Licenceli Power processzorait az IBM
Az OpenPower konzorcium tagjai hozzáférnek az IBM zárt processzortechnológiájának és platformjának részleteihez is, saját termékeket építhetnek a Power magok köré.
Megalapította az OpenPower konzorciumot az IBM a Google, a Mellanox, az NVIDIA és a Tyan részvételével. Az új szövetség célja új szerverek, hálózat és tárolók fejlesztése adatközpontok számára, Power-alapú processzorok körül. A szövetség tagjai számára az IBM megnyitja a Power 8 magokhoz, processzorokhoz és a teljes platformhoz kapcsolódó fejlesztési jogokat, valamint licencelhetővé teszi az architektúrához kapcsolódó szellemi tulajdonát.
"Képességeinket és erőforrásainkat a Power architektúra körül kombinálva fel tudja pörgetni az innováció sebességét az adatközponti megoldások iparágában. A fejlesztők immár hozzáférnek a kibővített és nyitott szerveres technológiákhoz. Ez a fajta 'kollaboratív fejlesztés' megváltoztatja a módszert, ahogy adatközponti hardvereket készítünk és telepítünk" - mondta Steve Mills, az IBM Software & Systems divíziójának vezetője.
A lépés egyértelműen jelzi, hogy az IBM ökoszisztémává bővítené a szerveres Power-üzletét és üzleti modellt váltana. Az elmúlt években rendkívül sikeressé vált az ARM által követett stratégia, az utasításkészlet és a mikroarchitektúra licencelése, és mára sok gyártó egyedi termékei tették színessé az okostelefonos és tabletes piacot. A sikert az NVIDIA is megirigyelte, a jövőbe licencelni fogja GPU-it és kapcsolódó technológiáit, most az IBM is csatlakozott ehhez az üzleti modellhez processzoraival.
Mire megy ki a játék?
Az együttműködés első gyümölcsei várhatóan olyan kiszolgálók lesznek, amelyek nyílt firmware-t használnak, és IBM-től származó processzorokat kombinálnak változatos igényeknek megfelelően. Ezzel az IBM processzorok olyan vásárlókat is elérhetnek, amelyek amúgy nem vásárolnának IBM szervereket, de a CPU valamely tulajdonságait vonzónak találják. A szélesebb piac magasabb volument generál, ami segít szélesebb körben teríteni a processzor fejlesztésének és a félvezetőgyártáshoz szükséges befektetések költségeit. A bejelentés egyik kézzelfogható részeként az IBM azt is közölte, hogy összefognak az NVIDIA-val a CUDA és a Power ökoszisztémák integrálása érdekében. A lépés érthető, különösen annak fényében, hogy a szuperszámítógépek top 500-as listáján a GPU-val gyorsított gépek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki.
IBM Power 7+ - utódja már licencelhető lesz.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
Az IBM saját Power-rendszereinek piaca az elmúlt években fokozatosan szűkült, a nyitás mellett szóló érvek egyre erősebbekké váltak és legyőzték azt a félelmet, hogy a jelenlegi IBM-vásárlók hirtelen mondjuk Tyan-féle szervereket vásárolnának alkalmazásaik alá. A kérdéses rendszerek esetében a hardver költsége töredékét, jellemzően ötödét-tizedét teszi ki egy új beruházás értékének, az oroszlánrészt a szoftverek viszik - ebben pedig az IBM-mel egyik partner sem fog versenyezni.
Érdekesebb a hosszabb távú együttműködés, ennek keretében az IBM a mikroarchitektúrát, vagyis a Power ISA implementációját is hajlandó licencelni az idén év végén vagy jövőre megjelenő Power 8-tól fogva. Vagyis a partnerek hozzáférhetnek a legújabb fejlesztésekhez és azt akár lapkaszinten integrálhatják saját szellemi tulajdonukkal. Ez az NVIDIA esetében például jelenthet olyan szuperszámítógépes processzorokat, amelyek egyetlen lapkán integrálják a CPU-t és a GPU-t.
Utasításkészlet és architektúra
A Power Architecture utasításkészletért ma a Power.org felel, ez ma is licencelhető, a Xilinx, a Cray és számtalan más vállalat épít rá saját processzort. Az OpenPower konzorcium tagjai azonban nem csak az ISA-hoz (instruction set architecture) férnek hozzá, hanem a processzormagokhoz, a processzorok specifikációihoz, a firmware-hez és a szoftverekhez is, azokat pedig felhasználhatják saját, testreszabott termékeikhez is.