Hamarosan a testhő táplálhatja az okosórákat
A testhőt kihasználva láthatja el energiával a viselhető készülékeket a koreai KAIST intézet kutatóinak fejlesztése. A hajlékony és rendkívül könnyű termoelektromos generátor a bőrrel folyamatosan érintkezve töltheti fel például az okosórákat, de a kutatók szerint a technológia a sok fölösleges hőt termelő gyárakban, vagy autókban is felhasználható.
A viselhető elektronika egyre fontosabb trenddé válik, elterjedtnek azonban még korántsem mondható: a többek között az okosórák és okosszemüvegek által képviselt irányzat ugyanis még szenved néhány, a technológia korai stádiumára jellemző hibától. Ezek közül az egyik a rövid akkus üzemidő, hiszen az ilyen eszközökben általában nincs hely nagyméretű akkumulátoroknak, ráadásul sokukat egészen komoly teljesítményű, ennek megfelelően pedig energiaigényes hardverrel szerelik fel.
Hajlékony és könnyű
A koreai KAIST (Korean Advanced Institute of Science and Technology) kutatóinak sikerült egy lehetséges megoldást találniuk a problémára: a készülékeket a viselőjük testhőjéből nyert energiával tartanák folyamatosan feltöltve. A Byung Jin Cho professzor vezette kutatócsapat a célra egy üvegalapú termoelektromos generátort fejlesztett ki, ami amellett hogy rendkívül könnyű, hajlékony is, így egyszerűen beépíthető például az okosórák szíjába.
Persze nem most hoztak létre először hasonló elven működő generátort, de az eddigi megoldások nem voltak éppen ideálisak a viselhető eszközök számára. A termoelektromos áramfejlesztőknek két csoportja van, egyik szerves, másik pedig szervetlen anyagok felhasználásával készül. Előbbi abból a szempontból ideális lenne a hordható kütyük töltésére, hogy igen hajlékony, hátránya viszont, hogy csak kis áramot képes termelni. A szervetlen változatok ezzel szemben több áramot hoznak létre, de cserébe általában nagy méretűek, nehezek és nem is hajlíthatók.
Kevesebb energia megy kárba
A KAIST kutatóinak úgy sikerült kiküszöbölni ezeket a problémákat, hogy a szervetlen anyagokat a szokásos kerámia, netán alumínium helyett egy hajlékony üvegszövetre vitték fel, amelyben aztán beivódva azok néhány száz mikron vastagságú filmréteget alkotnak. A korábban használt anyagok ráadásul a termikus energia jókora részét el is vezették, ami tovább csökkentette a generátorok hatékonyságát. A koreai kutatócsoport azonban nem csak az így elvesző energia problémáját oldotta meg, de az üvegszövet segítségével a generátor tömegét is sikerült jócskán csökkentenie, négyzetcentiméterenként nagyjából 0,13 grammra.
Az eszköz nagyjából 40 milliwatt teljesítményt produkál, az emberi bőr és a levegő hőmérsékletének különbségét kihasználva. Cho professzor szerint a vékony termoelektromos generátor komoly előrelépést jelent a területen, hiszen előállítása egyszerű, és potenciális felhasználási területei sem merülnek ki a viselhető kütyükben: akár a gépjárművekben, repülőkben vagy gyárakban is megjelenhetnek, ahol nagy mennyiségű hőenergia szabadul fel - és veszik kárba.