A 3D tévézés halott, de a 3D tévé nem
A magas gyártási költségek miatt hiába hátrál ki egyre több tartalomszolgáltató a 3D-s televíziózás mögül, mindez a legfrissebb jóslatok szerint nem vezet a 3D-s tévék eltűnéséhez. Éppen ellenkezőleg, pár éven belül lényegesen több 3D-s megjelenítésre alkalmas tévékészülék találhat gazdára, mint napjainkban.
Hiába mond le egyre több tévécsatorna és műsortulajdonos arról, hogy 3D-s tartalmat állítson elő vagy közvetítsen, a 3D-s megjelenítésre alkalmas tévékészülékek piaca rövid távon így is növekedhet - hívja fel a figyelmet egy friss piaci előrejelzés. A Futuresource Consulting jóslata szerint a következő négy évben a 3D-s tévék piaca 166 százalékkal nőhet, így 2017-ben már több mint 157 millió olyan tévé találhat gazdára, mely a jelenlegi technológiákkal, azaz szemüveg viselése esetén térhatású képet biztosít.
Mindez összességében azt jelentheti, hogy 2017-ben az összes eladott tévé több mint 58 százaléka lehet 3D-képes, ami szignifikáns növekedés a jelenlegi 18 százalékos arányhoz képest. A Futuresource szerint bár a 3D-s tévék ára folyamatosan csökken, illetve idővel teljesen eltűnik az induláskor még többszörös árkülönbség, a 3D-s tartalmak egyre inkább a prémium on-demand szegmensbe helyeződnek át. Ennek elsődleges oka, hogy a megfelelő 3D-s élményhez nem elég a 2D-3D konverzió, a műsorokat eleve ebben a formában kell rögzíteni, forgatni, ez pedig hatalmas többletköltséget jelent a tartalomgyártóknak.
Nem véletlen, hogy egyre több tartalomszolgáltató hátrál ki a technológia mögül, jóllehet pár évvel ezelőtt a 3D-s tévézés legnagyobb zászlóvivőinek számítottak. Ilyen például a Walt Disney tulajdonában álló amerikai ESPN, mely júniusban bejelentette, az év végén leállítja 3D-s sportcsatornáját. Az amerikai tartalomtulajdonos döntése különösen azért számított komoly tőrdöfésnek a 3D-s televíziózás számára, mivel a cég éppen az egyik legnagyobb vásárlóerővel bíró piacra koncentrál elsősorban, mely egyben a filmes és televíziós műsorok egyik meghatározó előállító- és befogadópiaca is egyben.
A szétszteroidozott diversity alkonya Évtizedekben mérhető folyamatokat nem lehet profitorientált cégek asszisztálásával pár év alatt lezavarni, DEI csomagolásban.
Mostanra ugyanakkor az is kiderült, hogy nem mindenki kívánja követni az ESPN (vagy éppen Európában a BBC) útját. A BSkyB például továbbra is kitart a 3D-s sportközvetítések mellett (a társaság kizárólagos joggal közvetít Premier League mérkőzéseket Nagy-Britanniában), de az időközben a Liberty Global kezébe került Virgin Media is úgy döntött, hogy növeli a 3D-s műsorok választékát.
A 3D-s tévék piacának növekedése ugyanakkor mindenképpen csalóka képet festhet a tartalomfogyasztási szokásokkal és a 3D-s tartalmakat ténylegesen is igénylő háztartások kapcsán. Manapság ugyanis gyakorlatilag bármilyen, nagy képfrissítésű panellel ellátott tévé képes 3D-s kép megjelenítésére, ha a tévékészülék elektronikája, illetve elsősorban a szoftver ezt támogatja. A gyártók számára a 3D-s tévék esetében az egyetlen többletköltség az aktív vagy passzív szemüvegek legyártása lehet - vagyis pont annak az eszköznek a költségei, melyek a 3D-s televíziós műsorfogyasztás felhasználói élményét a leginkább gyengítik.