A Lenovóé az IBM x86 szerverbiznisze

Már tavaly tavasszal is tárgyalt az IBM x86 szerverrészlegének megvásárlásáról a Lenovo, a felek azonban belsős források szerint nem tudtak megegyezni az árról. A Lenovo állítólag 2,5 milliárd dollárt kínált a tevékenységért, az IBM azonban ennél többet szeretett volna kapni. A mostani megállapodásban ennél alacsonyabb összeg, 2,3 milliárd dollár szerepel, ami arra enged következtetni, az IBM is belátta, az egyre zsugorodó x86 szerverrészleg már nem olyan értékes.

Mindent x86 szervert visz a Lenovo

A korábbi hírek alapján nem volt teljesen világos, az IBM vajon csak az alsó kategóriás x86 szerverekkel foglalkozó tevékenységét szeretné házon kívül tudni, és megtartja az egyedi fejlesztésű modelleket. A bejelentés erre is választ adott, a Lenovo gyakorlatilag mindent vitt, beleértve a teljes System x portfóliót, a BladeCentereket, a Flex System, iDataPlex, NeXtScale gépeket, a kapcsolódó hálózati termékeket és a karbantartási szolgáltatásokat. A Nagy Kék ezzel teljesen kiszáll az x86 szerverek piacáról és csak a System z mainframe-portfóliót, valamint a POWER-alapú szervercsaládot tartja meg.

A két vállalat emellett stratégiai szövetséget köt, amelynek keretében a Lenovo viszonteladója lesz az IBM belépő kategóriás és középkategóriás StorWize tárolóinak (nyitott kérdés, ennek fényében mi lesz a LenovoEMC vegyesvállalattal), szalagos mentőegységeinek, a General Parallel File System szoftvernek a SmartCloud Entry kínálatnak, valamint további IBM szoftvereknek, beleértve a System Directort például. A megállapodás értelmében a Lenovo átvállalja az ügyfélkapcsolati tevékenységet és a karbantartási szerződéseket.

A Lenovo a 2,3 milliárd dolláros vételár nagyját készpénzben, kisebb részben pedig saját részvényekben egyenlíti ki. A tranzakció keretében mintegy 7500 IBM-alkalmazott kerül át a Lenovóhoz. A megállapodást valószínűleg hosszas vizsgálat fogja követni, elsősorban az Egyesült Államokban, ahol azt fogják felderíteni az illetékes szervek, vajon hordoz-e nemzetbiztonsági kockázatot, ha az állami szerveknél nagy számban használt x86-os IBM szerverek a Lenovóhoz kerülnek át. Az eladást szélsőséges esetben meg is tilthatják az IBM számára az amerikai hatóságok. Emlékezetes, hogy az IBM PC-üzletágának eladásakor is volt ilyen vizsgálat, amely végül azt találta, nem jelent kockázatot a tranzakció.

A Gitlab mint DevSecOps platform (x) Gyere el Radovan Baćović (Gitlab, Data Engineer) előadására a november 7-i DevOps Natives meetupon.

A meglevő ügyfelek számára egy darabig a Lenovo nevében az IBM szállítja a tartalékalkatrészeket, a két cég állítja, a vevők nem éreznek majd változást a megkötött támogatási szerződések időszaka alatt. Amíg az ügylet le nem zárul, sem a Lenovo, sem az IBM nem változtat jelenlegi terveivel a szerverekkel kapcsolatban, nem módosulnak roadmapek, nem vátozik az ügyfélkiszolgálás menete vagy a termékek elérhetősége.

^{Adatok forrása: Gartner}

Az IBM-nek már nem elég nyereséges, a Lenovónak bőven az

Az IBM a PC-üzletágának 2005-os eladásával már jelét adta annak, kész elhagyni a kevésbé jövedelmező piaci szegmenseket, hogy a fókuszt a nagy profittal kecsegtető területekre helyezze át. A vállalat közleménye szerint a közeljövőben a szoftverek és szolgáltatások mellett a kognitív számítástechnika, a cloud computing, valamint a Big Data lesznek azok a területek, ahol egyrészt nagy növekedés várható, másrészt az IBM olyan megkülönböztető jellemzőkkel tud előállni, amelyekért szívesen nyitják ki a pénztárcájukat a vállalatok. Ezeken a területeken sokkal jobb tőkemegtérülés érhető el mint az alacsony hozzáadott értékű x86 szervergyártáson, ráadásul az ügyfelek felhő felé terelése a szervereladásokat is csökkenti.

A cég az x86 szerverek területében láthatóan nem látott egy ideje fantáziát. Miközben a terület lassan, de folyamatosan növekedik évek óta, az IBM eladásai 2011 ősze óta éves összevetésben állandóan, az utóbbi időben pedig meredeken csökkennek. A piacon erős a verseny a szereplők között, a két legnagyobb gyártó (HP, Dell) szívesen nyúl az árazópisztolyhoz, mint stratégiai fegyverhez, hogy elvigye az üzleteket, a kifejezetten profitra gyúró IBM számára pedig nincs értelme részt venni ebben a harcban. Főleg, hogy a vállalat egyre kevésbé tudja a gépeit saját innovációkkal megkülönböztetni a versenytársak modelljeitől.

A tavaly a világ legnagyobb PC-gyártójává vált Lenovo számára ugyanakkor kapóra jön a harmadik legnagyobb x86 szervergyártó. Az ázsiai cég a PC-i népszerűsége révén ugyan évek óta stabilan növekedő pályára állt, profitja azonban papírvékony. Ami az IBM elvárásai alapján már nem elég nyereséges, az a Lenovo számára szinte profitgyárnak tűnik - az alacsony margóval eladott PC-kkel összehasonlítva az x86 szerverek értékesítése jövedelmezőbb üzlet. Utolsó pénzügyi évében a hongkongi vállalat 33,8 milliárd dolláros árbevétel mellett mindössze 800 milliós üzemi eredményt tudott kipréselni, ami 2,3 százalékos üzemi eredményhányadot jelent. Összehasonlításképp, az IBM az utolsó évben 19,5 százalék volt ugyanez a mutató.

Ez azonban azt is jelent, a Lenovo hozzászokott az alacsony profithányadhoz és az x86 szerverrészleg felfuttatása érdekében valószínűleg igen agresszívan fog árazni. A cég gyártási és logisztikai hátterével a méretgazdaságosságból adódó előnyök is jobban kihasználhatók, az x86 szerverrészleg még több profitot termelhet. A hatékonyság javításának és a korábban már látott agresszív piacpolitikájának köszönhetően - az IBM átvett PC-részlegéhez hasonlóan - pár év alatt a szerverrészleget is piacelsővé is felfuttathatja a Lenovo. Igaz, a HP jelenleg majdnem háromszor, a Dell pedig több mint kétszer annyi szervert ad el mint az IBM.

Az IBM x86 szerverrészlegének pontos mérete nem ismert, egy tavalyi becslés szerint évente több mint 4 milliárd dolláros forgalmat bonyolít az üzletág, ez azt jelenti, a tranzakció lezárása után a Lenovo forgalma mintegy 10 százalékkal duzzad majd csak ennek köszönhetően.