Beolvadt a Nokia telefongyártó részlege a Microsoftba
Megkapta a részvényesek és a hatóságok összes jóváhagyását a Microsoft és a Nokia, beolvadhat a világ legnagyobb szoftvervállalatába a finnek készülékgyártással foglalkozó üzletága. A Nokia márkanévnek búcsút inthetünk, jöhet helyette a Microsoft Mobile.
Hivatalosan is lezárult a Microsoft és a Nokia készülékgyártó tevékenységének összeolvadása, amelyről a felek még szeptemberben, Steve Ballmer regnálása alatt egyeztek meg. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság már rábólintott a felvásárlásra, a kínai versenyhatóság vizsgálata azonban elhúzódott. A megegyezés értelmében a Microsoft 3,79 milliárd eurót fizet a Devices and Services divízióért és további 1,65 milliárdért licencel Nokia-szabadalmakat, a teljes összeg így 5,44 milliárd euró, amelyet a cég készpénzben fizet ki.
Nincsenek többé Nokia mobilok
A tranzakció nyomán a Nokia, abban a formában, ahogy ismertük, megszűnik. A Microsoft veszi át a telefonok tervezésével, gyártásával, értékesítésével, marketingjével és támogatásával kapcsolatos összes feladatot, valamint több tízezer alkalmazottat, beleértve gyári munkásokat is. A redmondi cégnél Stephen Elop, a Nokia korábbi elnök-vezérigazgatója veszi át a hardverfejlesztések koordinálását, a jövőben hozzá tartoznak a telefonok és tabletek mellett az Xboxok és kiegészítők is. Elop a Microsoft Office-üzletágának vezetői posztját hagyta ott a Nokia kedvéért, tehát most visszatér korábbi cégéhez, igaz, egészen más szerepkörben.
A Nokia név nem marad sokáig a Lumiákon, az egyezség értelmében az eddig kiadott modellek használhatják a finn gyártó nevét, a következő sorozatok azonban Microsoft Mobile néven futnak majd tovább. Nokia nevű okostelefon a jövőben több már nem lesz, az utolsó okostelefon a finnek neve alatt az április elején bemutatott Lumia 630, 635 és a 930, amelyeken a Windows Phone 8.1 mutatkozik be.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A Nokia ezzel teljesen kiszáll a telefongyártásból, mivel nem csak az okostelefonok, hanem a hagyományos modellek gyártását is átveszi a Microsoft. A finn cégnél marad a hálózati technológiákkal foglalkozó Nokia Solutions and Networks (NSN), a Navteq/Here térképes divízió, amelynek szolgáltatásait a Microsoft a jövőben licencelni fogja külön díjért, valamint a szellemi tulajdon licencelésével foglalkozó és hosszútávú fejlesztéseket végző Advanced Technologies.
Túl sok volt az Android
A Nokia az iPhone és az Android megjelenése, és ezzel a Symbian versenyképtelenné válása után fordult a Windows Phone felé - amikor ezt a döntést 2010 végén, 2011 elején a vállalat meghozta, még nem látszott, hogy a piacon hozzáférhető alternatív licencelhető rendszer, az Android mekkora fölényt épít ki világszerte a következő években. A finnek ugyan kísérleteztek saját fejlesztésű Linux-alapú rendszerrel (Maemo majd MeeGo), de ezt még maguk sem találták elég versenyképesnek ahhoz, hogy átfogó termékportfóliót építsenek rá, így végül a Microsoft rendszere mellett kötöttek ki.
A Windows Phone azonban nem hozta meg a várt eredményt, a cég az okostelefonos piac vezetőjéből pár év alatt lecsúszott, ma már az öt legnagyobb gyártó között sem jegyzik, a részesedése nem éri el az 5 százalékot sem. Feltehetően ez a sikertelenség vezetett a felvásárláshoz is. A Nokia és a Microsoft között korábban megkötött együttműködési megállapodás lejárt, a finnek a pletykák szerint az Android felé kezdtek tapogatózni, a Microsoftnak tehát lépnie kellett, hogy megtartsa a legnagyobb Windows Phone partnert.