Szupertelefonról álmodik az Ubuntu fejlesztője

A Canonical egy közösségi finanszírozási projektként indította el az Ubuntu Edge-et, amit már most lehet támogatni a Kickstarterhez hasonló Indiegogo oldalon. A célszám pedig nem kevesebb, mint 32 millió dollár, de - ha egyáltalán létrejön - a szupertelefon ára is szuper lesz. Ugyanis a terv az, hogy az előfinanszírozók 830 dolláros áron kapják majd meg az elkészült terméket, kivéve az első 5000 ember, akinek csak 600 dollárt kellett befizetni, hogy elsőként megkapják a várhatóan jövő májusban megjelenő mobilt. Ez a lehetőség már ki is fújt, jelenleg 3,3 millió dolláron áll a gyűjtés, kérdéses, hogy lesz-e még a világon 35 ezer ember, aki gyakorlatilag előfinanszíroz egy ilyen drága projektet.

A 830 dolláros tervezett ár bármilyen kategóriában igen magasnak számít, ennyiért már tisztességes notebookot lehet venni, még a magasra árazott iPhone is jelentősen olcsóbb ennél, a Samsung androidos csúcsmodelljei, de a legdrágább Lumiák és a HTC-k is kevesebbe kerülnek. A magyarázat szerint az árazásnál azért fogott vastagon a ceruza, mivel az eszköz teljesen egyedi lesz és a felsorakoztatott képességek is egyedülállóak lesznek a piacon, a minőségnek pedig ára van - emellett a Canonicalnál egyelőre értelemszerűen nem kalkulálnak szolgáltatói értékesítéssel, illetve készülékár-támogatással.

Ígéretek és álmok

A specifikáció ígéretes, igaz legtöbb részletében az idei csúcskészülékek különböző paramétereiből lettek összeválogatva a fontosabb paraméterek. A dualbootnak köszönhetően az Ubuntu Mobil OS mellett bármikor át lehet váltani az Androidra is, emellett pedig a dokkolóba helyezve tökéletesen integráltan működik Ubuntu asztali kliensként is. A hardverről a leírás szerényen csak annyit ír, hogy a “leggyorsabb többmagos processzor” kerül bele 4 gigabájt memóriával és 128 gigabájt háttértárral. A kijelző egy 4,5 hüvelyk átmérőjű panel lenne, ami ugyan csak 720p felbontású, a borítása viszont valóban karcmentes zafír (!) kristályüvegből készülne.

Az álmodozó tervezők a kamera tekintetében nem mentek messzire, előre egy 2, hátulra egy 8 megapixeles érzékelő kerülne. A hálózati képességek is szokványosak, a Bluetooth 4.0 mellett 802.11n szabványú Wi-Fi és LTE és NFC is kerül a készülékbe. Szenzorok közül a GPS mellett gyorsulásmérő, giroszkóp, közelségérzékelő, iránytű és barométer kerülhetne a telefonba. A HTC One-hoz hasonlóan itt is sztereó hangszórók biztosítanák a hangzást, a kétmikrofonos rendszer pedig aktív zajszűréssel gondoskodna a jobb beszélgetési hangminőségről. Mindezt egy 64x9x124 milliméteres tokba gyúrná bele a Canonical.

A specifikáció néhol túlzó, néhol viszont elnagyolt, a mobil most sem feltétlenül tudná elkápráztatni a hardverért még lelkesedő közönséget. A sok memóriát és a nagy háttértárat indokolja, hogy többféle operációs rendszernek is kényelmesen el kell férnie a mobilon, viszont olyan fontos alapvető információk nem derülnek ki, hogy a Canonical pontosan milyen rendszerprocesszorral képzeli el ezt megvalósítani, illetve arról is mélyen hallgat a leírás, hogy a masszív hardver mögé mekkora kapacitású akkumulátor lesz elegendő.

Cipőt a cipőboltból

Mivel a Canonical egy szoftverfejlesztő cég, ezért felmerül a kérdés, hogy miért venne bárki egy szoftvercégtől egy megjelenésekor már elavult okostelefont drágán. Amennyiben minden simán megy, akkor is leghamarabb 2014 májusában mutatkozhat be az Ubuntu Edge, akkor pedig már itt lesz a Tegra 5 és a következő Snapdragon generáció. A Canonical viszont kénytelen lesz valamelyik idei SoC-t kiválasztani. Még az sem derül ki, hogy ARM vagy x86 architechtúráról van szó.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Az eddig látottak alapján az Ubuntu Edge leginkább egy figyelemfelkeltő akciónak tűnik a valóban nyílt forrású mobilos operációs rendszerért küzdő Canonicaltól. Az Ubuntu Mobile OS bejelentése óta egyetlen OEM gyártó és egyetlen mobilszolgáltató sem jelezte, hogy bármilyen formában támogatná vagy egyáltalán foglalkozna a rendszerrel. Persze amennyiben összejön a megcélzott összeg, akkor a szoftvercég kénytelen lesz valamelyik gyártóval összeállni és megrendelni a megálmodott hardvert.

A bemutatóképek, koncepcióvázlatok jól néznek ki, remélhetőleg a terv mögött valós számítások és valós technikai tapasztalatok is állnak és 10 hónap múlva valóban érkezhet az egyébként tömött mobilpiacra még egy szereplő, aki a nyíltságot képviseli. Persze az is előfordulhat, hogy a projekt kudarcba fullad, vagy ha létre is jön, az érdektelenség homályába vész. Még a Mozilla Firefox OS-e sem biztos, hogy át tudja törni a fejlesztői közösségek ingerküszöbét.