Intel Galileo: Quark-alapú fejlesztői platform
Rárepül a hobbifejlesztőkre az Intel is, a Raspberry Pi és az Arduino ellenfeleként megalkotta a Galileo rendszert, amely könnyen a barkácsolók kedvence lehet.
A csináld magad mozgalomnak szánt Galileóban mutatkozik be a vadonatúj Quark architektúra - jelentette be ma az Intel az Olaszországban zajló Maker Faire konferencián. A színpadon egyenesen a cég elnök-vezérigazgatója, Brian Krzanich mutatta be a Galileót, amely az Intel új, ultraalacsony fogyasztású lapkájára, a Quarkra épül és Arduino-kompatibilis.
Az alaplapon 10/100 Mbps Ethernet-csatlakozó, mini-PCIe 2.0-s bővítőrész, USB 2.0-s vezérlő és csatlakozó, 256 megabájt RAM és JTAG-csatlakozó található a rendszerchip mellett. A lapon helyet kapott még 8 megabájt flash háttértár is, amely a rendszer firmware-ét vagy bootloaderét tartalmazhatja és a fejlesztő számára szabadon elérhető. A Galileón található Quark processzor egymagos, órajele 400 MHz, 16 kilobájt elsőszintű gyorsítótárral és fél megabájt beágyazott SRAM-mal rendelkezik. A Galileo microSD kártyafoglalattal is elérhető lesz a gyártó ígérete szerint. A részletes specifikációk itt olvashatóak.
Arduino-ökoszisztéma
A Galileo nagy dobása, hogy kompatibilis az Arduino szoftverrel és az Arduino alaplapokhoz készített "pajzsokkal" (shield). Ez utóbbiak olyan áramköri lapok, amelyek egyszerűen az Arduinóra illeszthetőek a szabványos csatlakozóknak köszönhetően, használatukkal pedig további hardverrel (robotikától zenéig, sugárzásméréstől GPRS modemig) bővíthető az Arduino és mostmár a Galileo tudása. A különböző pajzsokon keresztül gyakorlatilag bármi felépíthető Arduino-alapokon, ezért is roppant népszerű a rendszer a csináld magad körökben.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
Az Arduinót a szoftverkörnyezet emeli puszta hardverből platformmá. A rendszer az Arduino IDE-n keresztül nagyon egyszerűen, kezdők által is könnyen programozható, C++ nyelven. A rendszerhez szükség esetén sokkal mélyebben is hozzáfér a fejlesztő, az egyszerű barkácsprojektekhez azonban jellemzően ez az IDE is elegendő. A hivatalos Arduino lapok 8 bites Atmel AVR mikrokontrollert vagy ARM Cortex-M3 magot tartalmazó processzort használnak, az elérhető könyvtárak is ezt a két architektúrát támogatták. Az Intel Galileóhoz ezeket x86-ra is portolták.Az Intel a következő időszakban mintegy 50 ezer Galileót fog kiosztani világszerte 1000 egyetem között. A fejlesztői rendszer kiskereskedelmi forgalomban is elérhető lesz, az ajánlott fogyasztói árról azonban a gyártó egyelőre nem beszél. A Galileo egyébként már tömeggyártásban van, a római konferencia résztvevői számára már most elérhető a termék.
Mi is az a Quark?
A Quark még az Atomnál is kisebb méretű és teljesítményű lapkák családja lesz, az egészen apró méretű és fogyasztású eszközök számára - ilyenek lehetnek a jövő különféle szenzorok, hordható áramkörök,például okosszemüvegek, órák, testre rögzíthető egészségügyi készülékek, illetve számtalan ipari eszköz. Az Intel - és más vállalatok szerint - a következő nagy robbanás az "internet of things", vagyis a világhálón keresztül egymással kommunikáló intelligens berendezéseké, ebbe a szegmensbe érkezik a Quark, ahol a legalacsonyabb fogyasztásra optimalizált ARM-alapú chipekkel (pl. Cortex M, Cortex R) és specializált mikrokontrollerekkel kell versenyeznie.
A Quark család első tagja, az X1000 egy apró, 32 bites x86 processzormag köré épül, amely méretre ötödakkora mint egy 22 nanométeres Silvermont mag (az új generációs Atom), a teljes rendszerchip fogyasztása pedig tizedwattokban mérhető. A támogatott utasításkészlet dolgában a Quark egészen a 32 bites Pentium ISA-ig repül vissza, fejlett funkciókat így ne várjunk a lapkától.
A Quark érdekessége, hogy teljesen szintetizált felépítésű, vagyis manuális finomhangolások nélkül, szabványos blokkokból előálló lapka. Ez azért fontos, mert ilyen, a szintén szabványos adatbuszokhoz csatlakozó blokkokat más is tervezhet és azt legyártathatja az Intellel. Az újdonságot így nem is az architektúra jelenti, hanem az üzleti modell: az Intel a partnereinek megrendelése alapján egyedi rendszerchipeket is építhet a Quark köré, később pedig licencelhetővé teszi az architektúrát, így a felhasználók azt saját igényeiknek megfelelően átdolgozhatják vagy saját áramköreikkel egészíthetik ki. Emlékezetes, annak idején az Atom kapcsán már volt hasonló kezdeményezése a chipgyártónak, ahol a TSMC volt a bevont gyártópartner, nála készültek az egyedi megrendelésre az Atomok. A 2009-ben bejelentett konstrukcióról azóta nem sokat lehetett hallani, ami arra enged következtetni, a modell nem volt sikeres.