Ázsia vitte a show-t Barcelonában

Ma véget ér a mobil iparág talán legfontosabb rendezvénye, a barcelonai Mobile World Congress, ahol a korábbi évek trendjeinek megfelelően egyre dominánsabb szerep jut az ázsiai cégeknek. A  kütyüközpontúvá váló kiállításon a világ legnagyobb mobilszolgáltatóinak vagy chipgyártóinak standja szinte eltörpül az olyan cégek kolosszális installációi mellett, mint a Samsung vagy a Huawei.

Ha egy üzlet beindul...

A 2013-as Mobile World Congress mintegy 1500 kiállító cégéből csak 195 érkezett a legnagyobb ázsiai piacokról, egyértelmű, hogy ezek a cégek a fogyasztói vagy B2B piacokra szánt termékeikkel, valamint egyre fejlettebb infrastruktúra-megoldásaikkal dominálják a kiállítást. Feltűnő emellett, hogy a térségből évről-évre egyre több üzletember érkezik a beteljesülő üzleti reményében - az iparágban köztudott ugyanis, hogy ezen a kiállításon, illetve a következő pár hétben köttetik az év legtöbb fontos partneri megállapodása.

A kistigrisből az évek során harapós fenevadakká cseperedett nagy ázsiai multicégek immár erődemonstrációira is felhasználják grandiózus standjaikat. Ezekből az egyik legnagyobbat az immár a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártójának is számító Samsung állította fel a 240 ezer négyzetméternyi hasznos területtel rendelkező Gran Via-n. A cég a teljes Galaxy-termékcsalád (köztük a vadonatúj Galaxy Note 8.0) mellett elhozta ide okostévéit, notebookjait is, mintegy jelezve: újabb területek meghódítására is éhes.

A vállalat emellett az üzleti mobil megoldások piacán is megpróbál magának erősebb pozíciót szerezni magának. A Samsung a kiállításon mutatta be BYOD-trendet meglovagoló Knox nevű megoldását, mely két különböző, egymástól elszeparált működési környezetet biztosít a telefonon, egyet a munkának, egyet a privát célú felhasználásnak. Ezzel a dolgozó nagyobb szabadságot, a céges informatikai rendszer pedig egyszersmind nagyobb adatbiztonságot kaphat.

A Samsung első számú koreai riválisa, vagy rossz nyelvek szerint követője, az LG Electronics pár évvel ezelőtt még be sem vitte termékeit az MWC területére, ma már viszont jóval hangsúlyosabb jelenléttel van kint az expón. Az LG a kiállítók közül talán a legnyomatékosabban próbálta felhívni a figyelmet az egymással kommunikáló gépekre, de a vállalat büszkén mutatta be az új Optimus F-sorozatot, vagy az 5,5 hüvelykes kijelzővel ellátott Optimus G Prót, ami pengeéles képet biztosító full HD kijelzővel próbál - kissé talán elkésve - kitűnni a tömegből.

Az LG láthatóan tanult a múlt hibáiból, de legalábbis megtanult esztétikus és valódi prémium érzetet keltő készülékeket építeni. Az Optimus G Pro a full HD felbontású IPS TFT panellel tapasztalataink szerint sokkal ragyogóbb és szebb képet biztosít a hasonló méretű és felbontású Sony Xperia Z-hez hasonlítva, más kérdés, hogy a koreaiaknak az androidos környezet egyedibbé tételén még van mit dolgozniuk.

Óriási telefonok kis emberektől

Az óriástelefon-koncepció láthatóan a nagy kínai mobilgyártóknak is bejött. Az új globális márkastratégiáját éppen Barcelonában bemutató Huawei a januárban bejelentett, 6,1 hüvelykes Mate-et állította ki, emellett a fő újdonságnak számító Ascend P2-vel a leggyorsabb adatkapcsolati sebességet elérő okostelefont leplezte le, mellyel elméletileg akár 150 Mbps sávszélességű letöltés is elérhető - csak legyen olyan hálózat, ami támogatja.

A Huaweinek történetesen ehhez kvázi házon belül megfelelő hálózati elemei is rendelkezésre állnak, az immár a legnagyobb hálózatieszköz-beszállítók közt számon tartott cég rádiós és maghálózati berendezéseinek legújabb generációját hozta el Barcelonába.

A Huawei-jel egyfajta folyamatos, sajátos belháborúban álló ZTE szintén óriástelefonnal próbált újítani a Mobile World Congressen. A ZTE Grand Memo nyilvánvalóan a Samsung Galaxy Note által kitaposott ösvényen igyekszik tovább haladni, grandiózus méretű, 5,7 hüvelykes kijelzővel, melynek felbontása ugyanakkor csupán 1280x720 pixel. A világ immár negyedik legnagyobb telefongyártójának legújabb üdvöskéje kapcsán felmerült, hogy ez lehet az első olyan okostelefon a világon, mely a Qualcomm Snapdragon 800-as lapkakészletét használja, végül ezt a ZTE nem erősítette meg hivatalosan a kiállításon.

A ZTE kapcsán nem szabad megfeledkezni a világ egyik első olyan okostelefonjáról, mely kivételesen nem a hardver képességei, hanem a szoftverkörítés miatt kap jóval nagyobb figyelmet. A ZTE Open igazi belépőszintű okostelefon, melynek különlegessége, hogy elsők közt kerül rá a Mozilla mobilos operációs rendszere, a Firefox OS. Ennek a rendszernek az integrálása a felhasználó szemszögéből szinte semmi előrelépést nem hoz az Androidhoz képest, a szolgáltatópartnerek számára azonban olyan white label megoldásnak minősülhet, mellyel elkészíthetik végre saját, márkázott operációs rendszerüket, ráadásul anélkül, hogy azért egy fillér licencdíjat kéne fizetniük bárkinek.

A kiállításon immár teljes értékű családtagként tette tiszteletét a komponensgyártóból mobilpiaci tényezővé cseperedett, az iparág csodabogarának tekintett ASUS, melynek nem kevésbé csodabogár elnöke, Jonney Shih bemutatta a továbbra is egyedülálló koncepciónak számító PadFone-termékcsalád legújabb tagját, a PadFone Infinityt, illetve a Fonepad óriástelefont. Az olykor bohózatba hajló bemutató dacára az ASUS-t egyre több partner - köztük számos mobilszolgáltató - veszi komolyan, Shihnek pedig egyszer már sikerült alaposan felforgatnia egy iparágat, a tajvaniakban láthatóan benne van a lehetőség egy újabb forradalom elindítására.

Machine recruiting: nem biztos, hogy szeretni fogod Az AI visszafordíthatatlanul beépült a toborzás folyamatába.

Végül de nem utolsósorban a nagy ázsiai szereplők közül az utóbbi évek legnagyobb kegyvesztettje, a Sony is igyekezett a maga újabban feltűnően szerény módján kitenni magáért idén Barcelonában. Az egykor szebb időket élt japán cég a CES-en bemutatott Xperia Z-vel és egy új tablettel, a hasonló jelzést viselő telefonnal egyezően vízálló Xperia Tablet Z-vel próbálta lenyűgözni a látogatókat.

Akik nem osztoznak a figyelmen

A Sony gyakorlata egyébként jól szemlélteti a gyártók általános hozzáállását a Mobile World Congresshez: a cégek az igazi nagy durranásaikat már Barcelona előtt elsütik, többnyire a CES-en, mint ahogy tette a japán cég az Xperia Z-vel, vagy valamivel később a HTC a One-nal. Néhány nagy gyártó pedig köszöni nem kér Barcelonából, így tradicionálisan távol maradt az eseménytől az Apple, valamint az új platformját éppen egy hónappal ezelőtt útjára bocsátó BlackBerry.

A Mobile World Congress 2013-ban tehát határozottan kütyüfókuszú(bb) kiállítássá vált, ahová az iparág egykor meghatározó szereplőinek számító operátorok szinte már csak látogatóba mennek el, esetleg megpróbálva némi figyelmet kivívni maguknak az olyan ígéretesnek tűnő új technológiák vagy termékek farvízén, mint a Firefox OS, mely szinte az egyetlen, nem ázsiai gyökerű kulcsterméke volt a kiállításnak. A siker és a csillogás azonban ma már egyértelműen a GHz-eké, a megapixeleké és az egyre nagyobb méretűvé váló okostelefonoké - valamint az azokat gyártó ázsiai cégeké.