigurációja automatizált.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Schooler szerint számos nagy telkó, köztük olyan nevek mint az beruházásokra éves szinten majdnem 20 milliárd dollár fordító amerikai AT&T, a spanyol Telefónica, a China Mobile és a Korea Telecom már most rálépett a hálózat- és tárolóvirtualizáció útjára, 2015-ben pedig meg fog duplázódni a telepítések száma. Emellett a nagyvállalati szektorban is vannak nagy ügyfelek, ezeknek a nevei azonban egyelőre nem publikusa, mondta Schooler.

A szerver-, hálózat- és tárolóvirtualizációt persze nem az Intel találta fel, de a cég lehet az egyik nagy haszonélvezője a folyamatnak. A vállalat legutóbbi negyedéves eredményei alapján az adatközpontokba szánt termékekkel foglalkozó Data Center Group éves szinten majdnem 16 százalékos bevételnövekedést ért el, amely így 3,7 milliárd dollárt tett ki. A részleg üzemi eredménye 1,9 milliárd dollár volt.