Piacon az EMC XtremIO tárolói
Végre hivatalosan is piacra került az XtremIO, az EMC által jó másfél éve felvásárolt startup flash memóriára alapozó vállalati tárolója.
Az EMC még 2012 májusában vette meg az XtremIO nevű startupot, amely flash memóriára alapozó vállalati adattároló rendszereket fejlesztett. A cég szerint azért telt el ilyen hosszú idő az akvizíció és a termék széles körű megjelenése között, mert az XtremIO által fejlesztett technológia nem volt még teljesen kiforrott, piacérett, azt az EMC égisze alatt fejezték be. Ráadásul egy EMC termékkel szemben a minőségi elvárások is magasabbak, a tesztelés sokkal szigorúbb.
A vállalat viszonylag későn lép a tisztán flashalapú tárolók piacára, ahol elsősorban kisebb startupokkal (pl. Violin Memory, Fusion-io) kel megküzdenie, másrészt pedig olyan nagyvállalatokkal, amelyek szintén felvásárlás útján jutottak saját flashmemóriás tárolótechnológia birtokába (pl. IBM). Az EMC a tavaszi EMC World konferencián már közölte, az XtremIO tárolók korlátozottan elérhetők a kiemelt ügyfelek számára, a mostani piaci bevezetés kapcsán pedig arról tájékoztatott, több száz ügyfele állított éles üzembe XtremIO technológiát, megelégedéssel.
Együtt skálázódó teljesítmény és kapacitás
Az XtremIO egy tisztán flashalapú vállalati tároló, amelynek építőköveti az X-Brick dobozok. Egy ilyen dobozban két, kétfoglalatos x86 processzorra épülő kontroller mellett 25 darab eMLC NAND flash memóriára épülő SSD található, egyenként 400 gigabájtos kapacitással, ami összesen 10 terabájtot tesz ki – ebből 7 terabájt használható. A dobozok 8 Gbps Fibre Channel és 10 GbE iSCSI interfésszel kapcsolódhatnak a vállalati tárolóhálózatra.
Az XtremIO nagy dobása, hogy a dobozok (duál Infiniband interfész segítségével) fürtözhetők, és mivel minden dobozban további SSD-k mellet további kontrollerek is találhatók, nem csak a tárolókapacitás, hanem a teljesítmény is lineárisan skálázódik. A vállalat szerint egy X-Brick doboz önmagában 250 ezer véletlen olvasási műveletet képes kiszolgálni másodpercenként (4K blokkméret mellett) 1 milliszekundumos válaszidő alatt, 4 dobozzal pedig elérhető az 1 millió IPOS teljesítmény.
Egyelőre 8, később pedig a tervek szerint egészen 16 dobozig lehet skálázni egy XtremIO telepítést, ami 160 terabájtos nyers, 112 terabájtos használható kapacitást, illetve 4 millió IOPS teljesítményt jelent. A 2014-es tervekben szerepel 20 terabájtos doboz piacra dobása is 800 gigabájtos SSD-kre alapozva, egy telepítésen belül pedig a különböző kapacitású X-Brickek keverhetők is lesznek. Egy XtremIO rendszer legfeljebb 250 terabájtig skálázható.
Deduplikáció kíméli a flash memóriát
Az X-Brickek inline adatdeduplikációt alkalmaznak 4K blokkonként a kapacitás hatékony kihasználása érdekében, ezt pedig akár egy fürt csomópontjain átnyúlva is képesek végrehajtani, amire azért is van szükség, mert egy fürtözött rendszer a tárolt adatokat „szétkeni” a csomópontokon a legnagyobb teljesítmény elérése, valamint a hibatűrés érdekében. A deduplikáció az SSD-ket is védi a felesleges írási műveletektől, így azok lassabban fáradnak el.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A hibatűrést az XtremIO Data Protection, kimondottan SSD-kre optimalizált algoritmus biztosítja, amellyel kapcsolatban a cég azt ígéri, bármelyik SSD adatvesztés nélkül elszállhat. Hiba esetén az adatokat a fennmaradó szabad területen állítja helyre az XDP, míg az elromlott meghajtót ki nem cserélik. Ezért nincs szükség az X-Brickekben tartalék SSD-kre. A visszaállítás ráadásul tartalomfüggő („content aware”), egy hibás lemezről csak az adatokat állítja helyre az XDP, a szabad helyet nem.
Mivel a kontrollerek memóriája megfelelően nagy (dobozonként 256 GB), a metaadatok kezelése tisztán a memóriában történik, azok elérése nem érinti az SSD-ket, így viszonylag kicsi az overhead. Természetesen támogatott a klónozás és a thin provisioning, replikáció azonban egyelőre nincs – az ígéret szerint ezt egy 2014-es szoftverfrissítés hozza majd el.
Az XtremIO rendszerek egy grafikus felületen, parancssorból, REST API-kon át, valamint VMware vCenter plugin segítségével adminisztrálhatók.