Megnéztük, hogyan készülnek az online kasszák

Közeleg a kasszacsere határideje, Magyarországon a kereskedőknek hamarosan olyan készülékekre kell lecserélni pénztárgépeiket, amelyek képesek a NAV-val online kapcsolatot létesíteni. Hasonló készülékekért nem is kell túl messzire menni, a magyar online kasszák 30 százaléka ugyanis Lengyelországból, a Comp csoport gyáraiból, az Elzabból és a Novitusból érkezik, ahova a HWSW is ellátogathatott.

Elzab: 45 éve a piacon

Buszunk röpke nyolcórás zötykölődés után fékez le az Elzab épülete előtt. A gyár Zabrzében, egy Lengyelország déli részén, Krakkótól északnyugatra fekvő bányászvárosban áll. Az épület külsőre nem árulja el, hogy az ország pénztárgép-gyártásának egyik fellegvárát rejti, akár egyszerűen egy régi építésű irodaháznak is tűnhet. Nem is járunk messze az igazságtól, hiszen a komplexum valóban nem új: 1970-ben épült, azóta pedig egy komolyabb tüzet is átvészelt.

A létesítményben persze nem csak online pénztárgépeket gyártanak, onnan bolti mérlegek, ár- és kártyaolvasók is kikerülnek. A vállalat termékei két nagy csarnokban készülnek: az elsőben zajlanak a mechanikai munkálatok, mint a borítások, külső házak elkészítése, a második pedig jórészt az elektronikáért felel. A magyar piacra az Elzab a Jota és a Mini nevű pénztárgépeit szánja, amelyek megfelelnek a szigorú hazai előírásoknak.

Először - annyira nem meglepő módon - az első csarnokot járjuk be. A hatalmas termet a munkafolyamatnak megfelelően osztották fel kisebb részekre, az azonban így is meglehetősen szellősnek hat. Ez nem is csoda, hiszen a gyárban eredetileg csaknem kétezer ember dolgozott, a munkások száma azonban mára a gépesítés miatt kétszázra csökkent. Az Elzab dolgozói csendben végzik a dolgukat a hatalmas gépek előtt ülve - a munkakörnyezet kétségtelenül rendkívül nyugodt, a monotonitást pedig úgy próbálják oldani, hogy a gépkezelők felváltva kerülnek más-más munkaszakaszokhoz.

Nem kispályás masinák

A kész, vagy félig kész alkatrészek katonás rendben állnak a hatalmas, sok tonnás gépek között, amelyekből vadonatújnak ható érintőkijelzős darabot és leharcoltnak tűnő harmincéves, ugyanakkor továbbra is tökéletesen működő példányt is találunk. A raklapokon pihenő fémlemezekből egy termetes masina vágja ki a korábban megtervezett formákat, amelyek később a pénztárgépek burkolatát alkotják majd. A vágás itt talán nem is a legjobb szó, hiszen a gép ötven tonnás erővel gyakorlatilag kiüti a formát a behelyezett lapból. Ezután a hajlítás következik, amit szintén egy tiszteletet parancsoló berendezés végez, amely nagyméretű lapoktól a szinte tenyérnyi darabokig precízen végzi a dolgát.

Érthető módon nem minden alkatrészt rögzítenek permanensen, az elkészült termékek ugyanis jó, ha legalább részben szétszedhetők. Ezért a megfelelő formára hajlított elemekbe menetes perselyek kerülnek, amelyek később csavaroknak adnak majd otthont. Ehhez a szakaszhoz érve vakító fényekre és hegesztőszemüveges munkásokra számítunk, ám itt is egyetlen gépet és kezelőjét találjuk, ráadásul nincs szó hegesztésről. A fémtipliket úgy rögzítik, hogy azokat náluk kisebb, a munkadarabon előre kifúrt lyukakon ütik át, nagyjából száz tonnás erővel.

A permanens rögzítés ezután következik, itt már ponthegesztéssel dolgoznak. A fémlapokat a gyártás során végig fólia védi a karcolásoktól, amelyet csak azután távolítanak el, hogy az egyes elemek elkészültek. Ezután a terméket a kívánt színre fújják, illetve felfestik rá a feliratokat. A műanyag elemek festése is az Elzab gyárában zajlik, ám azok fröccsöntését már egy alvállalkozó végzi.

Mikroszkóppal keresik a hibákat

Ahogy a festőműhelytől a minőségellenőrző laboratórium felé vesszük az irányt, több komoly gép mellett is elhaladunk, jobbra egy halkan búgó CNC eszterga, előttünk nagy nyomású vízsugaras vágógép dolgozik - a gyár feltűnően csendes, pedig egyetlen gép sem áll. A laborba lépve, ahol az egyes elemek precíz kivitelezéséről győződnek meg, a figyelmet egyből egy termetes mikroszkóp vonja magára, amelynek képét az illetékes szakértő egy monitoron követi. A mikroszkóp és a hozzá tartozó szoftver automatikusan pásztázza végig az egyes elemek széleit, gyártási hibák után kutatva. Döbbenetes figyelni, hogy a fémlemezek alig milliméteres, látszólag tökéletesen sima szélű furatainak széléhez érve a monitoron kibontakoznak a szabad szemmel láthatatlan sorják és apró szabálytalanságok.

Sokat azonban itt sem időzünk, folytatjuk utunkat a második csarnokba, ahova egy kék fóliával takart folyosón vezet az út, amely nem is próbálja kizárni a kinti hideget: a beszűrődő kék fényben egészen olyan mint ha egy jégbarlangban haladnánk. Ebben a részlegben már az elektronika dominál, és a termékek is itt nyerik el végleges formájukat. A pénztárgépek áramköreit egy újabb félszobányi masina nyomtatja, amelynek hátuljába ellenállásokat, diódákat, kondenzátorokat és egyéb alkatrészeket táraztak be szalagokra fűzve. A gép ezeket üti rá az áramkörök adott részeire. Az elektronikai összeszerelő csarnok egy másik részét csak annak ablakán keresztül figyelhetjük, a belépéshez ugyanis olyan öltözetre van szükség, ami leföldeli az látogatót, hogy az általa hordozott statikus töltés kárt ne tegyen az elektronikában - a Novitus gyárában azonban ezt is lesz alkalmunk felölteni.

Egész napos próbatétel

A készülékeknek sokféle teszten át kell esniük, mielőtt forgalomba kerülnek. Ennek megfelelően a gyárban megvizsgálják azok elektromágneses tulajdonságait is, azaz hogy milyen mértékű sugárzást bocsátanak ki, illetve mennyit viselnek el különösebb probléma nélkül. Ehhez egy teljesen leárnyékolt szobát, és egy jókora antennát használnak, hogy külső interferencia nélkül tesztelhessék a kasszákat. A csarnok végében az összeszerelősoron a pénztárgépeknek végül minden darabja a helyére kerül, és egy polcokkal teli terembe viszik őket. Itt egy teljes napon át futtatnak rajtuk egy tesztprogramot, amely azokat mindenféle lehetséges terhelésnek aláveti. Ha ezt a próbát kiállják még egy utolsó minőségellenőrzésen kell megfelelniük, majd dobozokba kerülnek, szállításra készen.

A gyárban néhány igazi kuriózumot is láthatunk, ilyen a beszélő árleolvasó, amely az időseknek és a gyengén látóknak jelenthet komoly segítséget a bevásárlásban, illetve a pénztárgépek iPhone-ja, a K10, az első érintőképernyővel felszerelt lengyel kassza. A kényelmesen kézbe fogható készülék ráadásul ütésálló, egy méterről leejtve sem esik baja: ezt egy újságíró kolléga lelkesen ki is próbálja - egy méternél talán kicsit magasabbról, a kelleténél talán kicsit nagyobb lendülettel - a K10 azonban kiállja a próbát, noha a hőpapír szalagjától és hátlapjától többek ijedtségére megválik, ám azokat szorgos kezek gyorsan helyükre pattintják, és a készülék működik tovább akár új korában. A sorsot azonban inkább nem kísértjük tovább, és magunk mögött hagyjuk az Elzab gyártósorait.

Mindenre kiterjedő, sokkoló ellenőrzés

Másnap délkelet felé vesszük az irányt, Nowy Saczba, ahol a Comp csoport másik gyára, a Novitus várja, hogy körbenézzünk termeiben. A Novitus az “ifjabbik” vállalat, hiszen alig húsz esztendős. A komplexumot bejárva hasonló munkaszakaszokat tekintünk meg, mint az Elzab csarnokaiban, ám itt már minket is felszerelnek az érzékenyebb elektronikai eszközök közelében szükséges antisztatikus köpennyel, valamint a földelést biztosító, cipőre húzható lábbelivel, így egy közbeiktatott ablak nélkül is végigsétálhatunk az összeszerelősorok mellett, ahol fiatal munkások illesztik helyére a Sento és a Sento Light online pénztárgépek áramköreit.

Kalauzunk ezúttal Dariusz Szczygieł, a Novitus kutatás-fejlesztési igazgatója, aki a már ismert munkafázisok mellett itt azt is megmutatja, hogyan is kerül a felirat a pénztárgépek billentyűire. A nagyméretű ipari tintasugaras nyomtató egyszerre akár tíz billentyűzetre is nyomtat, azok méretétől függően, közben pedig rögtön meg is köti a festéket UV fény segítségével. A gombokra egy plusz átlátszó műanyag kupak is kerül, így nem fenyeget a veszély, hogy a feliratok lekopnának róluk - és a gyártó is jobb szívvel adja rá az élethosszig tartó garanciát.

Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.

Ez a túra sem maradhat laborlátogatás nélkül, a Novitus gyárában a tesztelő és prototípuskészítő laboratóriumba tekintünk be, ám már az előtte lévő folyosón belebotlunk egy szekrény méretű 3D nyomtatóba, amely éppen csendesen dolgozik egy újfajta mérleg egyik darabján. A pénztárgépeket ebben a laborban is sokfajta igénybevételnek teszik ki: egy apró masina például több százszor megnyomja az eszközök gombjait, egy másikkal pedig a statikus elektromosság szikráit szimulálják. Kalauzunk nem rest bemutatni, hogy a pénztárgépek nagyobb veszedelemmel is megbirkóznak mint egy feltöltődött pulóver, miután mindannyiunk meglepetésére egy elektromos sokkolóval kínálja meg a jobb sorsra érdemes masinát - amely bár ijedtében kikapcsol, egy perc múlva zavartalanul működik tovább.

A teljes munkafolyamat visszakövethető

Problémák persze az ilyen kiterjedt tesztelés után is adódhatnak, ezért az Elzab és a Novitus gyárában is rögzítik az összes gyártási szakaszt. Ez azt jelenti, hogy miután egy munkás elkészült az adott munkafázissal, aláírással, vagy személyes vonalkódja leolvasásával rögzíti, hogy pontosan melyik pénztárgépen dolgozott, ezáltal később egy esetleges meghibásodás esetén pontosan visszakövethető, ki és mikor foglalkozott a kérdéses darabbal. Ugyanígy az összes alkatrész is egyéni azonosítót kap, így egy-egy hibás darab esetén minden tulajdonost figyelmeztetni tudnak, akinek a készülékébe azonos szériából érkezett alkatrész került.

Hogy erre minél kevesebbszer legyen szükség, az egyes külső gyártótól vásárolt elemeken több biztonsági tesztet is elvégeznek. Noha az Elzab és a Novitus termékei a tervezéstől a szoftveren keresztül az elkészült darabokig teljes egészében lengyel gyártmányúak, néhány alkatrészt, például mikrokontrollereket a gyártó Kínából rendeli. Ezeknek, mielőtt Lengyelországba érkeznek, számos ellenőrzésen át kell esniük, ám a Novitusban még így is sok fennakad a szűrővizsgálatokon.

Bár a két gyár, velük pedig a Comp csoport fedi le a lengyel pénztárgép-, illetve egyéb fiskális készülék-piacának majdnem felét, termékpalettájukon sok egyéb eszközt is találunk. Az Elzab például önálló professzionális zenei brandet hozott létre a G Lab néven, amelyben gitárosoknak készült multieffekt-kontrollereket és erősítőket is találunk. De a Comp csoport termékei között akad még a házi őrizetben tartott rabok bokájára szánt nyomkövető és számos IT-biztonsági megoldás is - a cég lengyel kormányzati és katonai megbízásokat is teljesít.

A Comp csoport 22 éve van jelen a piacon, mára 200 millió zloty, azaz nagyjából 14,5 milliárd forintos éves bevétellel számolnak. Az Elzab eddig 600 ezer, a Novitus pedig 700 ezer hasonló üzleti készüléket adott el - csak 2013 első három hónapjában 75 ezer darabot. Krzysztof Urbanowicz, a Comp csoport igazgatótanácsának tagja, az Elzab elnöke elmondta, cégük az egyik legjobban teljesítő tőzsdei vállalat, miután tavaly 350, az elmúlt két év során pedig 6-700 százalékot növekedett - a befektetők nagy örömére. Magyarországon a rendelések alapján nagyjából 60 ezer gépet értékesítenek, ez a magyar piac körülbelül 30 százalékát jelenti. Miután a rendelés beérkezik, a gyáraknak hat hétre van szükségük a pénztárgépek legyártásához és eljuttatásához a kereskedőkhöz.