Tartja magát az analóg tévé Magyarországon
Tartja magát az analóg átviteltchnika a vezetékes tévészolgáltatások piacán, a háztartások digitalizációja itt tehát meglehetősen lassan halad - fontos ugyanakkor, hogy ezt a szegmenst nem érinti a digitális átállás, melynek a jelek szerint a fizetős tévészolgáltatók lehetnek az igazi nyertesei.
Egy év alatt alig csökkent az analóg kábeltévé-szolgáltatásokra előfizető háztartások száma, miközben a digitális kábeles szolgáltatásokat igénylő ügyfelek tábora jóval nagyobb mértékben bővült. Mindez arra enged következtetni, hogy egyre több olyan háztartás igényel digitális tévészolgáltatást valamelyik távközlési cégtől, mely korábban valamilyen ingyenes vételi lehetőséggel (vélhetően tetőantennával) tévézett. A műsorszóró szakma tagjait tömörítő Magyar Kábelkommunikációs Szövetség időközben igyekszik saját kampányával eloszlatni a digitális átállással kapcsolatos tévhiteket.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ma nyilvánosságra hozott tévépiaci gyorsjelentése szerint idén májusban a kilenc legnagyobb hazai kábelszolgáltatónál összese 1 millió 21 ezer háztartás fizetett elő analóg kábeltévés vételre. Ez alig 78 ezerrel, azaz körülbelül 7 százalékkal kevesebb előfiizetést jelent, mint egy évvel korábban. A digitális kábeles szolgáltatásokra ugyanezen idő alatt 167 ezren fizettek elő - ezek egy része a statisztikák tanúsága szerint olyan új előfizető, mely korábban nem vett igénybe fizetős tévészolgáltatást.
A digitális tévépiac növekedésének a motorját továbbra is a kábelszolgáltatások jelentik, igaz az Antenna Hungária fizetős DVB-T platformja, a MinDig TV Extra az előfizetők számát tekintve mostanra az intenzív kampánynak köszönhetően elérte a százezret. Ez egy év alatt nagyjából 35-40 ezres bővülést takar - arányaiban ezzel messze a fizetős DVB-T platform teljesített a legjobban az elmúlt egy évben.
A lengyelek az új németek A lengyel informatikát már nyugati mércével kell nézni, mi is így tettünk az 52. kraftie adásban.
Az NMHH gyorsjelentése szerint összességében a fizetős rendszerben tévéző háztartások száma jelentősen nőtt egy év alatt, a becslések szerint 3 millió 209 ezerről 3 millió 323 ezerre. Mindez alighanem a közelgő digitális átállásnak, illetve az abban rejlő lehetőségeket kihasználó intenzív szolgáltatói kampányoknak köszönhető. Az átállás azonban a kábeltévés nézőket egyáltalán nem is érinti, a Magyar Kábelkommunikációs Szövetség ezért korábban úgy döntött, tájékoztató kampányba kezd azért, hogy tudatosítsa a nézőkben: a szolgáltatókkal szerződött előfizetőknek semmilyen teendőjük nincs az átállás kapcsán.
A digitális kábeles szolgáltatások fokozatos erősödése mellett továbbra is jellemző Magyarországon a vezeték nélküli technológiával (tehát műholddal, vagy mikrohullámú vétellel - nem számít ide a DVB-T vétel!) tévézők számának stagnálása. A négyszereplős piac a májusi adatok szerint 920 ezer magyar háztartásra terjedt ki, vagyis a műholdas szolgáltatók a jelek szerint semmilyen szinten nem tudtak profitálni a digitális átállásból.