A Google csapott le a Nestre

Elképesztően sok pénzt, 3,2 milliárd dollárt adott a Nestért a Google - jelentette be a két cég tegnap este. Az okostermosztátot és intelligens füstérzékelőt gyártó Nest a jövőben Google-divízióként folytatja a munkát, a keresőóriás az összes alkalmazottat átveszi, azonban a cégen belül a Nest autonómiát élvez, nem tagozódik be egyik, már meglévő hierarchiába sem.

Mi ez?

A Nest tanulásra képes termosztátjával szerzett nevet a piacon, a cég a mintegy 30 éve változatlan programozható hőszabályzót gondolta újra az alapoktól. Első lépésként a felhasználói élményt dolgozta át a cég, a sok feliratos gomb helyére egy nagyméretű színes kijelző, és egy kattintható tekerőtárcsa került. Az eszköz különlegessége, hogy képes megtanulni a felhasználó igényeit, ha reggelente rendszeresen feltekerjük, akkor ez egy idő után a programja részévé válik. A termosztát Wi-Fi kapcsolattal is rendelkezik, ezen keresztül pedig okostelefonról is távirányítható, a protokollt pedig a cég nemrég a külső fejlesztők számára is megnyitotta. A Nest termosztátja ma már a negyedik iterációnál tart, a fűtés mellett már a légkondicionálót is kezeli, külső formaterve pedig mára ikonikussá vált - a sikert pedig mi sem jelzi jobban, mint hogy a piac matuzsálemjei, mint a Honeywell vagy a BRK már pert is indítottak szabadalombitorlás címén.

A Nest igyekszik megnyugtatni a felhasználókat, hogy a felvásárlással jövőben nem sok változik. Továbbra is lesz alkalmazás iOS-re, nem lesz Android-exkluzív az app. A felhasználók adataira a jövőben is a Nest adatvédelmi szabályai vonatkoznak majd, nem kerülnek be a nagy Google-féle szabályozás alá. A jövőben a Nest és a Google termékei között lesz majd szorosabb együttműködés, egyelőre azonban nincs ezzel kapcsolatos bejelentés - mondja a Nest.

Mi érhetett ennyit?

A felvásárlás kapcsán a legfontosabb kérdés: miért adott ennyi pénzt a Google az alig 130 főt foglalkoztató, aprócska elektronikai cégért.  A Nest által kifejlesztett technológia ígéretes, azonban ezt a Google - kompetenciáit ismerve - saját hatáskörben is elő tudná állítani, viszonylag gyorsan. A Nest azonban több tekintetben rendkívül ígéretes vállalkozás: alapítója Tony Fadell, akinek állandó jelzője az "iPod apja": ő dolgozta ki az iPod koncepcióját és a kapcsolódó zenepiaci stratégiát, majd Jon Rubinstein távozása után évekig vezette is az iPod-divíziót. Fadell a Nest alapítása után is baráti viszonyban maradt az Apple-lel, termékei például szerepelnek a hivatalos Apple Store-ok kínálatában.

^{Tony Fadell és a Nest formatervezett okos füstérzékelője.}

Valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha kijelentjük, a Google leginkább Fadell víziójáért fizetett ennyi pénzt. Az alapító filozófiája szerint ugyanis érdemes visszatérni a háztartás "unalmas" elektronikai eszközeihez és végiggondolni, hogy hogyan lehet a felhasználói élményen javítani, a funkcionalitást kibővíteni. A cég előbb a termosztátot "találta fel újra", majd az Amerikában általánosan elterjedt otthoni füstérzékelő következett, tehát a víziónak már vannak kézzelfogható eredményei is. A cég ugyan látványos piaci sikert nem ért el, de kudarcot sem vallott - tavaly januárban például havonta 40-50 ezer termosztátot szállított le az USA-ban.

Drága a skálázódás

Az is érdekes kérdés, hogy Tony Fadell miért írta alá a felvásárlási szerződést. A Nest-alapító korábban többször elmondta, hogy nem célja egy-egy jó terméket piacra dobni, inkább egy olyan önálló vállalatot akar létrehozni, amely az Apple-hez vagy Google-höz hasonlóan alapvetően át tudja alakítani a felhasználói szokásokat. A cég eladása annak beismerése, hogy ez a cél nem érhető el, az akadályt pedig a megmozdítható tőke mennyisége jelentette.

Fadell a The Verge-nek adott interjújában tegnap elismerte, hogy a termékek mögött álló szerverinfrastruktúra kiépítése volt az a feladat, amely túl nagy falatnak bizonyult. A saját infrastruktúra kiépítése ugyanis kötelező kör, nem is differenciáló tényező, viszont igen tőkeigényes, fejlesztése és üzemeltetése pedig eltereli a figyelmet az igazán fontos problémáról, a termékről és a felhasználói élményről. "Időm szinte kilencven százalékát elvitte az infrastruktúra építése, így nem maradt elég időm arra, amit igazán szeretek: termékek és a megkülönböztető élmény a vásárlóink számára" - mondta az alapító a GigaOmnak.

CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.

Az egyezség értelmében a jövőben a Nest továbbra is külön márkaként és autonóm módon működik majd, vezetője pedig Fadell marad, akinek egyetlen felettese a Google-vezér Larry Page. Az integráció modellje valahol a Motorola és a YouTube között helyezkedik majd el: az alkalmazottak a Google munkavállalói, az üzleti és fejlesztési döntésekbe azonban a keresőcég csak nagyon magas szinten kér beleszólást. Cserébe a Google gyakorlatilag korlátlan tőkét biztosít a Nest növekedéséhez és bedobja saját, világszínvonalú kompetenciáját a nagyméretű infrastruktúra kiépítésében is. Nem mellékes, hogy Fadell szerint a Google segíteni tud majd az európai piacra lépésben is, a jogi-nyelvi-disztribúciós problémákkal így nem a Nestnek kell foglalkoznia.

Az interjúban Fadell arról is beszél, hogy hogyan került a képbe a Google. A keresőóriás a Google Ventures alapon keresztül korai befektetője volt a Nestnek, a Fadell és a Google-alapító Szergej Brin pedig rendszeresen találkozott. A beszélgetéseken természetesen szóba került a Nest infrastruktúraproblémája, amelyre a Google-nél természetesen megvolt a válasz. Az első tárgyalások még együttműködési megállapodásról szóltak, a Nest víziójának tőkeigényét felmérve azonban egy idő után világossá vált, a teljes felvásárlás lesz a legjobb megoldás.

A felfedezés kora

A Nest felvásárlásával a Google egy újabb kontinensre tűzte ki zászlaját, és felfedező missziót küld a kontinens belsejébe is. A cég szemmel láthatóan igyekszik gyors ütemben feltérképezni a jövő növekedési területeit, a robotika mellett (vagy épp azzal együtt) pedig az otthonautomatizáció lehet a következő ilyen elem. A Google bizonyos értelemben samsungos megoldást választott: igyekszik minden új piacon jelen lenni és az élmezőny tagjává válni, a felhasználók pedig majd eldöntik, hogy életképes-e az önvezető autó vagy a Google Glass koncepciója.

A Google agresszív terjeszkedése erős kontrasztot mutat a Microsoft és az Apple gyakorlatával. Pedig utóbbiak is megtehetnék, hogy "felfedező expedíciókat" indítanak, a rendelkezésre álló tőkéből ez könnyen finanszírozható lenne. A Microsoft például 80+11 milliárd (készpénz és hosszú távú befektetés) mozdítható tőkével rendelkezik, az Apple-nél 40+106 milliárd vár elköltésre. E két cég azonban egyelőre rendkívül konzervatívan bánik a rendelkezésre álló tőkével, ami középtávon azt is jelentheti, hogy a most létrejövő piacokon csak rendkívül nehezen tudnak majd részesedést szerezni. Hogy mennyire nehezen, azt jól illusztrálja a Microsoft szenvedése a Zune, majd a Windows Phone kapcsán, vagy az Apple jelenléte a PC-k vagy épp böngészők piacán.

Nem (csak) az adatról szól

A Google elsődleges (szinte kizárólagos) bevételi forrása a hirdetések értékesítése, ez pedig meghatározza a cég stratégiájának kontextusát is. "Ha nem fizetsz egy szolgáltatásért, akkor te vagy a termék" - szoktuk hangoztatni, ez a Google esetében is maximálisan igaz. A felhasználó ugyanis saját személyes adataival és figyelmével fizet a Gmailért, YouTube-ért vagy az Androidért, ezt pedig a Google a hirdetési piacon monetizálja. Ugyan az Apple, az Amazon vagy a Microsoft is bőséggel gyűjti és közvetve értékesíti a felhasználói szokásokra vonatkozó adatokat, nem ez az elsődleges bevételi forrása, miközben a Google egyértelműen erre építette fel a céget.

Minden bizonnyal a Google adatéhsége áll a Nesttel (és általában az okosotthonnal) kapcsolatos stratégia mögött is. "Add az adataidat és segítünk spórolni" - lehetne a cég mottója. Ideális esetben például a fűtésre, villanyfogyasztásra és egyéb adatokkal hatékonyabb elektromos hálózatok és más közművek építhetőek (smart grid), a "gonosz" forgatókönyv szerint viszont a Google mindennél pontosabb fogyasztói adatlapot építhet majd felhasználóiról a Nest adataival, amelyet a hirdetési piacon tehet pénzzé.