Intel Developer Forum: a mini a menő
Az IDF nyitóelőadásán Brian Krzanich elnök-vezérigazgató működés közben bemutatta a cég 14 nanométeres Broadwell processzorát, egy LTE-modemet integráló rendszerchipet, valamint bejelentette a Quark lapkacsalád megszületését.
Íme, a 14 nanométeres Broadwell
"Azért jöttem, hogy bemutassam az első 14 nanométeres PC-t" - mondta a Brian Krzanich, az Intel elnök-vezérigazgatója az IDF nyitóelőadásán, aki egy érintőkijelzős Ultrabook noteszgépet prezentált a színpadon, amin a Cut the Rope játék futott. "Ez az, srácok. Itt van a tizennégy nanométer, működik, és az év végén már szállítjuk is." A vállalat már korábban is jelezte, jó úton halad afelé, hogy az év végén tömeggyártásba kerüljenek 14 nanométeres eljárással gyártott lapkái, most pedig a nyilvánosság előtt is demonstrálta, a fejlesztés valóban jól halad.
Brian Krzanich bemutatja a Broadwell-alapú Ultrabookot
Amint az ismert, az Intel egyik évben mikroarchitektúrát, a másik évben gyártástechnológiát vált, a Broadwell ennek megfelelően a Haswell 14 nanométeres változata lesz, feltehetően minimális architekturális módosításokkal az energiatakarékosság jegyében. Az IDF-en a vállalat bizonyára részletezni fogja a Broadwell architektúrát - amit egyelőre tudni lehet, hogy az ígéret szerint a Broadwell-alapú gépek a Haswellre épülő társaikhoz képest 30 százalékkal hosszabb üzemidőt biztosítanak. Krazich emellett bemutatott több notebook-tablet hibridet is, némelyek Core i-sorozatú processzorra, mások a 22 nanométeres Atomra, a Bay Trailre épültek.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Renee James, a vállalat elnöke szerint Moore törvényét a cégnél eltöltött ideje alatt már számos alkalommal halottnak nyilvánították, a most bemutatott 14 nanométeres chip azonban azt bizonyítja, a törvény "él és virul". James elmondta, Moore törvénye annyira működik, hogy az Intel már a 7 nanométeres csíkszélességű technológiáig lát előre - a fent vázolt "tikk-takk" ütem alapján ennek bevezetése a tömeggyártásba 2017 végén esedékes.
Intel-alapú mobil eszközök: az év végén várhatók
Az IDF következő témája az Atom roadmap volt: az Intel az év végére ígéri a 22 nanométeres csíkszélességű, Bay Trail kódnevű rendszerchip rajtját, ez feltehetően a januári CES-en és a februári Mobile World Congressen bemutatkozó telefonokban és tabletekben tűnik majd fel. Az Intel feltett szándéka, hogy az Atom gyártástechnológiai paritásra kerüljön a Core családdal, ennek megfelelően jövőre ez a termékvonal is 14 nanométeres technológiára vált az Airmonttal. Igaz, a jelenlegi tervek szerint az év végén, vagyis a 14 nanométeres Atomra épülő termékek 2015 elejére várható.
A cég az Atom kapcsán egy további újdonsággal is szolgált: elkészült az Infineon vezeték nélküli hálózati üzletágának felvásárlásával létrejött divíziónál az első integrált LTE-modem, amely beépíthető a rendszerchipekbe. Ezzel az Intel lesz a következő félvezetőgyártó, amely mobil rendszerlapkáit integrált rádiós egységgel tudja majd szállítani.
Van az Atomnál is kisebb
A konferencián emellett az Intel bejelentette legújabb processzorcsaládját, a Quarkot. A Quark még az Atomnál is kisebb méretű és teljesítményű lapkák családja lesz, az egészen apró méretű és fogyasztású eszközök számára - ilyenek lehetnek a jövő különféle szenzorok, hordható áramkörök,például okosszemüvegek, órák, testre rögzíthető egészségügyi készülékek, illetve számtalan ipari eszköz. "A célunk vezetővé válni a számítástechnika minden szegmensében" - mondta Krzanich. Az Intel - és más vállalatok szerint - a következő nagy robbanás az "internet of things", vagyis a világhálón keresztül egymással kommunikáló intelligens berendezéseké, ebbe a szegmensbe érkezik a Quark, ahol a legalacsonyabb fogyasztásra optimalizált ARM-alapú chipekkel (pl. Cortex M, Cortex R) kell megküzdenie.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A Quark család első tagja, az X1000 egy apró, 32 bites x86 processzormag köré épül, amely ötödakkora mint egy 22 nanométeres Silvermont mag (az új generációs Atom), a teljes rendszerchip fogyasztása pedig tizedwattokban mérhető. Az X1000-ből egyelőre mintapéldányok állnak rendelkezésre, a sorozatgyártás az év hátralevő részében kezdődik, a piaci megjelenés pedig feltehetően 2014 elejére esik majd. A Quark iránt érdeklődő vállalatok a negyedik negyedévben már hozzáférhetnek az első mintadarabokhoz és fejlesztői boardokhoz.
Az újdonságot nem is az architektúra vagy a processzor jelenti, hanem az üzleti modell: az Intel a partnereinek megrendelése alapján egyedi rendszerchipeket is épít a Quark köré, később pedig licencelhetővé teszi az architektúrát, így a felhasználók azt saját igényeiknek megfelelően átdolgozhatják vagy saját áramköreikkel egészíthetik ki. Emlékezetes, annak idején az Atom kapcsán már volt hasonló kezdeményezése a chipgyártónak, ahol a TSMC volt a bevont gyártópartner, nála készültek az egyedi megrendelésre az Atomok. A 2009-ben bejelentett konstrukcióról azóta nem sokat lehetett hallani, ami arra enged következtetni, a modell nem volt sikeres.