Madarak röptéből merített ihletet a Google a ballonos projekthez
A repülés közben egymáshoz igazodó madarak mozgásából merített ihletet a Google, a cég szimulációk segítségével már megbizonyosodott róla, a szélessávú internetet szóró léggömbjei megfelelően tudnak lavírozni a sztratoszférában.
A Google júniusban fedte fel azt a némileg meglepő tervet, amely alapján a sztratoszférában lebegő ballonok segítségével látná el szélessávú internettel azokat a területeket, ahol másképpen rendkívül bonyolult, lassú és drága lenne a lefedettség kiépítése. Tipikusan ilyenek a hegységek, illetve a Föld kevéssé lakott területei, ahol piaci alapokon egyetlen szolgáltató számára sem éri meg az infrastruktúrába fektetni.
Szelek szárnyán
A vállalat egy rövid videóban most további részleteket árult el a technológia lehetséges működéséről. Dan Piponi, aki a projektnél úgynevezett "rapid evaluator" szerepet tölt be, vagyis egy-egy ötlet életképességének gyors vizsgálatával foglalkozik, elvégzett egy szimulációt, azt vizsgálva, vajon a ballonokat hogyan lehet egymástól megfelelő távolságba rendezni, hogy a lefedettség mellett a szolgáltatott sávszélesség a lehető legnagyobb legyen.
"Jó lefedettség kell, nem csak akkor, amikor egy ballon épp a környéken jár, úgyhogy a ballonokat szépen el kell rendezni a világ körül és biztosnak kell benne lennünk, hogy ha egy ballon elmozdul, akkor egy másik érkezik a helyére" - mondta Piponi. "Arra gondoltam, hát hé, én erről tudnék egy szimulációt futtatni. Senki sem kért meg rá, de jó mókának tűnt." A ballonok tetején napelemek gondoskodnának a folyamatos energiaellátásról, az egységek pedig 20-22 kilométer magasan lavíroznának a sztratoszféra szelei közt
Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.
A Google a szimulációhoz valódi időjárási adatokat használt fel. A cég azt találta, hogy a ballonokat emelve és süllyesztve mindig megtalálhatók azok a szelek, amelyek az adott ballont a kívánt irányba mozgatják, és így folyamatosan fenntartható az optimális távolság az egyes léggömbök között. A Föld felszíne feletti mozgást az emelkedés és a süllyedés sebességének módosításával, valamint az adott ballon által elérhető minimális és maximális magasság módosításával lehet irányítani. "A cél annak kiderítése volt, lehetséges-e a léggömböket szépen elrendezni. A válasz az, hogy igen."
Globális hálózat épülhet
Ha az emberek a szimulációt látva megbizonyosodnak arról, hogy a léggömbök megfelelő elrendezése lehetséges, sokkal kivitelezhetőbbnek látják a projektet, nem pedig valami őrült tudományos kísérletként tekintenek rá, vélekedett Piponi. A tudós szerint az egyik inspirációt a madárcsoportok mozgása adta, amik repülés közben a társaikhoz igazodnak, és azoktól nagyjából egyenlő távolságot tartva mozognak még nagy csapatokban is. A jelenlegi tervek szerint minden ballon ismeri a környező ballonok helyzetét, és azokhoz igazodik, de a távoli jövőben az is lehetséges lesz, hogy a léggömbök az összes többi társuk paramétereit ismerjék, így még jobban tudnak majd egymáshoz igazodni.
A ballonos módszerrel nem csak a ritkán lakott területek vagy a hegyvidékek lefedettsége lenne megoldható, hanem például katasztrófasújtott területeken is pillanatok alatt fel lehet építeni egy kommunikációs hálózatot, amikor arra a legnagyobb szükség lenne. A technológia egyelőre persze nagyon kísérleti szinten van, hosszú út vezet egy esetleges kereskedelmi bevezetéshez, bár a cég egy ideje néhány ballonnal már folytat gyakorlati kísérleteket is..