Fordított áfafizetés jöhet az informatikában

A gazdaság kifehérítése és az adóbevételek növelése érdekében bevezetné a számítástechnikai kereskedelemben a fordított áfafizetést a kormány. A "fordított áfa" konstrukcióban a forgalmi adót nem a termék eladója, hanem a vevő vallja be és fizeti, közvetlenül az állam felé. A hazai informatikai piac esetében ez azt jelentené, a termékek "áfa nélkül" utaznak az értékesítési láncon, a bevallási és befizetési kötelezettség pedig a kiskereskedőnél keletkezne. A kormányzat várakozásai szerint a fordított áfa révén a tisztességes kereskedők előnybe kerülnek a csalókkal szemben, és nőnek az áfabevételek.

A végfelhasználók, fogyasztók ebből feltételezhetően csak a némileg magasabb árakat fogják észlelni, ahogy az irreálisan olcsó "áfacsalt" informatikai termékek kiszorulnak a magyar piacról. Vityi Péter, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakértője a HWSW-nek ugyanakkor elmondta, jelentős áremelkedéstől nem kell tartani, az áfacsalás segítségével megszerzett haszon eddig sem került a végfelhasználókhoz, az a csalókat gazdagította. Az áfacsaló cégek pont annyira alacsony áron kínálták a termékeiket, amelyeket a tisztességes utat, hivatalos disztribúciós csatornákat igénybe vevő kereskedők már nem tudtak tartani.

"Jobban megéri a vasat pörgetni, mint eladni"

A kis méretű, ezért olcsón szállítható, de nagy értékű informatikai eszközök jó táptalajt biztosítanak az áfacsalásoknak. A kereskedői árrés ezeken a termékeken nagyon pici, mindössze pár százalékos, az áfakulcs pedig magas. A csalásnak is van költsége természetesen, de minél magasabb az áfakulcs, annál jobban megéri csalni. „Jobban megéri a vasat pörgetni, mint eladni” – fogalmazott egy, a hazai piaci viszonyokat jól ismerő forrásunk. A probléma már hazánk EU-ba lépése előtt is fennállt, a csatlakozással azonban eszkalálódott, mivel az Unión belül az export áfamentessé vált - az exportált áru áfája akkor adódik a termék árához, amikor azt az importáló országban eladják (az adót azonban a csalók nem fizetik be).

Az áfacsalások két nagy csoportra oszthatók, az informatikai piacon az adó visszaigénylésével kapcsolatos műveletek terjedtek el széles körben. Gyakori forgatókönyv a fiktív export, illetve a "hiányzó kereskedő". Az előbbi esetben az eladó látszólag lebonyolítja az exportot, nullás áfakulcsot alkalmazva a kivitelre, miközben adó-visszaigénylést nyújt be a beszerzéseire - közben a termékeket a belpiacon értékesíti számla nélkül. Van, hogy az exportra valóban sor kerül, de a dokumentumokban a ténylegesnél nagyobb mennyiséget tüntetnek fel.

Az áfacsalások jobban kidolgozott típusa a "hiányzó kereskedő", más néven "pörgetés”, ami nem csak az informatikában, hanem más iparágakban (például a mezőgazdaságban) is ismert, elterjedt. Itt fiktív tranzakciók egész sora keletkezik, piaci árakkal, de gyakran tényleges termék nélkül. A tranzakciók értéke óriásira dagad a (csak papíron létező) értékesítések során, majd a lánc végén álló cég jelentős összegű áfát igényel vissza. Ez még azelőtt befolyik, hogy a NAV számára nyilvánvalóvá válna, hogy van egy fantomcég a láncban, amely viszont nem fizetett áfát. Hasonló megoldás, amikor az áfafizetési kötelezettség egy fizetésképtelen cégnél keletkezik, amit vagyon nélküli személyek, például hajléktalanok nevére írnak.

Hello, itt az idei SYSADMINDAY! Szabadtéri helyszínen idén is megrendezzük a hazai Sysadmindayt. Melós hónapok után ez egy jó lehetőség, hogy találkozzunk barátokkal, kollégákkal.

Magyarországon komplett iparág épült ki az informatikai termékek áfacsalására, ennek következtében bizonyos termékkategóriákban irreálisan alacsonnyá váltak az árak is. Tipikus példa a processzoroké, amelyek a hazai boltokban jellemzően pont "egy áfányival" kerülnek többe, mint a gyártók weboldalán feltüntetett, ezer darabos rendelés esetén érvényes nagykereskedelmi ár. Aligha hihető, hogy a hazai piacra ezek úgy jutnak el, hogy azon a szállítási és értékesítési láncban senkinek semmilyen nyeresége nem keletkezik. Nyilvánvalóan nem erről van szó.

Az eladott processzorok 90 százaléka áfacsalt

Az IVSZ által korábban elvégzett, és a kormány hatástanulmányában is szereplő, kereskedői becsléseken alapuló adatok szerint a processzorok esetében az áfacsalt termékek aránya a hazai kereskedelemben 90 százalék körüli, az egyéb komponensek (pl. alaplap, monitor) esetében 35-40 százalékos, és hasonló arányt mutatnak a dobozos szoftverek is. Ezek éves szinten több mint 20 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentenek az államnak, a kormányzat reményei szerint a fordított áfa bevezetése éves szinten legalább ennyivel növelhetné az államkasszába befolyó áfa összegét.

Úgy tudjuk, 2007-ben már volt törekvés a fordított áfa bevezetésére az informatikai szektorban, azonban a negatív hatásoktól való félelem miatt az akkori kormányzat végül letett róla. Ugyanis a HWSW által megkérdezett egyik kereskedő szerint a fordított áfa bevezetése legalább annyi problémát vet fel, mint amennyit megold. Eddig az áfacsaláshoz szükség volt valamennyi nyelvtudásra és kezdőtőkére, a külföldről „nettó áron” behozott termékeknek pedig nyoma volt az EU Intrastat rendszerében, amelyen keresztül a NAV is nyomon követhette a legnagyobb ügyleteket, a nagy értékű termékbehozatalok után be nem fizetett áfa pedig gyanút keltett.

A fordított áfa bevezetése után a csaláshoz nem lesz szükséges nyelvtudás, helyismeret vagy nagy tőke: bárki bemehet a nagykerekhez és nettó áron vásárolhat, aztán hogy az adót ki fizeti meg, már legyen a NAV dolga. A cégek bejegyzésekor tevékenységek széles körét jelentik be (hogy a később esetleg szükséges módosítások adminisztrációs terheit elkerüljék), ezért soknak papíron profilja a számítástechnikai kiskereskedelem is. Ebből fakadóan a nagykereskedőknél viszonteladói szerepkörben is felléphetnek és a fordított áfa bevezetése esetén nettó áron vásárolhatnak. A belföldön, nettó áron megvásárolt termék pedig ugyanúgy visszaélésre ad lehetőséget mint az EU-s import.

„Eddig kevesen csaltak, de nagy értékben, mostantól azonban ezt bárki megteheti, a NAV pedig nem tudja az összes céget ellenőrizni. És mindenkinek lesz egy ismerőse, aki elmondja, mi az okosság” – mondta egy, a HWSW által megszólaltatott kereskedő. A szintén fordított áfával működő építőiparban jelenleg egy adószám és cégnév kell csupán a nettóért vásárláshoz, a nagykereskedőknek pedig az az érdeke, hogy a legtöbb vásárlót kiszolgálják, hiszen a piacon köztük is verseny van. A szükséges feltételeket persze lehet szigorítani, a túlzott szigor azonban működésképtelenné tehetné az egész rendszert.

Az alacsonyabb áfakulcs lenne a megoldás?

Az informatikai termékekre alkalmazható legkisebb áfakulcs az Unióban 15 százalék. A 20 százalékos áfakulcs bevezetésekor szinte teljesen kifehéredett a hazai számítástechnikai piac, mert kevéssé érte meg csalni, az adókulcs megemelésekor azonban a korábban elért eredmények semmivé foszlottak, mondta egy, a hazai piacot ismerő forrásunk. Úgy tudjuk, a Magyarországon eladott PC-processzorok közül tízből kilenc korábban hivatalos csatornán keresztül került a piacra, az áfaemelést követően azonban ez az arány egy éven belül (!) megfordult, ma már a processzorok 90 százaléka "áfacsalt".

Ennél sokkal súlyosabb probléma, hogy Magyarországon a teljes piacnál legalább egy nagyságrenddel nagyobb értékű számítástechnikai termék „pörög”. A csalók a valós áruforgalmat jelentősen meghaladó mennyiségre jelentenek be exportot és igényelnek vissza áfát. Ezért az állam számára a számítástechnikai kereskedelem veszteséges is lehet az áfa szintjén, elképzelhető, hogy kevesebb az áfabefizetés, mint amennyi a visszaigénylés. "Elfajult esetben még nullás áfakulccsal is jobban járnánk" - fogalmazott egy forrásunk.

A lapunk által megkérdezett kereskedők szerint a fordított áfánál sokkal hatásosabb lenne a számítástechnikai piac kifehérítésére az alacsonyabb áfakulcs alkalmazása. Amennyiben Magyarországon 15 százalék közelébe csökkenne a számítástechnikai termékek áfája, nem csak a hazai piac fehéredne ki villámgyorsan, hanem az egész Unió számára vonzóak lehetnének a hazai üzletek, webshopok, külföldről is megérné itt vásárolni, ami a magyar kereskedők számára további bevételeket generálna. Az áfakulcs csökkenéséből adódó adóbevétel-kiesést pedig kompenzálni lehetne a gépjárműpiacon már bevezetett módszerrel: ahogy az autók esetében, a számítástechnikai termékek esetében sem igényelhetnék vissza az áfát azok a cégek, amelyek saját használatra vásárolnak.

A kormány számára készült hatástanulmány is számos érvet sorol fel az áfakulcs csökkentése mellett, mindazonáltal megállapítja, hogy az "a jelenlegi kormányzati törekvésekkel [...] ellentétes".