Kárpótolná a vezetékes szolgáltatókat az EU a VoIP miatt
Teljesen nyílttá és transzparenssé változtatná a vezetékes hangpiacon zajló versenyt az Európai Unió legújabb rendelettervezete, mely gyakorlatilag fakultatívvá tenné a helyi piaci árszabályozást a nemzeti hatóságok számára. A változásnak leginkább a kis szolgáltatók ihatják meg a levét.
Enyhülhet a vezetékes hangpiac nagyobb európai szereplőire nehezedő szabályozói nyomás a jövőben, írja bizottsági forrásokra hivatkozva a Reuters. Az Európai Unió tagállamai jóváhagyták ugyanis azt a rendelettervezetet, melynek értelmében a tagállami hatóságok gyakorlatilag szabad kezet kapnak abban, hogy a vezetékes hangpiacon érvényes nagykereskedelmi hívásdíjakat kívánják-e szabályozni. A döntés egyértelműen az inkumbens operátoroknak kedvezhet, melyek az elmúlt években a hívásdíjakból származó bevételük jelentős részét elvesztették.
A jelenleg érvényben lévő uniós szabályozás értelmében a helyi hírközlési hatóságok csak akkor dönthetnek saját hatáskörükben a piac megnyitásáról, ha bizonyított, hogy a piacot nem egyetlen, domináns szereplő uralja. Az új szabályozás szerint ez a bizonyítási lépcsőfok szűnne meg teljesen, ami gyakorlatilag teljes mértékben a helyi szabályozó kezébe adná a deregulációval kapcsolatos döntést.
Az inkumbens operátorokat képviselő ETNO, vagyis az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetsége szerint az Európai Unió helyes döntést hoz a szabályozási háttér módosításával, mely immár jobban igazodik a megváltozott piaci környezethez. A nagy vezetékes telkóknak leginkább a Skype, illetve a a hasonló VoIP-telefonálásra alkalmas over-the-top szolgáltatások megjelenése fáj, melyek hatására már 2012-ben is jelentős visszaesés volt tapasztalható a vezetékes hangbevételek terén: a legnagyobb európai cégek éves szinten összesen ötmilliárd eurót buktak, a hangszolgáltatásokból származó árbevételük így 59 milliárd euróra csökkent.
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
Az ETNO tagjai szerint a dereguláció arra ösztönözheti a tulajdonosokat, hogy ismét pénzt invesztáljanak a vezetékes hálózatok kiépítésébe, korszerűsítésébe, különös tekintettel a vezetékes internethálózat bővítésére, mely az Európai Unió "digitális menetrendjének" egyik legfőbb sarokköve. A dereguláció ugyanakkor az árak emelkedéséhez, illetve a piaci erőviszonyok felborulásához is vezethet, mivel ezzel a kisebb, alternatív szolgáltatók terhei nőhetnek.
Magyarországon az illetékes Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a vezetékes piacon évek óta három szolgáltatót azonosít jelentős piaci erővel rendelkezőnek, ezek az egyébként vezetékes primer körzettel rendelkező Magyar Telekom, Invitel és UPC. A három szolgáltató hívásvégződtetési forgalmi szolgáltatásra megállapított maximális díja jelenleg egységesen nettó 0,40 Ft percenként.