ARM és x86 azonos tokozásban az AMD-től
Nem merészkedik a mobiltelefonos szegmensbe előrelátható időn belül az AMD, az afölötti termékkategóriákat azonban ARM és x86-os alapokon is támadja majd. A SkyBridge család közös körítéssel ARM és x86 ízben is elérhető lesz, androidos és windowsos tabletekhez.
Bemutatta következő generációs processzorainak termékterveit az AMD tegnap, a korábban már bejelentett stratégiának megfelelően az ARM és x86 utasításarchitektúrák (ISA-k) keveredni fognak a portfólióban. A legfontosabb bejelentés a SkyBridge család, amely 20 nanométeren készülő rendszerlapkákat tartalmaz majd, ARM-os és x86-os ízben is és várhatóan 2015-ben jelenik meg.
Közös foglalatban
A Skybridge különlegessége, hogy az ARM-os és x86-os verzió is ugyanazt a tokozást és foglalatot használja, vagyis nem igényel a két változat külön alaplapot. Ez azt jelenti,hogy a gyártópartnerek tabletjeikbe és beágyazott rendszereikbe tetszőlegesen szerelhetik mindkét változatot, függően a piaci kereslettől. A megoldás olcsóbbá is teszi a fejlesztést, a roppant költséges elektromos-elektronikai tervezési és validációs, valamint minősítési eljárást elegendő lesz egyszer lezongorázni.
A két mikroarchitektúra párhuzamos használatát egyébként a piaci realitások teszik szükségessé: ugyan van Windows már ARM-ra is, az visszafelé nem kompatibilis az asztali alkalmazásokkal, a felhasználók így (ha már Windows-t vesznek) preferálják az x86-os architektúrát. Az ARM-os lapkákat Android alá szánja a gyártó - ez a változat lesz egyébként az AMD első olyan processzora, amely hivatalosan támogatja a Google operációs rendszerét.
A SkyBridge ARM-os verziója licencelt Cortex-A57 magokat használ majd, amelyeket a cég saját fejlesztésű GCN architektúrájú GPU-jával párosít. Az x86-os kiadásban a Puma+ magok dolgoznak majd, amelyek a múlt héten mutatkoztak be a Beema/Mullins családban. Ahogy említettük, a SkyBridge már 20 nanométeres eljáráson készül majd, ami jelentős teljesítménynövekedést és fogyasztáscsökkentést ígér az előzetes adatok alapján a jelenlegi generációs mobilprocesszorokhoz viszonyítva.
Az x86/ARM családot a gyártó hordozható kliensgépekbe, például tabletekbe szánja, emellett helyet kaphat ipari beágyazott eszközökben és célgépekben (appliance) is. Szerveres felhasználásról egyelőre a cég nem tett említést, ezt a piacot és a magasabb teljesítményt kérő más piacokat várhatóan más termékkel célozza a gyártó, nem a SkyBridge-dzsel.
K12, a saját ARM mag
Két év múlva, 2016-ban készül el az AMD első saját fejlesztésű, ARM ISA-t használó processzormagja, a K12. Ez a mag az ARMv8 (64 bites) utasításkészletet használja, a tervezésnél azonban nem alacsony fogyasztásra, hanem magas teljesítményre optimalizál majd az AMD. A tervezőcsapatot vezető Jim Keller az Anandtechnek elmondta, a K12 fejlesztésében visszanyúlnak a nagy frekvenciájú x86-os processzorok tervezésénél megszerzett tapasztalatokhoz, valamint továbbörökítik a kisebb (Bobcat/Jaguar/Puma) és nagyobb (Bulldozer) magok legjobb tulajdonságait, legsikeresebb megoldásait.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A K12 az AMD tervei szerint elég magas teljesítményt nyújt majd ahhoz, hogy az alacsony fogyasztású eszközök (tabletek, Chromebookok) és beágyazott eszközök mellett a szerverekben is helyet kapjon, de egyedi, különleges igények mentén tervezett lapkákhoz is ezt a magot használja majd a gyártó. Érdemes megjegyezni, hogy sem a SkyBridge, sem a K12 esetében nincs szó telefonos architektúráról, az AMD kizárólag a tabletekig merészkedik le a belátható jövőben.
A sajtótájékoztatón az AMD szinte mellékesen azt is megemlítette, hogy dolgozik egy vadonatúj x86-os processzormagon is, amely a K12-vel párhuzamosan, azonos alapokon készül. Ennek fejlesztési kódneve vagy bármilyen jellemzője egyelőre nem nyilvános, azt azonban már tudni lehet, hogy a magot az alapoktól újonnan tervezi a cég, nem a Jaguar/Puma és nem a Bulldozer mikroarchitektúra leszármazottja lesz és várhatóan 2016-ban jelenik meg.
Mire megy ki a játék?
Az AMD azzal indokolja az ARM-os architektúra felvételét a portfólióba, hogy az x86-os lapkák által megcélozható piac folyamatosan szűkül, miközben az ARM lapkáké robbanásszerűen nő. Ha a cég nem veszi fel az ARM-os processzorokat a kínálatba, akkor a piac egyre nagyobb szeletéről mond le önként, ellenben ha mindkét lovat igyekszik meglovagolni, akkor egy kombináltan már 80 milliárdos piacon lesz versenyző.
Nagy kérdés, hogy az AMD mivel tudja magát megkülönböztetni az ARM-os piacon? A cégnek nincsenek saját lapkagyártó üzemei (fab), nincs saját rádiós technológiája, amelyet integrálhatna az ARM-magok mellé (mint az NVIDIÁ-nak, az Intelnek vagy a Qualcommnak). Az egyetlen, amivel a gyártó ki tud tűnni, a saját fejlesztésű GPU, az alacsony fogyasztású grafikus egységek fejlesztésében azonban az NVIDIA, a Qualcomm, az Intel is nagy lépéseket tett az elmúlt időszakban, kérdéses, hogy mit tud az AMD felmutatni ezen a számára teljességgel ismeretlen területen.