25 éve született a Nintendo Game Boy

Hétfőn ünnepelte 25. születésnapját az első Nintendo Game Boy, a vállalat klasszikus szürke kézikonzolja - amely a legtöbbeknél már valószínűleg elkezdett sárgás árnyalatot ölteni. A féltégla méretű játékgépen több generáció is felnőtt, utódaival pedig az ezredforduló után született fiatalság is múlatja az időt.

A legendás tégla

A Game Boyt Gunpei Yokoi tervezte a Nintendo Research & Development 1 csapatával karöltve. Az eszköz nem az első hordozható konzol volt a gyártó kínálatában, ugyanez a csapat már 1980-ban megalkotta a Game & Watch játékgépeket is. A legenda szerint ezeket egy olyan üzletember ihlette, akit Yokoi munkába menet, a vonaton látott. A férfi utazás közben zsebszámológépével szórakoztatta magát - innen jött az egyszerű konzolok ötlete, amelyeknél nem is volt szükség "valódi" kijelzőre, az LCD-kre itt pixelek helyett a játékok objektumait nyomtatták.

A Game & Watch játékok nagy sikert arattak, noha nem akkorát mint későbbi utódaik, mégis elegáns megoldást jelentettek a kor hasonló készülékeit sújtó problémákra. Az akkor elérhető 0,1 megahertz körüli órajelű processzorokkal és 16x16 pixeles kijelzőkkel ugyanis nem addig nem tudtak túl magával ragadó játékélmény létrehozni, Yokoi megoldása azonban anélkül hozta el az egyes játékok hőseit a kijelzőkre, hogy azokat nagy mennyiségű erőforrást felhasználva, képpontokból kellett volna felépíteni - egy-egy tetszőleges objektum itt voltaképpen egy pixelnek felelt meg. A Game and Watch játékokból 59 különféle verzió készült, ezekből összesen több mint 40 millió darabot adtak el - ennyit addig egyetlen másik gyártónak sem sikerült elérnie.

Fejlettebb konkurencia

Yokoinak ugyanakkor feltett szándéka maradt, hogy az igazi videojáték-élményt is hordozhatóvá tegye. Erre 1984-ben a Nintendo már tett egy kísérletet Epoch Game Pocket Computerével, az azonban elérhető ára ellenére nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Yokoi ezért összeállt Satoru Okada videojáték-tervezővel, aki többek között a népszerű Metroidon is dolgozott. Míg Yokoi a külső dizájnért felelt, Okada a műszaki részleteken ügyködött: nem volt könnyű dolguk, hiszen egy széles körben népszerű eszköz létrehozásához az árat is viszonylag alacsonyan kellett tartaniuk. A készülék processzorának végül egy valamivel erősebb chipet választottak mint a NES-ben használt lapka, a kijelző pedig egy mindössze négy szürkeárnyalatot felvonultató panel lett. Hogy az LCD kékes színét ellensúlyozzák, a hátteret zöldre festették - innen a Game Boy ikonikus külseje, amely ellen Okada eleinte hevesen tiltakozott, mint később kiderült, fölöslegesen.

Ezzel párhuzamosan a konkurencia is komoly fejlődésen esett át, a Game Boynak olyan riválisokkal kellett felvennie a versenyt, mint az Atari Lynx, a Sega Game Gear vagy a TurboExpress, amelyek ráadásul hardver tekintetében fejlettebbek is voltak. A Nintendo éppen ezért a játékokra fektette a hangsúlyt, tudván, hogy megfelelő tartalom nélkül nem sokat ér a riválisok technológiai fölénye. Ennek szellemében úgy döntöttek, az új eszközre is átviszik a közkedvelt Mario figurát, így született meg a Super Mario Land.

Az eszköz elterjedése azonban mégsem kizárólag az olasz vízvezeték-szerelőnek köszönhető, abban Henk Rogers játékfejlesztő is komoly szerepet játszott, miután egy szép napon beállított a Nintendóhoz és egy orosz szoftvert ajánlott a cég figyelmébe. Ezt a játékot úgy hívták hogy Tetris és PC-n ekkor már néhányan találkozhattak is vele. Bár a szoftver grafika terén már akkor sem nyűgözött le senkit, rendkívül szórakoztató volt, amit a Nintendónál is hamar kiszúrtak. Rogers azt ígérte a vállalatnak, hogy a játék soha nem látott tömegeket vonz majd a konzolokhoz - ami aztán így is lett.

Mikor Japánban boltokba került, két hét kellett hozzá, hogy a 300 ezer darabot számláló teljes Game Boy készlet elfogyjon, Amerikában pedig az első napon mintegy 40 ezer darabot vásároltak. Egy-két hónappal később az Atari Lynx is debütált, jobb grafikával, hanggal és színes kijelzővel, mégsem volt esélye a Nintendo termékével szemben, ami 100 dollárral olcsóbb volt, és a benne található négy darab ceruzaelem kétszer akkora üzemidőt biztosított neki. Nem sokkal később a Sega Game Gear is hasonló sorsra jutott, sikertelenség miatt leállították az értékesítését.

Az eredeti Game Boyból és a márkanévvel fémjelzett utódokból a megjelenést követő tizenöt évben összesen mintegy 118 millió darabot adtak el világszerte. A nagy sikerhez többek között a máig népszerű Tetris is hozzájárult, a téglarakosgatós játékot ugyanis egy időben ajándékba adták a gép mellé - 2009-ig a szoftverből mintegy 35 millió példány kelt el.

Már színesben is

A Game Boy a megjelenését követően csaknem hét évig változatlan maradt, noha 1995-ben Amerikában megjelentek a színes borítással felszerelt modellek, tényleges változást csak az 1996 július 21-én piacra dobott Game Boy Pocket jelentett. Ahogy arra az eszköz neve is utal, az valamivel kisebb és könnyebb lett, és működtetéséhez is csak két AAA-s elemre volt szükség.

Újabb két év elteltével 1998 októberében mutatkozott be a Nintendo addigi legnagyobb újítása, azaz a Game Boy Color, amely már színes kijelzőt kapott, és hatféle színben volt kapható, bár az első változat 8 bites processzorát a gyártó itt még mindig megtartotta. A kütyü népszerűségének ugyancsak nagy lökést jelentett az első két Pokémon játék, a Red és a Blue megjelenése, amelyekből 1998 végéig több mint 9,8 millió darabot adtak el Észak-Amerikában.

Az első igazán komoly hardveres frissítést a 2001. március 21-én megjelent Game Boy Advance jelentette, amelyben a színes kijelző mögött már 16 bites processzor dolgozott, ráadásul a Nintendo mérnökei az addig megszokott dizájnnal is szakítottak, és nem a képernyő alá, hanem annak két oldalára helyezték gombokat. A Game Boy Advance hardvere gyakorlatilag a SNES-ének felel meg, a konzolról számos címet portoltak is rá. A következő lépcsőfok a 2003-ban debütált Game Boy Advance SP volt, amely az előző verziót ültette át egy összecsukható házba, továbbá a felhasználókra hallgatva szemből megvilágított kijelzővel is felszerelte azt.

Viszlát Game Boy

2004 novemberében aztán a gyártó úgy döntött, a kézikonzolok legújabb generációjánál búcsút int a Game Boy márkanévnek, miután már jócskán eltávolodott az eredeti koncepciótól: az egyszerűen Nintendo DS névre keresztelt összecsukható készülék mindkét felére került egy-egy 3 hüvelykes kijelző, az alsó ráadásul stylus-szal is kezelhető, ami új kapukat nyitott meg a játékfejlesztők előtt. A kütyüt két egymástól független 32 bites processzorral is felszerelték, valamint Wi-Fi-vezérlőt is kapott.

Végleg ugyanakkor csak 2005-ben kellett elköszönnünk a Game Boy márkától, ekkor jelent meg ugyanis a Game Boy Micro készülék, amely a Game Boy Advance kicsinyített verziója volt és csak két évig lehetett kapni. A Nintendo innentől már a saját nevével fémjelzett két kijelzős eszközökben utazott, amelyek következő generációjával 2006 márciusában állt elő, ez volt a Nintendo DS Lite. Számottevő újítást az eszköz nem jelentett, mindössze valamivel vékonyabb és könnyebb lett elődjénél, továbbá az akkumulátoros üzemidőn javított valamicskét.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Nemúgy a Nintendo DSi, amely 2009-ben a nagyobb, 3,25 hüvelykes kijelzők mellett két kamerát ezzel pedig videochat funkcionalitást is adott a játékgéphez. A DSi-vel emellett online boltban játékokat is lehetett vásárolni - cserébe viszont eltűnt róla a Game Boy Advance kártyák befogadására szolgáló foglalat, így a korábbi játékokkkal a készülék már nem volt kompatibilis. Még ebben az évben a vállalat kiadta termékének egy következő variánsát, a Nintendo DSi XL-t is, ami egy termetesebb DSi-nek felelt meg: két 4,2 hüvelykes kijelzőjével ez volt a legnagyobb kézi játékgép, amit a Nintendo addig kiadott. A DS-család példátlanul népszerű lett kategóriájában: ezekből a kézikonzolokból adtak el a világon a legtöbbet, 2013-ig összesen majdnem 154 millió darabot.

Szemüveg nélküli 3D

A 2011. február 26-án debütált következő generáció azonban már nem lett ilyen sikeres, a Nintendo ezért az első néhány hónap szerény eladásait látva jócskán visszavett az eredeti 250 dolláros árból. A szóban forgó készülék a Nintendo 3DS volt, az első olyan hordozható játékgép, amely szemüveg nélkül tudta megjeleníteni a három dimenziós tartalmakat. Ezt az eszközt már egy kétmagos ARM processzor hajtotta, felső kijelzője pedig 3,5 hüvelykes lett, míg az alsó maradt 3 hüvelyknél. Nagyjából egy év elteltével, 2012 júliusában aztán a 3DS XL verziója is napvilágot látott. A felső kijelző mérete itt 4,88, az alsó pedig 4,18 hüvelykre nőtt. A nagy méret persze nagyobb akkumulátort is jelent, így a növekedés az üzemidőre is jótékony hatással volt. A méretes kütyü jelenleg 200 dollárért kapható.

A három dimenziós óriás után elérkeztünk a Nintendo legfrissebb kézikonzoljához, a 2DS-hez. A kütyü szakított az összecsukható házzal, a lapos eszközön a két kijelző egymás alatt helyezkedik el. Az alsó itt 3,02, a felső pedig 3,53 hüvelyk méretű, és a zsanérokkal a 3D képességek is eltűntek róla. A kütyü tervezésénél az alacsony ár volt az egyik fő szempont, ezt 130 dollárra sikerült a gyártónak leszorítani. A Nintendo kétségtelenül hosszú utat járt be az első Game Boy negyed évszázaddal ezelőtti megjelenése óta: a vaskos, méretes első készüléktől eljutott az egészen apró, majd végül a még sokkal nagyobb eszközökig - van azonban ami változatlan maradt, hiszen a fiatal játékosok még mindig a hőskorból is ismert címeket gyűrik, mint a Pokémon vagy a Mario játékok valamelyike, igaz hőseik már nem a zöld LCD-n lapítják ki a gombákat.