Aki 10 év múlva akar munkát, ne versenyezzen gépekkel
A technológiai fejlődésről mindenki tudja már, hogy egyre gyorsul, a verziók, generációk egyre pörgősebb ritmusban követik egymást, ha valaki tisztában akar lenni a trendekkel, az rengeteg időt és energiát követel. A változások azonban nem egyszerűen termékek és szolgáltatások formájában öltenek testet, hanem a társadalom mindennapi működését is megváltoztatják.
"Ha valaki szeretné, hogy 10 év múlva is biztosan legyen még állása, akkor érdemes rágyúrnia valami olyanra, amiben a számítógépek rosszul teljesítenek" - mondta egy interjúban Eric Schmidt, a Google elnöke. A kérdés persze, hogy mik ezek a dolgok és mennyire gyors változásokra érdemes felkészülni?
A tervezést és a jóslatokat megnehezíti, hogy azt is nehéz előre látni, hogy mely megoldások, mely vállalatok lesznek az igazán meghatározóak Annak ellenére, hogy a fejlődés folyamatos, a fejlődést meghatározó vezető cégek rangsora nagyon is inkonzisztens. 15 évvel ezelőtt nehéz volt elképzelni, hogy a számítógéppiacot ne a Microsoft határozza meg, mostanra mégis az Apple, az Amazon, a Facebook, a Google és néhány egyéb vállalat diktálja a ritmust.
Egy állandó körforgásban vagyunk, amit nagy feltalálók és nagyszerű vállalatok hajtanak - mondja Schmidt. A Google vezetője szerint ezeknek a cégeknek a jellemzője, hogy olyan réseket látnak meg a piacon, amit mások nem. Nem arra figyelnek, amit mondanak nekik, hanem feltalálnak olyan újdonságokat, amiről senki sem gondolta, hogy szükséges, de amikor létrejön az új termék, akkor mindenki azt akarja.
Mindenki netezik
Az elmúlt két évtized arról szólt, hogy a felhasználók elkezdtek internetezni, ahová a vállalatok is követték őket. Ennek az eredménye, hogy ma szinte minden technológia fogyasztói fókuszú, de ez középtávon változhat. A másik meghatározó tényező, ami jelenleg fontos, az az architekturális változások a hálózatban, a cloud computing elterjedése, illetve az ahogy a PC-k működése, felépítése és kinézete megváltozott. Jelenleg a számítógép legjellemzőbb fejlett formája az okostelefon, ami ugyan önmaga is rendelkezik korábban elképzelhetetlen számítási kapacitással, de az érték benne nem ez, hanem a szenzorok és felhasználói adatbevitel révén elért személyessége, amit kiegészít a hálózat révén elérhető szerverek és adatbázisok sokasága.
Nagyon nehéz precízen jósolni azzal kapcsolatban is, hogy mik lesznek a következő lépések, ezzel együtt pedig nehéz meghatározni, hogy melyik cégek mozgását érdemes figyelni. Vannak olyan szabályszerűségek, amiket mindenki elfogad, ilyen például Moore törvénye, ami szerint a chipekre integrálható tranzisztorok száma másfél-két évente duplázódik. Ennek következménye, hogy olyan számítások, amik ma még nagyon drágák, sok időt igényelnek vagy helyben nem megoldhatóak, előbb-utóbb elérhetővé válnak. A jelenleg még laboratóriumi funkciók ugyanúgy kikerülnek a zsebekbe, munkahelyekre, vállalati szerverekbe, mint ahogy az az elmúlt időszakban történt.
Azt is biztosan tudjuk Schmidt szerint, hogy mindenki internetezni fog. Mégpedig azért, mert az ehhez szükséges eszközök és szolgáltatások ára folyamatosan zuhan világszerte, sokkal elterjedtebb közművé válik az internet mint a vezetékes víz vagy bármi más. Ma már 6 milliárd embernek van valamilyen mobilja, s a tömegek is valószínű, hogy a mostani butatelefon helyett internetképes eszközökre váltanak hamarosan. Ezt a fejlődést pedig a hálózat is biztosan követni fogja.
Kiszámíthatatlan funkcionalitás
Amit nem igazán tudunk, az az, hogy mit fognak csinálni az emberek ezeken az eszközökön. A Facebook, Foursquare, Instagram mind olyan szolgáltatások, amiket nehéz lett volna megszületésük előtt 5 évvel megjósolni, így Schmidt sem szeretne üres találgatásokba bocsátkozni, talán az valószínű, hogy a következő évtizedben is olyan alkalmazások határozzák majd meg a trendeket, ami a felhasználók életét egyszerűbbé, könnyebbé, értékesebbé teszik. A technológia burjánzásával párhuzamosan persze a kormányok és a politika igyekszik majd megbirkózni, de várhatóan a tekintélyelvű kontroll nem képes majd kitartani, sőt, az alaposan dokumentálható és kutatható technológiák révén megnehezedik a sok országra jellemző korrupció.
CI/CD-vel folytatódik az AWS hazai online meetup-sorozata! A sorozat december 12-i, ötödik állomásán bemutatjuk az AWS CodeCatalyst platformot, és a nyílt forráskódú Daggert is.
A technológiai fejlődés eredményei azonban nem különíthetőek el, nem tekinthetünk úgy a találmányokra, mint termékekre, amit vagy használ valaki vagy nem. Az innováció felforgatja a meglévő társadalmi rendszereket is és alapjaiban változik meg általuk a mindennapok rendje is. A legfontosabb kérdés, hogy hogyan változik meg a kapcsolat az emberek és a számítógépek között?
Schmidt szerint erre már most megvan a válasz, semmi más nem fog történni jó ideig, mint aminek most is szemtanúi vagyunk. “Úgy látom, hogy az emberek azt fogják tovább csinálni, amiben ők jók, a számítógépek feladata pedig az lesz, hogy egyre többet végezzenek számítógépek számára megfelelő munkát. A kettő egymás mellett létezik majd, de külön területeken” - mondja Schmidt. Az utópisztikus meglátás szerint a számítógépek, szoftverek és robotok egyre olcsóbban elérhetőek lesznek, így bizonyos területeken az emberek nem tudnak majd versenyezni a gépekkel, eddig sem a teljesítmény, hanem az elérhetőség és az ár billentette a mérleget a számítógép vagy az ember felé, ha egy feladatot el kellett látni.
Ember-gép: részben konkurensek
Az egyszerű példánál maradva a számítógépeknek tökéletes memóriájuk van, emlékeznek mindenre és kiválóan kezelik a “tűt a szénakazalban” típusú problémákat. Ha meg kell vizsgálni ezernyi fényképet és meg kell határozni a különbségeket, az az emberek számára nagyon nehéz feladat. Ezzel szemben viszont a számítógépek nem képesek érzelmeket kezelni, nagyon rosszak a döntéshozatalban, a kreatív feladatokban vagy az absztrakt összefüggések meglátásában. Ez a párhuzam lehet a következő évtizedek választóvonala, s ez alapján érdemes karriert álmodni bárkinek.
Schmidt szerint a számítógép ott lesz minden esetben az emberek mellett, segíti a mindennapokat, mint egy szolga. Lehet beszélni a géphez, az pedig képes javaslatokat tenni. Amennyiben a felhasználó hagyja, akkor ezek a javaslatok lehetnek teljesen személyreszabottak: mit csináljak, hova menjek, késésben vagyok? A Google-nél legalábbis az a cél, hogy az emberi mindennapok jobbak, egyszerűbbek, hatékonyabbak legyenek a mostaninál. Ha mégsem ez a jövő, akkor nem a Google lesz a következő évtized meghatározó technológiai trenddiktálója.