Harmadik generációnál jár az Intel hálózatos platformja
Kihívja a hagyományos hálózati lapkák gyártóit az Intel, a tét egy 16 milliárd dolláros piac. A gyártó a szoftveres hálózatok hátán igyekszik felkapaszkodni, ennek érdekében rendkívül gyorsan fejleszt, bő egy év alatt már a harmadik platform mutatkozik be.
A most bejelentett Highland Forestet az Intel már harmadik generációs hálózati platformnak titulálja, a tavaly októberben bejelentett Crystal Forest és az idén szeptemberben debütált Crystal Forest Refresh után. A Highland Forest két eleme az Intel Xeon E5-2600 v2 processzor és a Coleto Creek névre keresztelt hálózati chipset, amelyek együtt a teljes hálózati funkciókészletet lefedik, alkalmazás, vezérlő sík, csomag és jelfeldolgozás szintjén is. Az Intel által megadott információk szerint a Coleto Creek jelenleg 32 nanométeren készül, vagyis egyelőre nem használja a gyártó legújabb, idén indult 22 nanométeres gyártósorait. A CPU-t és a Coleto Creek hálózati gyorsítót a NIC (hálózati kártyán) található chip és a dedikált Ethernet switch lapka egészíti ki platformmá.
A platform sebességéről az Intel néhány sarokszámot villantott fel. Eszerint a Highland Forest 255 millió csomagot képes továbbítani másodpercenként (optimális esetben). Átviteli sebessége a hálózati funkció nehézségétől függően változik, IPsec forgalom esetén 110 gigabit, Hyperscan Deep Packet Inspectiont használva 140 gigabit, SSL-t használva pedig 200 gigabit. Az Intel adatai szerint ez mintegy 2-6-szoros gyorsulást jelent a Crystal Forest platformhoz viszonyítva, és már versenyképes más gyártók hasonló megoldásaival.
Az Intel hálózatos ambícióiról már korábban is többször beszámoltunk, a gyártó deklarált célja száműzni a jelenleg használatos specializált (ASIC) lapkákat a hálózati eszközökből (switchek, routerek, access pointok, tűzfalak) és helyükbe saját x86-os utasításarchitektúrájára épülő chipeket ültetni. Ez a váltás persze jobbára elméleti, az Intel is fix funkciójú áramkörök tömegét mellékeli a Xeon vagy Atom processzorai mellé, amelyek a hálózati forgalom feldolgozásával járó feladatok nagy részét elvégzik a CPU helyett. Ilyen szempontból tehát szó sincs szabványos architektúrára való átállásról, csupán a Marvell vagy a Broadcom, esetleg a Cisco saját fejlesztésű hálózati lapkái helyére az Intel egyedi lapkái lépnek.
A gyártók szempontjából talán annyi különbséget hozna az Intel, hogy kényelmesen, érdemi módosítások nélkül lehet futtatni a vállalati szegmensben már jól bevált és megbízható Linuxot, a hálózati funkciók támogatására azonban kötelező használni az Intel Data Plane Development Kitben (DPDK) található, hardveresen gyorsított könyvtárakat. Az Intel QuickAssist Technology névre keresztelt hálózati gyorsítója olyan funkciókat lát el, mint titkosítás és tömörítés.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Ettől függetlenül az Intel belépése a piacra várhatóan újult versenyt robbanthat ki a hálózati chipek gyártói között. A cég szerint a hálózati lapkák piaca évente mintegy 16 milliárd dolláros bevételt generál, az Intel részesedése pedig jelenleg nem éri el az 5 százalékot sem. Az Intel pozícióját felvásárlásokkal igyekszik erősíteni, a Wind River beágyazott szoftverei, a Fulcrum hálózati chipek technológiája, valamint a Stonesoft hálózati biztonsági (VPN, tűzfal) már része a most bemutatott platformnak is, és hamarosan integrálódik szeptemberben felvásárolt Sensory Networks hálózati analitikája is.
Az Intel beszámolt néhány kisebb-nagyobb piaci sikerről is, a gyártó platformja 17 pilotban vesz részt különböző telekommunikációs operátoroknál. Tudni lehet azt is, hogy a Nokia (NSN) saját Liquid Core virtualizációs technológiáját x86-os architektúrán valósítja majd meg.