Vélemény: Windows Phone, ennyi volt.

A világ leggyorsabban növekvő okostelefonos platformja - ebbe a szalmaszálba kapaszkodtak a Windows Phone hívei az elmúlt negyedévekben. Valóban, a Microsoft mobilos operációs rendszere látványos növekedési számokat produkált, indulása óta évről évre megduplázta az eladásokat, szerényen, de egyre gyorsuló tempóban szerezte a piaci részesedést a konkurens platformoktól. A növekedési mutatót nyilván befolyásolta, hogy az összehasonlítási alap parányi, de az irány biztató, a növekedés pedig töretlen volt - egészen mostanáig. Az IDC friss piaci helyzetjelentése szerint a Windows Phone gyors növekedésből már zsugorodásba váltott - miközben a teljes piac viszont negyedével nőtt.

^{Okostelefon-platformok növekedésének üteme (az idei első negyedévre nincs adat, azelőtt Gartner-adatok)}

Mit is mond az IDC?

Pénteki beszámolónkból idézve: az IDC piackutató zsugorodó eladásról számolt be, a tavalyi 8,2 millió darab helyett az idei második negyedévben csak 7,4 millió windowsos telefon fogyott, az amúgy is parányi, 3,4 százalékos piaci részesedés pedig ezzel 2,5 százalékra olvadt. Ez már nem elegendő ahhoz, hogy a rendszer globálisan is a két nagy platform kihívója legyen, hiába állítja a Microsoft, hogy öve a harmadik számú platform, amikor a verseny már kétszereplőssé vált. Érdemes megjegyezni persze, hogy az aggregált adatokban feloldódnak a nemzeti piacok, a Microsoft sok országban rendelkezik 10 százalék fölötti részesedéssel (például Magyarországon is), így egyes helyeken továbbra is rendelkezik korlátozott relevanciával.

Itt érdemes kitérni arra is, hogy mitől releváns egy platform? Tömören: ha minden piaci szereplőnek (versenytársak, gyártópartnerek, felhasználók és fejlesztők) figyelnie kell rá. Ehhez olyan piaci pozíciót kell kivívni, amitől a rendszer megkerülhetetlenné válik. A globális piaci részesedés csupán közvetett mutató, az iOS például releváns tud maradni lassan 10 százalék felé közelítő részesedéssel is, annál a prózai oknál fogva, hogy a messze legfontosabb amerikai piacot fele-fele arányban osztotta fel az Androiddal. Az Egyesült Államok pedig egy hatalmas, gazdag, egységes, egynyelvű piac, emiatt a legtöbb startup is először itt akar befutni, legyen az budapesti, berlini vagy San Franciscó-i. Ezen a piacon az iPhone megkerülhetetlen, emiatt az amúgy globális szolgáltatások is igen jó minőségű iOS appot fejlesztenek.

A Windows Phone-nak nincs helye

Egyre növekvő aggodalommal kérdezzük mostanában a hazai Microsoft képviselőit: mi a Windows Phone-stratégia? Mi van a tarsolyban, mi a kitörési pont? Legnagyobb csalódásunkra eddig a legkonkrétabb válasz az volt, hogy a vállalatok majd tömegével fogják vásárolni a Microsoft rendszerével szerelt telefonokat. Ez a stratégia már zsákutcának bizonyult a BlackBerry számára is, ha pedig valóban működne, akkor már ma húzná az eladásokat. De nem működik, nem véletlen, hogy a vállalati mobilitás hívószavává a BYOD, magyarul "hozd a saját telefonod" vált: a felhasználók a saját konzumer eszközeiket akarják használni céges feladatokra.

^{Így néz ki a Windows Phone telepített bázisa (forrás: Adduplex)}

A fenti válasz annak tulajdonképpeni beismerése, hogy nincs olyan létező piaci rés, amit a Windows Phone megcélozhatna. Az Android igazi tömegplatformként a piac aljától a legtetejéig képes lefedni minden átlagigényt, az Apple pedig a piac csúcsán, a telefonjukra valóban sokat költeni szándékozók számára kínál vonzó eszközöket. Ráadásul mindkét cég szédítő ütemben finomítja stratégiáját, a Google egyszerre tud a piac legalja és a csúcsa számára is újabb fejlesztéseket nyújtani, az Android One program pedig közvetlenül a Firefox OS és a Lumia 520 típusú telefonok ellen vonul harcba, a piac legalján. Eközben az Apple a prémium szegmensben élvezett fölényét a fejlődő piacokra is át tudta vinni, növekedésének ma már Kína az egyik legfontosabb motorja.

A Windows Phone üzenetei az elmúlt években a piac legalján találtak szerény válaszra, a Lumia 520 rendkívül alacsony árával sokak első okostelefonja tudott lenni. A modell viszonylagos sikerére azonban a gyártó nem tudott építeni, az utódmodell igencsak megkésve érkezett és ráadásul mire megérkezett hardverben nem is hozott előrelépést (sem az 530, sem a 630). Azt, hogy mennyire eltolódott a Windows Phone az olcsó telefonok felé, jól mutatja, hogy még az Androidnál is kisebb a 400 dollár fölötti modellek aránya, míg a Google-nál 20%, a Windows Phone-nál csak 14 százalék ezek aránya - a volumen persze nem is összemérhető.

^{Okostelefonos platformok szegmentálása az eladott készülékek ára alapján (IDC)}

Lassú fejlődés, katasztrofális végrehajtás

A Windows Phone-t 2010. november 8-án jelentette be a Microsoft, ekkor jelentek meg az első, a rendszerrel szerelt készülékek is a Samsungtól és az LG-től. Ez azt jelenti, hogy a platform már több mint három és fél éve a piacon van, ehhez mérten pedig a most elért 2,5 százalékos részesedés látványos, minősített kudarc. Különösen igaz ez annak fényében, hogy milyen erőfeszítésekkel igyekezett a platformtulajdonos Microsoft (a legfontosabb) amerikai piacon elterjeszteni a rendszert - a költséges marketing azonban visszhang nélkül maradt.

Hogy miért csúszott el a Windows Phone ennyire, annak sok, egymással összefüggő oka van. Talán a legfontosabb, hogy a platform egyszerűen későn érkezett. Ugyan 2010 végén még az Android is csak a szárnyait bontogatta, a piacvezető okostelefonos rendszer pedig még a Symbian volt, de ekkor talán még lett volna esély a kitörésre, a platformnak azonban nem tett jót, hogy a Microsoft (és gyártópartnerei) nagyon elhúzták a platform globális bevezetését, a frissítések között pedig igen hosszú idő telt el.

Csak összehasonlításképp, 2009 októbere és 2011 februárja között az Android API level 5-ről API level 11-re ugrott, októberre pedig már API level 14-re, a két év alatt pedig a kezdetleges és ronda Eclair helyét már a pofás Ice Cream Sandwich vette át. Ezzel szemben az első komoly funkcióbővítést hozó Windows Phone frissítésre egy teljes évet várni kellett - vagyis a minden definíció szerint harmatos 7.0 tizenegy hónapig volt a Microsoft legmodernebb fegyvere az iOS és az Android elleni háború legfontosabb éveiben. A Windows Phone 8-cal a rendszert aztán az alapoktól újraírta a cég, a rebootot azonban a platform első hívei nem is kapták meg, csupán egy vigasz-frissítést, a 7.8-at.

Az új kernelt használó Windows Phone 8-cal sem gyorsult be igazán a fejlesztés üteme - ilyen komótos fejlődést egy feltörekvő, kihívó pozícióban lévő platform egyszerűen nem engedheti meg magának. A hosszúra nyúlt frissítési ciklusok miatt a modern hardverek támogatása is folyamatosan késett, így a Windows Phone-ra fogadó gyártók a rendszer korlátai miatt nem tudtak beszállni a marketing szempontból értékes specifikációs versenybe. A két- és többmagos processzorok, valamint a nagy pixelsűrűségű kijelzők támogatása is látványos késéssel jelent meg a platformon.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

E lassúságnak egyszerű oka van: a Microsoft szervezeti felépítése, kultúrája lehetetlenné tette a gyorsabb mozgást. Míg egy Google-nél tradíciója van a gyors kiadási ütemnek, a Microsoftnál már az évenkénti frissítés is hatalmas gyorsulást hozott az Office vagy a Windows esetében megszokott 3-4 éves ciklushoz képest. Már a cég felvette a sebességet, felhős szolgáltatásait, sőt, operációs rendszereit is gyors kiadási ütemre állította, a piac felosztásánál kritikus fontos 2-3 évet azonban a Microsoft még átaludta.

^{Local Scout - Magyarországon soha?}

Nem érdemes kímélni a Microsoftot és gyártópartnereit a végrehajtást (angolosan: execution) illetően sem. A mobilos stratégia gyakorlatba ültetése, a virágzáshoz szükséges körülmények megteremtése ugyanis joggal nevezhető katasztrofálisnak. A Mango (WP7.5) frissítéssel jelent meg például a Local Scout funkció, amellyel a közelben lévő helyeket, történéseket követheti a felhasználó. A megoldás zseniális, és fontos versenyelőny lett volna a platform számára - a funkció azonban a legtöbb országban még ma sem (!) érhető el. A Local Scout azonban csak egy példa, a sor hosszan folytatható azokkal a szolgáltatásokkal, amelyek a platform részét képezik elvben, sok országban azonban máig elérhetetlenek.

A Microsoft elmulasztotta a történelmi lehetőséget arra is, hogy a meglevő, mintegy 1,5 milliárdosra tehető desktop Windows felhasználói bázist az okostelefonos rendszere felé terelje. Hiába származnak ugyanattól a gyártótól, a Windows (7/8.x) és a Windows Phone között szinte semmilyen szinergiát nem lehet találni, egy Windows-felhasználónak semmivel nem ad többet a Microsoft mobilos rendszere, mint a Google-é vagy az Apple-é. Sőt, a Microsoft kusza szervezeti felépítése miatt olyan képességek is kimaradtak a Windows Phone-ból, mint a névjegyek és naptár-bejegyzések szinkronizálása Outlookkal, például.

Nem vénült jól

A 2010-ben innovatívnak és gyönyörűnek számító felhasználói felület mára már erősen megkopott. Egy Android Froyóhoz képest a Windows Phone igazi űrkorszak volt - azóta azonban a Google gyors egymásutánban designt váltott a Gingerbreaddel, illetve az Ice Cream Sandwich-csel, idén pedig az Android L hoz megint teljesen újrarajzolt kinézetet. A Windows Phone persze ettől még lehetett volna időtálló, de nem lett az: a Metro UI ma már egy fejlesztő kezét inkább megköti, mint felszabadítja.

Az eredetei Windows Phone számottevő befolyással volt az Android és az iOS formai nyelvére is, a "flat design" felívelését (legalább részben) a Microsoft számlájára lehet írni. Az extrémig elvitt trend azonban mára túlhaladottá vált, az élen járó szereplők már visszavettek a (sokszor már az élmény rovására menő) flatből és egy, az iOS 7 és az Android L által fémjelzett irányba mentek el. A Microsoft azonban (legalábbis eddig) ezt nem követte le, ha a 2015 első felében esedékes Tresholddal mozdul is, már az is jó két éves lemaradás lesz az Apple-höz és egy éves a Google-höz viszonyítva.

És a ráadás: az app-gap

A platform koporsójába az utolsó szöget az appok oldalán tapasztalható lemaradás ütötte be. A Windows Phone a kezdetektől óriási versenyhátrányban volt az iOS-szel és az Androiddal szemben, ami az alkalmazáskínálatot illeti. Míg a korábbiakban a Microsoftot kritizáltuk, ezen a területen erre nincs ok, a cég tényleg mindent megtett, hogy a fejlesztők kedvében járjon és ledolgozza hátrányát. Azok a piaci erők azonban, amelyek a Windowst az asztali rendszerek domináns pozíciójába emelték, most a Microsoft ellen dolgoztak, és hiába minden erőfeszítés, a Windows Phone ma is komoly lemaradással küzd appok terén.

E lemaradás egyébként a felszínes szemlélő (vagy a Windows Phone-használó) számára nem is tűnik fel elsőre. A platformon a legtöbb népszerű online szolgáltatásnak van kliense, sok esetben pedig külső fejlesztők írnak ilyen appot. Közelebbről szemügyre véve azonban már jól látszik, hogy a windowsos alkalmazások sokszor gyengébb minőségűek, kevesebb funkciót és rosszabb felhasználói élményt nyújtanak, mint az iOS-es vagy androidos társaik. Ráadásul a legtöbb esetben hetekkel, de inkább hónapokkal később jelennek meg mint a többi rendszerre, emiatt egy windowsos telefon tulajdonosa sosem érezheti magát a technológiai élvonalban.

A helyzet az úgynevezett "first party", tehát a platformgyártó által fejlesztett alkalmazások esetén sem jobb. A modern okostelefon valójában egy kliens az online szolgáltatásokhoz, a platformtulajdonos saját, integrált szolgáltatásai pedig mindennél fontosabbak. A Microsoft ezen a téren is komoly kihívásokkal küzd, konzumer online szolgáltatásainak jelentős része gyengébb mint a Google-é és a cég látszólag nem is fektet energiát abba, hogy felzárkózzon. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy egyes Microsoft-szolgáltatások minősége és elérhetősége sem "egyenszilárdságú": Magyarországon például a Bing Maps csapnivaló találatokat ad, az Xbox Musicot pedig egyáltalán nem lehet elérni.

^{Hallgatánk, ha lenne mit}

A Microsoft láthatóan az Egyesült Államokra koncentrálja erőfeszítéseit és a Windows Phone-hoz kapcsolódó szolgáltatások ott jelennek meg először (pl. Cortana), így viszont pont azok azokban a régiókban maradnak ki a felhasználók a jóból, ahol a rendszer részesedése a legmagasabb ( európai országok). Márpedig a felosztott piacon csak úgy tud a Windows Phone részesedést szerezni, ha mindazt megadja, amit az Android és a beépített szolgáltatásai meg tudnak adni, és ezt jobban, gyorsabban, szebben, olcsóbban tudja, mint a Google. Igen, még Google-felhasználóknak is.

Kár érte, kiváló ügynök volt

Mielőtt valaki azzal vádolna, hogy elfogultak vagyunk a Windows Phone-nal szemben, gyorsan szögezzük le, hogy az okostelefon-piacot és a felhasználókat hatalmas kár éri a platform kifulladásával. A platformok közötti verseny ugyanis olyan innovációs lázat generált, amilyent a konzumer informatika nagyon régen tapasztalt. Az operációs rendszerek évről évre hatalmasat lépnek előre és e folyamat természetes része, hogy a bevált, sikeres megoldásokat át is veszik egymástól - vagyis függetlenül attól, hogy ki, milyen platformot választ magának, végül mindenki profitál az innovációból.

Azzal, hogy megszilárdult az Android dominanciája és az iOS kényelmes pozíciót kapott a prémium kategóriában, e fejlődés ugyanúgy ki fog fulladni, ahogy az asztali rendszereknél már egyszer láttuk. A 90-es évek derekán öldöklő küzdelem zajlott az Apple, a Microsoft és számos kisebb-nagyobb szereplő között, ami hatalmas ütemű fejlődést hozott a hálózatkezeléstől a felhasználói felületig, a fájlrendszertől a grafikus köztesrétegig. Ahogy a 2000-es évek közepére a Microsoft dominanciája megszilárdult és az új Windowsok legnagyobb versenytársai a korábbi kiadások lettek, az új generációs, immár égetően szükségessé vált technológiák (alkalmazásbolt, felbontásfüggetlenség, új fájlrendszerek, új grafikus alrendszerek) fejlesztése látványosan belassult. A (konzumer irányú) fejlesztéseket a tabletek jelentette kihívás indította be újra, sajnos ennek kimenetele a pánikreakcióként is felfogható Windows 8 lett.

Van még remény?

Nincs.

De komolyan, van még remény?

Tényleg nincs. Sem 2015, sem 2016 nem lesz a "mobilos Windows éve". Tavaly már egymilliárdnál több okostelefon fogyott világszerte, idén pedig bőven egymilliárd fölötti forgalommal lehet számolni. Egy ekkora piacon néhány százaléknyi részesedést szerezni gigantikus feladat, áttörést elérni, a relevancia küszöbét jelentő 10-15 százalékot elérni pedig elképesztő kihívás. Ehhez nem elég évről évre kicsivel jobbnak lenni a domináns szereplőnél, hanem folyamatosan kell világot megrengető  újdonságokat bemutatni, akár egy évtizeden tartó hibátlan végrehajtással. Erre nem csak a Microsoft, hanem semelyik más cég sem lenne képes a világon. Persze nem nulla annak az esélye, hogy a Google a jövőben valamilyen elképesztő stratégiai bakit vét, de erre nem is érdemes komolyan alapozni.

Epilógus: mi lesz most?

Az IDC jelentésétől persze nem változik meg semmi. A Microsoft hosszú távon elkötelezett a Windows Phone mellett, belátható időn belül egészen biztosan velünk marad a rendszer. Valószínű, hogy egy-két éven belül egy alapos ráncfelvarrást és talán egy új márkát is kap, a kissé megkopott Windows például kikerülhet végre a névből, a hajdan előremutató felhasználói élményt pedig a trendekhez igazítja majd a Microsoft.

A Windows Phone és a Nokiával megvásárolt készülékgyártás várhatóan már jövőre eléri az üzemi szinten nyereséges működéshez szükséges 50 milliós darabszámot, ennyi felhasználó biztosan van a világon, aki mind az Android, mind az iOS világát elutasítja. Ettől a ponttól nem lesz jelentős pénzügyi teher a cég nyakán ez a részleg. Különösen annak fényében, hogy az androidos telefonok után a Microsoft igen egészséges, mintegy 2 milliárdos licencdíjat zsebel be évente, amit szintén a Windows Phone-ra fordíthat.