Felemásnak értékeli magyar távközlési piacot az EU
Nyilvánosságra hozta szokásos éves országjelentését a távközlési szektorra vonatkozóan az Európai Unió: a szolgáltatók hálózatfejlesztésben több európai ország előtt járnak, jóllehet a szabályozói környezet ennek a folyamatnak egyáltalán nem kedvez.
A vezetékes szélessávú szolgáltatások lefedettségét tekintve kis mértékben elmarad, a mobil szélessávú hálózatok tekintetében viszont néhány mutatót érintve az európai átlag felett teljesített tavaly a magyar távközlési szektor - derül ki az Európai Unió éves, távközlési piacokra koncentráló országjelentéséből. A mobilnet-penetrációban rosszul állunk, de a szolgáltatások lefedettségét és az új generációs hálózatok bevezetését illetően nincs okuk panaszra a magyaroknak, véli az EU.
Vegyes kép
A részletes statisztikai összehasonlításra alkalmas országjelentés-gyűjtemény szerint Magyarországon 2012-ben a háztartások 91,8 százaléka számára volt elérhető valamilyen vezetékes szélessávú internethozzáférés, ezzel hazánk az európai átlag (95,5%) alatt helyezkedik el. Jól állunk ugyanakkor a gyors vezetékes internethozzáférések elérhetőségét illetően, legalábbis a statisztikák szerint az 53,8 százalékos európai átlaghoz képest a magyar otthonok 59,7 százalékába lehetne telepíteni olyan vezetékes internetszolgáltatást, melynek a letöltési sávszélessége legalább 30 Mbps.
A piaci szereplők összetételét illetően szintén közel az európai átlagot hozza hazánk: a vezetékes szolgáltatások teljes piacának 43,2 százaléka van az inkumbens szolgáltatók kezében, szemben a 42,3 százalékos európai átlaggal. A hazai vezetékes piac technológiai felosztását tekintve kilóg az európai mezőnyből, elsősorban a magas FTTx telepítési aránynak köszönhetően (itthon a szolgáltatások több mint 18 százaléka optika-alapú, míg az EU-átlag csupán 8 százalék).
Forrás: EU
2025: neked mennyi pénzt ér meg a home office? Itt vannak az IT munkaerőpiaccal kapcsolatos 2025-ös prognózisaink.
Bár a technológia láthatóan rendelkezésre áll, nem állunk olyan jól a felhasználási mutatókat illetően. a lakosságszámra vetített vezetékes internet-ellátottság csupán 22,9 százalékos volt idén januárban, ami 6 százalékkal marad el az európai átlagtól, ráadásul a növekedés éves szinten nem érte el tavaly az 1 százalékpontot sem. Magyarországon a lakosság 14,1 százaléka használ 30 Mbps, vagy annál gyorsabb letöltésre alkalmas internetelérést, míg a 100 Mbps feletti kapcsolatok aránya a lakosságszámhoz viszonyítva csupán 1,5 százalékos. Előbbi átlagmutató az EU-ban átlagosan 14,8, utóbbi 3,4 százalékon áll.
LTE-ben jók vagyunk
A mobil szélessávú hálózatokat tekintve Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, ha a technológia elérhetőségét vizsgáljuk. Az országjelentés szerint hazánk lakosságának 95,7 százaléka számára biztosított a 3G-s mobilinternet-elérés, míg az LTE-szolgáltatások lakossági lefedettsége 35,5 százalékos volt az év elején. Ez utóbbi mutató csaknem tíz százalékkal meghaladja az európai átlagot.
Az ország értékelése során felsorolt mutatók közül ennek ellenére a leggyászosabb képet a mobil szélessávú szolgáltatások tényleges használata adja: A jelentés szerint év elején a magyar lakosság csupán 23 százaléka vett igénybe mobil szélessávú szolgáltatást, ami majdnem fele az európai átlagnak. Az országjelentés ennek okaira külön nem tér ki, azt ugyanakkor megjegyzi, hogy hazánkban a vezeték nélküli internetszolgáltatásokra hasznosítható spektrumkészlet kifejezetten szűkös, az operátoroknak pedig átlagon felüli anyagi terhek nehezednek, bizonytalan szabályozói környezet mellett.