64 bit a Qualcommnál, hozott anyagból
Licencelt szellemi termékkel pótolja saját CPU-magjait a Qualcomm, válaszul a piaci trendekre. A vásárlók és így a telefongyártók 64 bitet követelnek, ilyen fejlesztése pedig még nincs házon belül a legnagyobb mobilos lapkagyártónak.
Semmi nem illusztrálja jobban azt a meglepetést, amelyet a mobilchipek piacán az iPhone 5S és az abban található Apple A7 processzor okozott, mint a Qualcomm új generációs lapkái. A processzorgyártó ugyanis arra kényszerült, hogy "szégyenszemre" az ARM Holdingstól licenceljen processzormagokat, amíg saját fejlesztésű magjai el nem készülnek.
64-bites őrület
A Qualcomm egy évvel ezelőtti terméktervei szerint még szükségtelennek tartotta a 64 bites okostelefonos processzorok bevezetését, a gyártó 2015 második felére, 2016-ra tervezte piacra dobni saját, az új utasításarchitektúrát támogató lapkáit. A gyártó ezt azzal támasztotta alá, hogy a jelenlegi, ARMv7 architektúrában még rengeteg potenciál van, a 64 bites váltásra és az ARMv8 bevezetésére nincs szüksége az iparnak. Ezt a műszaki szempontú gondolkodást azonban alaposan felborította a tavalyi iPhone bejelentése, amelyben már az új Apple A7 processzor dolgozik, a világ első sorozatgyártású ARMv8 utasításkészletet használó, 64 bites lapkájaként.
Az A7 megjelenése feje tetejére állította a piacot, a végfelhasználók azonnal elkezdték követelni androidos telefonjaikban és tabletjeikben is a 64 bites processzorokat - ezek azonban tavaly az összes gyártónál csak a tervezőasztalon léteztek, ideértve a Qualcommot is. A piaci igény azonban nagy szó, a Qualcomm így a most következő generációban saját tervezésű magok helyett licencelt magokat használ. Ezek, a saját magoktól eltérően, már támogatják a 64 bites működést és az ARMv8 utasításkészletet, így meg tudnak felelni a vásárlók igényeinek.
Ez nagyon nagy szó, a Qualcomm ugyanis egyike azon kevés cégnek, amelyek teljesen saját tervezésű ARM processzorokat készítenek. A vállalat házon belül tervezi mindhárom kritikus komponenst, a CPU-t, a GPU-t és a rádiós egységet is, illetve szintén saját hatáskörben végzi ezek integrációját és tesztelését is. Az eredmény egy elképesztően versenyképes termék, amely ma abszolút dominálja az okostelefonok és tabletek piacát, 40-50 százalékos részesedésel. A Qualcomm ezzel a rohammal a piac feladására ösztönözte a Texas Instrumentset, marginalizálta az NVIDIA-t és rákényszerítette a Samsungot, hogy saját Exynos processzorai helyett is Snapdragonokra építse csúcsmodelljeit.
Lássuk a részleteket
A Qualcomm most két új processzort jelentett be, ezek neve Snapdragon 810 és 808. A két lapka egységesen az ARM big.LITTLE architektúráját használja, vagyis nagy teljesítményre optimalizált (de magas fogyasztású) Cortex-A57 magokat kombinál lassú, de hatékony Cortex-A53 magokkal. A különbség, hogy a 808-ban 2 darab "nagy" mag és 4 darab "kis" mag teljesít szolgálatot, míg a 810 4+4 konfigurációt kapott. Az előző big.LITTLE implementációktól eltérően ezek a lapkák már egyszerre, párhuzamosan is tudnak dolgozni, vagyis akár nyolc (illetve hat) mag is felpörgethető egy időben. A magok elrendezése viszont maradt két klaszterben, a gyors és lassú magok között korlátozott az átjárás, megosztott gyorsítótár például csak típuson belül van.
A két új lapka között a grafikus oldalon is van különbség, míg a kisebb verzió az Adreno 418 GPU-t kapta, a nagy testvér az Adreno 430-at használja. Hogy a két GPU között pontosan mekkora a teljesítménybeli eltérés, egyelőre csak közvetett adatokból tippelhető, a jelenlegi csúcsmodellekben található Snapdragon 801-hez képest a kisebbik mintegy 30, a nagyobbik mintegy 80 százalékos gyorsulást hozhat.
(forrás: Anandtech)
A dedikált áramkörök között is van nagy újdonság, mindkét lapka képes hardveresen gyorsítani a HEVC/h.265 videók dekódolását. Ez nagy szó, az új kodek ugyanis elképesztően számításigényes, hardveres gyorsítás nélkül a telefon vagy tablet pillanatok alatt lemerülne, már ha egyáltalán folyamatos lenne a lejátszás. A Snapdragon 810 a dekódolás mellett a kódolást is tudja gyorsítani, így a HEVC formátumú videofelvétel is megoldott lehet az erre épülő eszközökben. Szintén a képfeldolgozási oldal nagy dobása, hogy a Snapdragon 810-zel akár 2 darab 4K-s kijelzőt is meghajthatunk, az egyiket ráadásul 60 Hz-en is (a másiknál 30 Hz a maximum) - ez a képesség a 808-ból hiányzik.
A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.
A rádiós modul a Qualcomm MDM9x35 diszkrét lapka integrált verziója, képességeiben azzal egyezik meg, azzal a különbséggel, hogy a processzorba épített kiadás már támogatja a három hordozósáv aggregációját is, amellyel elméletben akár 300 megabites átviteli sebesség is elérhető, ehhez azonban 60 MHz-es, teljesen szabad sávra van szükség. A rádiós egységben nincs Wi-Fi támogatás, ahhoz külön modult kell vásárolnia a gyártópartnernek.
Az új lapkák 20 nanométeres gyártástechnológiával készülnek, a gyártó elmondása szerint több milliárd tranzisztor felhasználásával - a lapka méretéről és a pontos tranzisztorszámról a cég hallgat. A Qualcomm azonban elmondta, hogy a gyártásban nem az ARM Holdingstól származó, hanem a saját fejlesztésű áramkör-könyvtárából szintetizálja a processzorokat, amelyek valamivel alacsonyabb fogyasztásúak és magasabb teljesítményűek, mint a "bolti", licencelt.
Csak 2015-ben
A Qualcomm már korábban bejelentette, hogy belépő és középkategóriás lapkái licencelt magokat használnak, ezek a processzorok még idén, a harmadik illetve a negyedik negyedévben sorozatgyártásba kerülnek, a 2015-ös barcelonai mobilkongresszusra pedig már telefonban is bemutatkoznak A most bejelentett csúcsmodellek azonban csak 2015 első felében érkeznek, így egyáltalán nem biztos, hogy a Samsung következő csúcsmodellje erre tud majd épülni.