Sokadszor rajtol el papíron az Intel Core M
A héten zajlik San Franciscóban az Intel Developer Forum, a chipgyártó mégis a berlini IFA-t választotta arra, hogy ismét leleplezze papíron az első Broadwell-generációs processzorcsaládot, a Core M-et.
A 14 nanométeres technológiával gyártott Core M lapkákról a legtöbb részlet napvilágot látott már korábban, egy augusztusi webcast során. A múlt péntek délutáni eseményen az Intel igazából kevés újdonsággal szolgált, bejelentette az első körben érkező Core M processzorok pontos paramétereit, vagyis magszámokat, órajeleket, cache-méreteket és egyebeket. A specifikációk azonban egyelőre nem sokat jelentenek, mivel a Core M processzoros gépek csak a negyedik negyedévben érkeznek, teszteredmények is valószínűleg csak akkor lesznek nyilvánosak, így egyelőre marad a spekuláció: mit tud az Intel kihozni 4,5 wattból?
Ahogy korábban már többször is írtuk, a Core M processzorcsalád tervezésénél a legfontosabb vezérlőelv az energiahatékonyság, ennek köszönhetően egy olyan lapka született, amely passzív hűtés mellett hozza a Core lapkáktól megszokott teljesítményt. A 4,5 wattos TDP lehetővé teszi a PC-gyártók számára, hogy tényleg vékony gépeket építsenek a Core M köré, az Intel által a nyári Computexen bemutatott referenciamodell, a Llama Mountain még az iPad Airnél is vékonyabb.
Ezek lesznek az új chipek
A pénteki események bemutatott prezentáció legfontosabb diája az új chipeket részletezi. Eszerint az első körben érkező Core M chipek névleges órajele rendkívül alacsony, 800-1100 MHz mindössze, de nagyon agresszív turbót használ mindegyik, a magok (kiviteltől függően) akár 2,6 GHz-re is fel tudnak gyorsulni, ha a termikus keret és a futtatott alkalmazások ezt megengedik.
Minden most bemutatott Core M chip kétmagos, de támogatja a Hyper-Threadinget, így párhuzamosan négy utasításszál feldolgozására képes. A korábban közzétett információk alapján a Haswell mikroarchitektúrához alig nyúltak az Intel mérnökei, csak néhány apró módosítás történt a CPU-magokban, a tervezők finomhangoltak kicsit az utasításütemezőn és megnövelték a pufferek méretét, hogy a végrehajtóegységek kihasználtságát javítsák, emellett egyes lebegőpontos műveletek futásidejét is csökkentették. A processzorok integrált memóriavezérlője kétcsatornás és 1600 MHz-es LPDDR3, illetve DDR3L chipeket támogat. A 256 kilobájt L2 tárral gazdálkodó magok által megosztott harmadszintű gyorsítótár mérete 4 megabájt.
A kiadott képen jól látszik, hogy a 82 mm2 méretű szilíciumterület nagyobbik részét az Intel HD Graphics 5300 névre hallgató grafikus vezérlő foglalja el, amelynek alapórajele mindössze 100 MHz, de terhelés esetén 800-850 MHz-re is képes gyorsulni. Az új GPU képességeit tekintve papíron felzárkózott a konkurenciához, a HD Graphics 5300 már támogatja a DX11.2 és OpenGL 4.3, valamint OpenCL 2.0 szabványokat . Teljesítményben is van előrelépés, legalábbis a Core M tekintetében, az ugyanis 2x10 helyett 3x8 grafikus VE-t tartalmaz. Az Intel szerint a módosítások eredménye - feladattól függően - 20-50 százalékos teljesítményemelkedés lett, ezeket az állításokat azonban egyelőre nem lehet ellenőrizni.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Core M nem SoC (rendszerchip) abban az értelemben, hogy hiányzik belőle a PCH, ez egy önálló szilíciumon, de a processzorral közös tokban kapott helyet (System on a Package). A PCH funkcionalitására kevés panasz lehet, 4 darab 6 Gbps SATA-vezérlőt, 14 USB-eszközt (10x 2.0, 4x 3.0) és 12 PCI Express sínt kezel, van benne gigabites Ethernet-vezérlő és SD-kártyavezérlő is. A tokozással együtt a Core M mérete mindössze 496 mm2, ez körülbelül a fele egy negyedik generációs (Haswell) Core lapkának. A megcélzott vékony és könnyű noteszek és hibrid tabletek terén márpedig minden négyzetmilliméter számít.
Egyre kevésbé múlik a processzoron a fogyasztás
A pénteki prezentáció legérdekesebb részletei azonban nem a fentiek, hanem egy olyan dia, amelyen az Intel a Core M processzoros gépek fogyasztását a Haswell Y-alapú elődökhöz viszonyítja. Ennek a képnek a legfontosabb tanulsága talán az, hogy egy vékony notebook vagy hibrid tablet fogyasztását mára egyértelműen a kijelző és az egyéb rendszerkomponensek dominálják a legtöbb esetben, ami azt jelenti, hogy egyre kevésbé múlik a processzoron a rendszerszintű fogyasztás és az akkumulátoros üzemidő.
Bár az Intel szerint a Core M révén még elcsíphető egy-másfél óra extra akkuidő azonos kapacitás mellett a Haswell Y-hoz képest, a jövőben csak akkor várhatunk további látványos javulást ezen a területen, ha a kijelzőgyártók, illetve a PC egyéb komponenseinek előállítói is komolyan odafigyelnek az energiatakarékosságra.