München visszatérhet a Windowshoz?

A szabad szoftverek híveinek "bezzegprojektje" volt München átállása Linuxra. A német nagyváros önkormányzata még az előző évtized közepén határozott úgy, hogy PC-in a Microsoft szoftvereit szabad szoftverekre cseréli, elsősorban nem is költségtakarékossági okok miatt, hanem hogy függetlenítse magát egy gyártótótól. A mintegy 15 ezer PC átállítása hozzávetőleg 10 évet vett igénybe, ennyi telt el a döntés 2003-as megszületése és a projekt 2013-as, sikeresnek ítélt lezárása között.

Az átállást sokan állítják be hivatkozási alapként, nem véletlenül, hiszen az utóbbi években ez volt talán a legnagyobb, nyilvános projekt, ahol a Microsoft szoftvereit szabad megoldások váltották fel. Bár az eredeti elhatározás nem a költségek csökkentéséről szólt, a projekt során jelentős megtakarítást is sikerült elérni - a városvezetés számításai alapján Linux és OpenOffice használatával több mint 10 millió eurót takarítottak meg. A költségelőny részben a szoftverlicencekből, részben pedig hardverköltségből adódott, a kiválasztott Linux-disztribúció futtatásához kisebb teljesítményű, régebbi PC-k is megfeleltek.

Elégedetlenek a felhasználók

A Süddeutsche Zeitungban tegnap megjelent cikk szerint azonban felmerült a Microsoft-termékekre történő visszaállás lehetősége is, amellyel komolyan számol már a városvezetés. Josef Schmidt polgármester-helyettes szerint a felhasználók elégedetlenek az új rendszer szolgáltatásaival. "Mindegy, hogy melyik részlegről jövök, a munkatársak folyamatosan panaszkodnak. Ezen változtatnunk kell" - mondta a lapnak Schmidt, aki szerint a város egy független szakértőcsapatot fog megbízni a helyzet elemzésével. "Ha a szakértők azt javasolják, részemről a Microsoft termékekhez visszatérés sem zárható ki."

A pénzügyi megtakarítás önmagában nem sokat ér, ha München azon kevés önkormányzat közé tartozik, ahol átálltak szabad szoftverekre, ez ugyanis megnehezíti az együttműködést a többi szervezettel, ahol továbbra is Microsoft-termékeket alkalmaznak. Sabine Nallinger (aki az idei választásokon elvesztette a polgármesteri székért vívott csatát) úgy vélekedett, problémás az együttműködés más szervezetekkel az eltérő szoftverkörnyezet miatt és intézmények, valamint a lakosság is sokszor fut bele fájlformátum-kompatibilitási problémákba. A bevezetett termékek funkcionalitásával sem elégedett a városvezetés - ahhoz például, hogy a dolgozók az okostelefonjukon is tudjanak levelezni, egy külső email-szervert kellett beüzemelni például.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Bár az önkormányzati PC-ken az operációs rendszert Windowsról Linuxra cserélték, továbbra is van több száz olyan alkalmazás a városigazgatásban, amelyet Windowson futtatnak. Eredetileg cél volt ezeket is szabad, platformfüggetlen szoftverekre cserélni, azonban a legtöbb esetben végül virtualizált Windowst telepítettek a gépekre és azokon futnak ezek a szoftverek. Így a Windows licencköltségeitől és a támogatási költségektől sem sikerült teljesen megszabadulnia Münchennek.

Egyedül nem megy

Josef Schmidt szerint a szabad szoftverek használatát nagyon megdrágítja az a sok egyedi fejlesztés, amely ahhoz szükséges, hogy az önkormányzat rendszerei mások rendszereivel megfelelően együtt tudjanak működni. "Ha az egész világ ugyanazt a standard programot használja, akkor nekünk is fontos lenne ugyanazt használni" - vélekedik Schmidt. Kérdés, hogy ha egy 15 ezer PC-s szervezet szabad szoftveres migrációja nem elég nagy "gravitációs középpont" ahhoz, hogy a vele kapcsolatban levő szervezetek és személyek is megfontolják az átállást, akkor mi lehet az.