Megjelent a Linux kernel 3.10
Linus Torvalds tegnap éjjel kiadta a Linux rendszermag 3.10-es verzióját, amely 9 héttel követi a 3.9-et. Az újdonságok listája ezúttal sem hosszú, de áttekintésre érdemes.
Linus levelében leírja, eltűnődött egy újabb kiadásra jelölt verzió (rc) szükségességén, de végül nem látta okát annak, miért ne jöhetne ki a végleges 3.10-es kernel, így a kiadás mellett döntött - az apróbb simításokat majd a következő verzió kapja meg, de visszaportolják őket a 3.10-be. Így nem szakadt meg a sorozat, most is hét rc után érkezett a végleges rendszermag.
A Linux kernel már korábban "tickless" lett, de csak részben: csak az "alvó" processzormagokat nem keltette fel a timer interrupt, ezáltal azok hosszabb ideig maradhattak tétlen állapotban. Igaz, ez némi késedelmet okozott az alvó állapotból történő visszatérésben, de ezt bőven ellensúlyozta a megtakarított energia, ami noteszgépek esetén jelentős javulást hozott az akkus üzemidőben. A következő lépés a kernel teljesen "ticklessé" alakítása, a 3.10-es rendszermag esetében a (bootolást kivitelezőn kívül) minden processzormag használható timer interrupt nélküli módban, ha egy programszál fut rajta. Valójában ebben az esetben is van "tick", de csak másodpercenként egy. A fejlesztők szerint ennek előnyeit például mérnöki-tudományos feladatok, illetve valós idejű végrehajtás alatt lehet majd érezni elsősorban, írja az LWN.net.
Adattárolás, hálózat
Ahogy azt a Linux kernel 3.9 megjelenésekor megírtuk, az új rendszermagba bekerült a bcache, amely lehetővé teszi egy diszk cache-ként konfogurálását egy másik diszk számára. Ennek tipikusan SSD-vel is rendelkező konfigurációk esetén van jelentősége, a flashmemóriás meghajtóról gyorsan elérhetők a "forró", sűrűn szükséges adatok, és az SSD-t az írási műveletek gyorsítására is fel lehet használni writeback és write-through üzemmódban egyaránt - az adatok "nyugalmasabb időben" kerülhetnek vissza a diszkre. Hasonló funkciót kínál egyébként a Linux kernel 3.9 egyik kísérleti újdonsága, a dm-cache is - a két technológia közötti különbségből adódóan feladata válogatja, melyiket lehet érdemes használni. Bővebben az LWN.net cikkéből érdemes tájékozódni.
Adattárolás terén érdemes szót ejteni arról, hogy a btrfs fájlrendszer a metaadatokat hatékonyabban tárolja el, aminek az eredménye némi sebességnövekedés lehet - amennyiben valaki ezt a kísérleti stádiumban levő fájlrendszert használja. Jó tudni, hogy a régebbi kernelek nem kompatibilisek a fájlrendszer eme fejlesztésével, így azt külön, kézzel kell engedélyezni. Az XFS a metaadatokhoz külön ellenőrzőösszeget képes rendelni, tovább javítva a megbízhatóságot, ez a képesség is külön bekapcsolást követel.
Ünnepi mix a bértranszparenciától a kódoló vezetőkig Négy IT karrierrel kapcsolatos, érdekes témát csomagoltunk a karácsonyfa alá.
A Google mérnökeinek munkája a Tail Loss probe algoritmus, amely a TCP tranzakciók végén fellépő csomagvesztéseket kezeli. A hatalmas felhasználói számmal működő webes szolgáltatásokat üzemeltető cég mindent megtesz annak érdekében, hogy javítsa a web teljesítményét, ezért pedig akár bevált protokollokat is hajlandó átdolgozni, illetve újakat alkotni. A Google becslései szerint a TLP használatával a csomagok újraküldési ideje 15 százalékkal csökkenthető és a HTTP válaszidők 6 százalékkal rövidebbek lehetnek - ennek az eredményei a felhasználó számára gyorsabb webes szolgáltatások.
Grafika
Nincs új Linux kernel fontos grafikus fejlesztések nélkül: az új rendszermagban a Radeon driver már együttműködik a Radeon HD 4000 vagy újabb chipek Unified Video Decoder egységével, amelyhez a következő Mesa 3D főverzióban nyílt forrású meghajtó is érkezik. A Richland generációs APU-kat is támogatja már az új kernelben levő driver. Az Intel GPU-val rendelkező konfigurációk tulajdonosai annak örülhetnek, hogy a standyból történő éledés során sikerült megsprórolni egy felesleges váltást a szöveges konzolra, így az ébredés gyorsabban megy végbe. Újdonság, hogy az Intel GPU-k grafikus magját már overclockolni is lehet a driver segítségével.
Az új kernel újdonságairól bővebben az H-Online négyrészes cikksorozatában (1, 2, 3, 4) lehet olvasni, valamint természetesen a kiadási jegyzékből lehet tájékozódni. A rendszermag szokás szerint elérhető a kernel.org weboldalon, valamint a tükörszervereken.