Pereli a Samsungot a Microsoft
A Nokia-felvásárlásra hivatkozva a Samsung megtagadta az androidos eszközök után a Microsoftnak járó licencdíjak kifizetését. A Microsoft perel, de barátkozik, a Samsung köti az ebet a karóhoz.
Pert indított a Samsung ellen a Microsoft, miután a dél-koreaiak nem fizetik tovább az androidos készülékek után korábban kialkudott szabadalmi licencdíjat. A Microsoft blogján közzétett bejegyzést David Howard, a cég jogi igazgatója írta, eszerint a két cég egészen másképp értelmezi a licencszerződést, így az értelmezést a Microsoft inkább a bíróságra bízza.
Megszeghette a szerződést a Microsoft
A vita tárgyát a Microsoft és a Samsung között 2011-ben létrejött szabadalmi keresztlicenc-szerződés képezi, amelyben a dél-koreai gyártó vállalta, hogy androidos eszközei után licencdíjat fizet a Microsoftnak. A bejegyzés szerint a Samsung azonban leállította e díjak kifizetését, arra hivatkozva, hogy a Microsoft felvásárolta a Nokia telefongyártó részlegét. Bár a közlemény nem mondja ki expliciten, feltételezhető, hogy a szerződés tartalmazott olyan kitételt, hogy a Microsoft nem vesz részt az okostelefon-piacon gyártóként. Ha ez a szerződés része, akkor lehet alapja a Samsung védekezésének, miszerint a Nokia felvásárlásával a Microsoft ezt megszegte, így a szerződés semmissé vált.
Az is elképzelhető, hogy a Samsung a licencdíj újraszámolását szeretné elérni. Ahogy a Microsoft is említi, 2011-ben, a szerződés megkötésekor a gyártó még 82 millió androidos telefont gyártott le, ez a szám 2013-ra már 314 millióra emelkedett. Ezzel együtt a 2011-ben kialkudott készülékenkénti licencdíj mára már vállalhatatlanul magas tétellé válhatott a Samsung számára, a kifizetések megtagadása pedig egy eszköz a díj újratárgyalásának kikényszerítésére. A Samsung számára a túl magas díjtétel mára komoly problémává válhatott, a kínai gyártók oldaláról elképesztő árnyomás nehezedik a cégre, ami az utolsó negyedévben az eladások váratlan visszaesését hozta.
A Microsoft igyekszik közleményében hangsúlyozni, hogy a Samsungra továbbra is fontos partnerként tekint, ez az ügy csupán a szerződés eltérő értelmezéséről szól, komolyabb ellenségeskedésről nincs szó. Érthető, hogy a cég igyekszik baráti hangnemet megütni, a Samsung nélkül jelen állás szerint sem a Windows 8 tabletes sikere, sem a Windows Phone kitörése nem képzelhető el - a redmondiaknak elemi érdekük egy szövetséges Samsung megtartása.
Hatalmas pénzről van szó
Mint ismeretes, az Android felemelkedésének egyik legnagyobb haszonélvezője a Microsoft. A cég gyakorlatilag az összes androidos gyártóval szabadalmi licencszerződést kötött, amelynek keretében minden egyes értékesített eszköz után fix összeg jár a redmondi cégnek. Az egyik első megállapodást a HTC-vel kötötte a Microsoft, de sorban gyakorlatilag az összes gyártó megtört a nyomás alatt és aláírta a szerződést, 2011-ben a Samsung is ezt tette. A megállapodások gyártónként különböznek és a pontos pénzügyi feltételek is titkosak, a kiszivárgó értesülések szerint készülékenként 5-10 dolláros tételekről van szó. A szerződések szövege nem ismert, feltételezések szerint ezekben a Windows Phone-ra vonatkozó kitételeik is lehetnek (például a gyártók vállalják, hogy piacra dobnak a Microsoft rendszerével szerelt eszközöket).
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Microsoft pénzügyi jelentéseiben nem különíti el az androidos gyártóktól befolyó összeget, így nehéz pontosan megállapítani, hogy mekkora bevételről lehet szó. Rick Sherlund, a Nomura elemzője szerint tavaly mintegy kétmilliárd dolláros bevételről lehetett szó, ami már egy Microsoft-méretű cégnek is jelentős tétel. Ráadásul ez a bevétel gyakorlatilag színtiszta nyereség, 95 százalék fölötti nyereséghányaddal - mondja az elemző.
Az androidos gyártóknak kínált licencelési megállapodást a nagy szereplők közül csak a Motorola Mobility nem írta alá. A belsős információk szerint a Google akkor vásárolta fel a céget, amikor az épp aláírta volna a szerződést a Microsofttal. A Google akkor azért választotta ezt a "becsúszó szerelést", mert attól félt, hogy ha a Motorola a hatalmas szabadalmi portfólió birtokában is beadja a derekát, az valódi lavinát indít el és idővel minden gyártó aláír a Microsoftnak. A felvásárlás ebből a szempontból is kudarc volt, a lavinát csak késleltetni tudta a felvásárlás, megakadályozni nem.
A Motorola és a Microsoft közötti, 2010 óta folyó többfrontos, amerikai és európai bíróságokon zajló csata egyébként gyorsan elmérgesedett, a Motorola az Xbox kitiltását követelte az európai piacról bizonyos videotömörítési eljárások kapcsán, majd FRAND-szabadalmakat is mozgósított a Microsoft ellen - ezzel egyébként az európai és amerikai hatóságokat is felbőszítette.
A jogi eljárások egyébként jelenleg is folynak, ami a Microsoft szempontjából teljes kudarc, a Motorola példát statuáló megbüntetése elmaradt. Ez persze a Samsung szempontjából is releváns, ha a Microsoft a Motorola ellen nem tudta öt év alatt sem bizonyítani kártérítési igényét, akkor a Samsung számára is vonzóbb lehet a peres út, mint a licencdíjak kifizetése.