Megjelent a Linux kernel 3.11
Mára virradóra megjelent a legújabb Linux rendszermag, amely a fejlesztést koordináló Linus Torvalds szerint alig különbözik a hetedik kiadásra jelölt változattól. Az újdonságokból szemezgettünk.
Linus Torvalds a hetedik release candidate után mára virradóra kiadta a Linux rendszermag 3.11-es változatát. A kiadáshoz mellékelt levél szerint az rc7 csak apró változtatásokat tartalmazott, Torvalds szerint "mintha meg sem történt volna", a végleges verzió pedig az rc7-hez képest is keveset változott.
Örülhetnek a Radeon-tulajdonosok
Az új rendszermag érkezésének biztosan örülni fognak azok, akiknek Radeon grafikus kártya vagy chip van a gépében. Az egyik AMD-mérnök áldozatos munkájának köszönhetően több mint 150 patch érkezett, amelyek révén jelentősen javult a Radeon HD 2000-7000 sorozatú videochipek energiatakarékos funkcióinak támogatása. A Dynamic Power Management segítségével a terhelés függvényében változtatható a videochip és a memória órajele és feszültsége, illetve az áramkör egyes részei felé megszűnhet akár az órajel továbbítása is (clock gating), ami komoly fogyasztáscsökkenést eredményezhet. Emiatt csendesebb lehet például a hűtés, egy noteszgép esetében pedig megnőhet az akkumulátoros üzemidő is. A Phoronix szerint ezzel közel egy szintre került a windowsos AMD Catalyst meghajtóval a linuxos driver, ami az energiatakarékos képességek támogatását illeti.
Radeon-vonalon érdekesség, hogy a 3.11-es kernel már támogatja a még meg sem jelent, ma elérhető információk szerint őszre ígért új generációs chipeket (Sea Islands). Az Intel Bay Trail generációs Atom rendszerchipek is teljes értékű grafikus támogatást kapnak a 3.11-es kernelben, a korábbi verzióban még csak előzetes státusban szerepelt a hozzájuk szükséges videomeghajtó, mára azonban kiforrta magát és elég gyors és stabil lett. Az NVIDIA-alapú gépek tulajdonosai a nyílt forrású Nouveau driver új verziójával hardveres H.264 és MPEG2 dekódolást kapnak az egyes grafikus chipekben levő VP2 motoron keresztül. Az új rendszermag fejlesztéseit a videodriverek terén ez a cikk foglalja össze.
Hardvertámogatás oldalán újdonság a Haswell-generációs Intel lapkákban bemutatkozott AVX2 utasításkészlet támogatása, amely egyes titkosítási algoritmusok futásának sebességén javít. Az IBM részéről olyan apróbb fejlesztések érkeztek a 3.11-es rendszermagba, amelyek az új generációs POWER chipeken mutatott teljesítményt javítják. ARM utasításkészlet-archtektúrán talán a legnagyobb horderejű újdonság a KVM és Xen virtualizáció támogatása 64 bites rendszereken, valamint a transparent huge pages (THP) implementálása, amelynek köszönhetően a Linux a modern processzorokon hatékonyabban kezeli a nagy memórialapokat.
Zswap
Az új kernelbe bekerült a Zswap, amely a swappelt memórialapokat megpróbálja tömöríteve cache-elni: a swappelt lapok egy erre a célra létrehozott memóriaterületre kerülnek tömörítve, és a kiírásukat a rendszer "elnapolja (szerencsés esetben nem is lesz rá szükség). A Zswap fejlesztése mögött álló elgondolás az volt, hogy a swappeléshez szükséges I/O műveletek száma csökkenjen. A műveletek végrehajtásához ugyan processzor-erőforrás szükséges, azonban az erősen swappelő rendszerek esetén ez gyakran beáldozható, mivel a swappelés során a processzor rendszerint az I/O-ra vár egyébként is.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A fejlesztők szerint szűkös memóriával gazdálkodó rendszereken, például régebbi gépeken, vagy sűrűn virtualizált környezetben ezzel látványosan csökkenthető a swappelés I/O-igénye, ami a teljes rendszer sebességére és válaszidejére jótékony hatással van. SSD-t tartalmazó gépek esetén pedig megkímélhető a meghajtó a folyamatos írástól, amivel meghosszabbítható az élettartama. A Zswap működéséről bővebben az LWN.net cikkében lehet olvasni.
A rendszermag a régebbi algoritmusok (Gzip, BZIP2, LZMA, LZO) mellett LZ4-et (Lempel-Ziv) is alkalmazhat a rendszerképek tömörítésére. Az LZ4 sebessége lepipálja a többi algoritmust, a tömörítés sebessége az LZO-val összehasonlítva majdnem kétszeres azonos hardveren, írja a Phoronix. A tömörítés főképp mobil eszközök esetén fontos, ahol a szűkös háttértár-kapacitás miatt a rendszerkép általában tömörítve található, és a rendszerindításhoz szükséges idő egy gyors tömörítővel rövidíthető. Az LZ4 tömörítés egyelőre csak ARM rendszereken támogatott, de később minden bizonnyal kiterjesztik a használatát más architektúrákra is. Bővebben az LZ4 használatáról ebben a prezentációban lehet többet megtudni.
Bekerült a Lustre
Adattárolás terén több újdonsággal is szolgál a 3.11-es mag. Bekerült végre a mainline kernelbe a mérnöki-tudományos világban ismert és elterjedt Lustre elosztott fájlrendszer, amely egyébként a Linux és cluster szavak összevonásából kapta a nevét. A fájlrendszert a 90-es évek végén kezdték el fejleszteni a Carnegie Mellon egyetem, majd a mögötte álló programozók céget is alapítottak, amelyet a Sun Microsystems vásárolt fel. A Sun a Lustre fájlrendszert a mérnöki-tudományos rendszereihez kínálta. Miután az Oracle kezébe került a Sun, a cég gyakorlatilag beszüntette a Lustre fejlesztését, így annak sorsát más cégek vették kezükbe, főleg a HPC-piacon érdekelt Xyratex, amely idén végül a Lustre brandet is megszerezte. Kisebb-nagyobb bugfixekkel gyarapodott a többi fájlrendszer is (XFS, btrfs, F2FS, ext4).
Fontosnak nem, inkább csak érdekesnek nevezhető, hogy a Wine fejlesztései révén a 3.11-es kernel ARM hardveren alkalmassá vált Windows RT alkalmazások futtatására is. A kiváló angol nyelvű kernellogot vezető H-Online frissítése a nyáron megszűnt, az új rendszermagról részletes információkat a német Heise Open Source-on, illetve a Phoronix oldalán lehet találni.
A rendszermag szokás szerint elérhető a kernel.org weboldalon, valamint a tükörszervereken.