Kimúlt az állami mobilcég
Megszűnik az állami tulajdonú MPVI Mobil Zrt., így immár biztos, hogy az állam a korábbi tervek alapján nem lép be a magyar mobilpiacra. A cég április óta tetszhalott állapotban működött.
Végleg beszünteti minden tevékenységét, és beolvad a Magyar Postába az MPVI Mobil Zrt., mely eredetileg azzal a céllal jött létre, hogy három állami tulajdonú vállalat konzorciumaként mobilszolgáltatás nyújtásához biztosítson hátteret. A cég működése mostanra gyakorlatilag teljesen céltalanná vált, bennfentes források szerint az állam teljesen le is tett arról az eredeti szándékáról, hogy önállóan piacra lépjen a mobiltávközlési szektorban - írja a Magyar Nemzet.
Az MPVI Zrt. három tulajdonosa, a Magyar Posta, a Magyar Villamosművek és az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2011. december 6-án kötött konzorciumi szerződést azért, hogy elindulhasson az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) év végi frekvenciaaukcióján, melyen a kiírási dokumentáció szerint egy olyan frekvenciacsomaghoz juthatott volna egy új piaci szereplő, mellyel a három, már működő mobilszolgáltatóval egyező lefedettségű és műszaki színvonalú szolgáltatást tudott volna biztosítani.
Teljesítetlen vágyak
Az állami mobilcég végül hozzá is jutott összesen 5 MHz-nyi frekvenciához a 2011-ben felszabadított, összesen 10,8 MHz-nyi duplex frekvenciát tartalmazó 900 MHz-es EGSM sávból. A konzorcium ezen felül az 1800 MHz-es "D" blokkban és a 2100 MHz-es "E" blokkban további 15-15 MHz-nyi frekvenciát is megnyert. A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone azonban különböző eljárásjogi hibákra hivatkozva megtámadták az aukció végeredményét, a Kúria végül idén február végén az operátorok javára döntött, az aukciót lezáró határozatot pedig megsemmisítette.
Kalmár István és Schmidt Pál (jobbra)
Fotó: Népszabadság
Az MPVI Zrt. sorsa gyakorlatilag ezen a ponton pecsételődött meg, bár a baljós előjelekből már korábban is akadt bőven. Így például idén január elején lemondott a cég elnöke, Kalmár István, és a vezérigazgató, Schmidt Pál, nem hivatalos információk szerint azért, mert a tulajdonosok nem támogatták a vezetők elképzeléseit a jövővel kapcsolatban. Ezt követően, még januárban új vezető érkezett a cég élére Kovács Zsolt személyében, aki korábban az ING Befektetési Alapkezelőt irányította.
Kovács érkezése egyes spekulációkkal szemben egyáltalán nem hozott változást a cég életében és stratégiájában, a cég pedig április közepétől fokozatosan minimalizálta a foglalkoztatottak létszámát, mostanra pedig megszületett a döntés a cég megszüntetéséről. Az állam ettől függetlenül többször is, több plénum előtt is utalt rá, hogy továbbra is napirenden van a piacbővítés, vagyis egy soron következő aukción az NMHH teret kíván biztosítani új piaci szereplő megjelenésére, noha nem feltétlenül azokkal a feltételekkel és frekvenciacsomagokkal, melyeket eredetileg az MPVI megkapott.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A piacbővítés egyik kulcsa a hamarosan esedékes, a 800 MHz-es sáv kétszer 30 MHz-nyi szabad, illetve az év végéig felszabaduló blokkjaira vonatkozó frekvenciaaukció kiírása lehet - ez a sáv elsősorban nagy területi lefedettségű, mobil szélessávú hálózat üzemeltetésére alkalmas, márpedig az állam korábban elsősorban a vezeték nélküli internetellátottság javítása (másfelől pedig az árak csökkentése) kapcsán sürgette a piacbővítést.
120 milliárddal számolnak
A soron következő aukcióból származó, a jövő évi költségvetésbe tervezett bevétel eléri a 120 milliárd forintot - ez az összeg azonban lényegesen nagyobbra is nőhet, ha egy kellően tőkeerős piaci szereplő komolyan gondolja a magyarországi jelenlétet, ezzel licitáláskor felveri az árakat. A Magyar Telekom, a Vodafone és a Telenor egyébként az idén szeptemberben az NMHH-val megkötött, a frekvencialicencek lejáratának harmonizálását célzó megállapodás értelmében egy összegben összesen 100 milliárd forintot fizetett az államnak.