BlackBerry Z10 - fel! támadunk?
Az okostelefon-piacon dúló harc jó ideje két platform csatározásáról szól, miközben a szegmenst egykor szinte egyedüliként jelentő BlackBerryk teljes mértékben háttérbe szorultak. Az utóbbi hetekben mégis a kanadai cég új platformjával voltak tele a hírek, nem véletlenül: a BlackBerry 10-zel a nevet váltó RIM hosszú ideje először alkotott igazán jelentőset. De vajon elég-e ez a márka feltámadásához?
Nagyjából két hete a Research in Motion végtelennek tűnő várakozás után lerántotta a leplet a BlackBerry 10 platformról, illetve az új rendszerre épülő két okostelefonról, a teljes érintőkijelzős BlackBerry Z10-ről és a QWERTY-billentyűzetes Q10-ről. A január vége korszakváltást hozott a kanadai gyártó számára, mely ehhez igazodva jelképesen nevet is váltott, hogy mostantól kizárólag a BlackBerry (márka)névvel legyen jelen a piacon. A cég jövőbeni sikereit ennél a névváltásnál valószínűleg sokkal markánsabban meghatározza az a csaknem teljes szemléletváltás, ami az új platform születését és az új készülékek, vagyis azok közül elsősorban a BlackBerry Z10 kialakítását jellemzi.
Hibajavítás
A BlackBerryk gyakorlatilag a kezdetek óta - amikor még személyhívóként működtek csupán - a világ legjobb mobilos kommunikátorainak számítottak, ezt a feladatukat többnyire maradéktalanul el is látták, részben a gyors gépelésre kiválóan alkalmas fizikai gombsornak, részben a telefonok mögött álló infrastruktúrának köszönhetően. A gyártó azonban nem vette észre, vagy nem akarta észrevenni, hogy az okostelefon-piacon az iPhone, illetve a Google operációs rendszere, az Android megjelenése után lassan, majd egyre viharosabb sebességgel komoly átrendeződés kezdődött.
Az üzleti céleszközök a mobilitásban pillanatok alatt elvesztették vonzerejüket még az üzleti felhasználók körében is, a BlackBerryk pedig hiába maradtak kitűnő üzleti kommunikátorok továbbra is, ez egyre kevésbé jelentett megkülönböztető jegyet a robbanásszerűen bővülő piacon. A BlackBerryk, illetve a telefonokon akkor már nyolc-tíz éve szolgáló Java-alapú BlackBerry OS avittas, konzervatív dizájnját a tavalyelőtt bemutatkozó BlackBerry OS 7.0-val próbálta kissé feldobni a gyártó, kevés sikerrel. Ha ez nem lett volna elég, a BlackBerry-ökoszisztéma bizonyos elemei a telefonokkal együtt elavultak vagy részben okafogyottá váltak, sőt, esetenként hátrányt is jelentettek más platformokhoz viszonyítva.
A BlackBerry ezzel párhuzamosan egy másik, szintén végzetesnek tűnő hibát is elkövetett az évtized elején. A cég nem fordított kellő hangsúlyt az alkalmazástömeg bővítésére, ami az amúgy is jelentős korlátokkal bíró platform esetében egyet jelentett azzal, hogy bizonyos, egyébként széles körben használt mobilos alkalmazások nem jelentek meg BlackBerryre, vagy csak jelentős késéssel és korlátozásokkal. A kanadaiak ráadásul valóságos tortúrává tették a fejlesztők munkáját, a támogatás csapnivaló volt, amit nem ellensúlyozott az sem, hogy a BlackBerry alkalmazás-piacterén volt mindig is legnagyobb fizetőképes kereslet.
A fenti problémák együttesen vezettek oda, hogy a BlackBerry részesedése a globális okostelefon-piacon a legutóbbi negyedévben mindössze 3,5 százalékra apadt. Ezen a helyzeten próbál változtatni a cég vadonatúj mobil platformja, a QNX-alapú BlackBerry 10, illetve a platformra épülő új készülékek, melyek közül elsőként a BlackBerry Z10 jelent meg a boltokban - eddig Nagy-Britanniában és Kanadában.
Sallangmentes övezet
Jelzésértékű, hogy a BlackBerry elsőként a teljes érintőkijelzős készülékét dobta piacra az új generációs szériában. A cégnek voltak már korábban is hasonló formátumú próbálkozásai, az eredeti BlackBerry OS-t azonban nem érintőkijelzőhöz tervezték, és ezen a helyzeten az egyébként még egyedülálló koncepciót (benyomható érintőkijelző) képviselő BlackBerry Storm sem tudott változtatni, de a későbbi Torch modell sem ért el átütő sikereket.
A BlackBerry Z10-zel láthatóan sem formában, sem a hardver belső felépítését tekintve nem akart, vagy tudott igazán feltűnőt újítani a waterloo-i székhelyű cég, ezzel talán jobban ráirányítva a figyelmet a lényegre, a gyökereiben megújult BlackBerry 10 operációs rendszerre. Ha úgy tetszik, a BlackBerry Z10 külsőre nem más, mint egy prémium minőségű műanyag keretbe foglalt, ragyogó képet adó kijelző, minimális sallanggal.
A Z10 méreteit tekintve pont az iPhone 5, illetve a manapság népszerűnek számító androidos csúcsmobilok (Samsung Galaxy S III, HTC One X) közé ékelődik, a telefon tömege pedig nagyjából az utóbbiakkal egyezik. A mobil valamivel szögletesebb az átlagnál, leginkább az iPhone-hoz hasonló élekkel rendelkezik, mégsem másolja markánsan sem az Apple okostelefonját, sem az androidos megoldásokat.
BlackBerry Z10 (STL100-1) adatlap
CPU: TI OMAP4470 1,5 GHz, két processzormaggal
Memória: 2 GB RAM, 16 GB flash háttértár (microSD-kártyával bővíthető)
Kommunikáció: GPRS, EDGE, HSxPA, HSPA+, 802.11a/b/g/n kétsávos Wi-Fi, Bluetooth 4.0
Kameramodul: Elsődleges kamera: 8 Megapixel, 1080p videofelvétel. Másodlagos kamera: 2 Megapixel, 720p videofelvétel
Csatlakozók: microUSB töltő/szinkron, microHDMI
Akkumulátor: 1800 mAh, eltávolítható
Méretek, tömeg: 130x65,6x9 mm, 135 gramm
A mobiltelefon előlapján a 4,2 hüvelykes kijelzőn kívül gyakorlatilag semmi nincs, az alsó BlackBerry-logó sem szolgál érintős home-gombként. Az egyébként prémium minőségű műanyag házon egyedül jobb oldalt és a felső élen található összesen négy nyomógomb - a burkolati elemek közül csupán ezek készültek fémből. A Z10 emellett a szokásos jack-csatlakozót és microUSB-portot vonultatja fel, valamint egy kevéssé általános kimenet, egy microHDMI-aljzat is található a telefon oldalán.
A mobil több felső, illetve felső-középkategóriás okostelefonnal ellentétben eltávolítható hátlapot kapott, ami jelen esetben több előnnyel szolgál mint hátránnyal. Az eltávolítható akkumulátor bizonyos helyzetekben kifejezetten jól jöhet, ha éppen nincs töltő, de van pótakkumulátor a közelben. Pláne úgy, hogy a BlackBerry Z10 akkumulátora az első kiadású szoftverrel éppen hogy képes egy napon keresztül üzemeltetni a telefont közepes intenzitású használat mellett. A hátlap ráadásul olyan biztosan simul a telefonra, mintha egybeöntötték volna vele, sehol nincs elválás, vagy recsegő burkolat. A fedlap mintázata és gumírozott hatást keltő anyaga emellett sok más okostelefonnal szemben sokkal biztosabb fogást garantál.
A BlackBerry Z10 kijelzőjét védő üveglapot nem a Gorilla Glasst is gyártó Corning szállítja, ettől függetlenül az üveg ellenáll a külső behatásoknak, karcoknak. A felületre egy tükröződést csökkentő bevonat és egy ujjlenyomat-taszító réteg is került, az érintőkijelzős BlackBerry képe ezért erős külső fénynél is jól látható marad. Ezt tovább segíti, hogy a panel maximális fényerejére 800 nites értéket ad meg a gyártó, ami mobilos viszonylatban (is) kiemelkedő és még a nemrég ugyanezen a területen brillírozó Nokia Lumia 920-at is bőven túlteljesíti. A telefon kijelzője a fényerő mellett a pixelsűrűség tekintetében is ott van az élmezőnyben. A 4,2 hüvelykes képátlójú panelre 1280x768 pixel jut, ami nagyjából 355 ppi-s képpontsűrűségnek felel meg - ezt a nagyok közül jelenleg egyedül a most piacra kerülő Sony Xperia Z tudja felülmúlni. A panel bár nem AMOLED technológiával készült, mégis kellően kontrasztos képet ad, a betekintési szögek pedig kitűnőek.
Az üveg alatt csak részben lapul egyébként a panel, a felső rész több szenzort (közelségérzékelő, fényérzékelő) rejt, valamint itt található a 2 megapixeles előlapi kamera is, továbbá az alsó, logót is tartalmazó sáv mellett két oldalt is van keret. Ettől függetlenül a teljes üveglap érintésérzékeny, aminek a BlackBerry 10 operációs rendszer kezelése során lesz fontos szerepe.
Gesztusok mikrokernel-alapokon
Az újszülött platform ugyanis erősen gesztusvezérelt, kifejezetten érintőkijelzős használatra kihegyezett operációs rendszer, mely a kezelés és a kezelőfelület bizonyos elemein túl architekturális szinten is gyökeres változást hoz az eddigi platformokhoz képest. A kezelőfelület egyedi elemeire, és a telefon szokásostól eltérő használatára szerencsére közvetlenül az első bekapcsolást követő kezdeti lépések során igyekszik megtanítani a felhasználót a BlackBerry. Bár a szoftver fejlesztése során az egyszerű, egykezes használat elősegítése volt a cél, egy androidos telefonhoz vagy iPhone-hoz, netán Windows Phone-hoz szokott felhasználó e nélkül a gyorstalpaló nélkül valószínűleg hosszú ideig keresgetné az olyan alapfunkciókat mint a programok bezárása, vagy akár az e-mailek megtekintése. Az új platformnál még a telefon felébresztése is gesztussal történik.
A képernyőzár, az alkalmazáspanel és az ikonrács
[ ] Kattintásra eredeti méretben nyílik
A BlackBerry 10 kezelőfelülete három, egymástól jól elkülönülő képernyőterületre oszlik. A telefon kikapcsolt állapotból mintegy másfél perces rendszerbetöltődés után ismerős felületre lép be: a négyzetrácsos ikonháló összesen 16 ikont tartalmaz egy lapon, ez - akárcsak az Androidnál vagy iOS-nél - tovább bővül újabb alkalmazások telepítésével. Az ikonpanelek közt a szokásos módon oldalra lapozással, vagy az alsó sávban lévő, számozott pöttyök megérintésével lehet lapozni, illetve az ikonok egymásra mozgatásával könyvtárak is létrehozhatók.
Mivel a BlackBerry 10 nem ismer sem menügombot, sem vissza gombot, ezért az alkalmazások menüjének behívása, valamint az alkalmazás bezárása (valójában háttérbe küldése) is gesztusokkal történik. Utóbbit a képernyő aljától felfelé induló ujjmozdulattal, előbbit pedig pont ellentétes irányú, a képernyő tetejétől induló, lefelé mutató gesztussal lehet elérni. A háttérbe küldött alkalmazás egy új panelen, az aktív alkalmazásokat tartalmazó panelen jelenik meg, melyet az ikonpaneltől balra helyez el a rendszer.
Üzenetközpont újratöltve
Ezen az panelen látható az összes, háttérben futó alkalmazás, illetve itt is zárható be véglegesen az app a neve mellett látható "X"-re bökve. A BlackBerry Z10 összesen nyolc megnyitott alkalmazást kezel, ezek abban a sorrendben jelennek meg az alkalmazáspanelen, ahogy elindítottuk őket (ha újabb appot indítunk el, a rendszer bezár a régiekből egyet). Érdekes, hogy bár a BlackBerry valódi többfeladatos üzemmódról beszél, több alkalmazás működése a háttérbe küldéskor valójában leáll vagy szünetel. Mások a háttérben egyfajta widgetként működnek tovább (ezeket hívja Active Frame-nek a BlackBerry), ilyen például több időjárás-előrejelző alkalmazás, a tárcsázó, az óra, a zenelejátszó vagy a galéria - az üzemmód támogatása az alkalmazás fejlesztőjére van bízva.
Az ikonpaneleket böngészve egyáltalán nem találni az e-mail kliens, vagy a régi BlackBerryken megszokott üzenetközpont indító ikonját (egyedül az SMS-ek kaptak külön ikont). Ennek oka, hogy a BlackBerry 10 esetében minden beérkező üzenet és értesítés egy teljesen átgyúrt, mindenhonnan elérhető gyűjtőhelyre, a BlackBerry Hubba kerül. Ezt kétféleképpen, az alkalmazáspanelről balra lapozva, illetve egy újabb gesztussal, egy a kijelző alsó keretétől felfelé majd jobbra irányuló ujjmozdulattal lehet elérni minden éppen futó alkalmazás alól. Ilyenkor az éppen használt alkalmazás automatikusan háttérbe kerül.
A BlackBerry Hub, a választópanel és a Hub bezárása/nyitása oldalra lapozással
[ ] Kattintásra eredeti méretben nyílik
A BlackBerry 10 a Hub esetében egy betekintőnézetet is kínál, ha az ujjunkat nem húzzuk ki teljesen a kijelző jobb szélére, részben láthatjuk az üzenetlistát, és ha nincs érdekes új üzenet, az egész mozdulatot "visszacsinálhatjuk" és mindent folytathatunk ott, ahol abbahagytunk. Ez a betekintőnézet annál is inkább jól jön, mivel a Z10 a beállításoktól függően a felvillanó vörös LED-en kívül semmilyen vizuális értesítést nem küld nekünk arról, hogy pontosan milyen üzenetünk vagy riasztásunk is érkezett. A mozdulat pontos használata egyébként igényel némi gyakorlást, velem például eleinte többször is előfordult, hogy akaratom ellenére "háttérbe löktem" egy alkalmazást, amikor meg akartam nézni az üzeneteimet.
A betekintőablak előhívásának három fázisa
[ ] Kattintásra eredeti méretben nyílik
A Hubban a beérkező e-mailek mellett megjelenhetnek az SMS-ek, a hívásnapló, a Facebook- LinkedIn- és Twitter-üzenetek, de ezek akár egyenként ki is kapcsolhatók, hiszen nyilvánvalóan egyéni preferencia kérdése, hogy ezek közül mennyit akarunk egy rakáson látni. Az üzenetpanel jobbra húzásával lehetőségünk van a különböző típusú üzenetek közt váltogatni, ha pedig meguntuk az olvasgatást, a jobb oldali kijelzőkeret irányából balra mutató ujjmozdulattal visszahúzhatjuk az alkalmazáspanelt vagy az ikonsort, attól függően, hogy futnak-e háttérben megnyitott alkalmazások.
Lakossági túlélőcsomag
Az operációs rendszer kezdőcsomagja láthatóan sokkal inkább közösségi platformok használatára és multimédiás feladatokra lett kihegyezve, mintsem üzleti célokra. Minden BlackBerry Z10-re gyárilag rákerül a Facebook, a Twitter, a LinkedIn és a Foursquare szolgáltatások natív kliense (ezek közül mindegyik beágyazható a Hub-ba), az elmaradhatatlan BlackBerry Messenger, a Newsstand újságolvasó, egy időjárás-előrejelző app, dokumentumkezelő (Docs to Go) valamint a Remember jegyzetkezelő és az iMovie, illetve az androidos Movie Maker babérjaira törő Story Maker alkalmazás.
A BlackBerry az Apple-lel és a Google-lel ellentétben nem rendelkezik saját felhőalapú tárhellyel, ezért szintén a gyári kezdőcsomag részét képezi egy Dropbox-kliens, melynek érdekessége, hogy teljesen integrálódik a rendszer fájlkezelőjébe, hasonlóan az ugyanezen az elven működő Box.net klienshez. A csomagban található a BlackBerry Maps új verziója is, ez azonban jelenleg verziójában nem tartalmaz magyarországi térképadatokat - a gyártó ígérete szerint a hazai premier idejére ez a hiányosság orvosolva lesz.
[ ] Kattintásra eredeti méretben nyílik
A BlackBerry 10 vadonatúj, WebKit-alapú böngészőt is kapott, mely gyorsan és pontosan rendereli a weboldalakat, ráadásul teljes Adobe Flash támogatást nyújt (igaz, ez alapesetben ki van kapcsolva). Az új böngésző ráadásul nem csak a weboldalak betöltése során villámgyors, a zoomolás és a görgetés is teljesen akadálytalan, folyamatos. A browser Reader módja a weboldal sallangoktól mentes, lecsupaszított gerincét jeleníti meg, vagyis ilyenkor a szöveg és a beágyazott képek maradnak csak meg, minden egyéb zavaró dizájnelem (és hirdetés) eltűnik az oldalról.
Egyre nagyobb jelentőséggel bír, így még a BlackBerrynek is muszáj foglalkoznia a mobilba épített kamera kérdésével. A kanadaiak nem bíztak semmit a véletlenre: a Z10-be egy 2 megapixeles előlapi és egy 8 megapixeles fő kamerát építtek, mindkettő el lett látva autófókusszal és zoomolási lehetőséggel. A kameramodult a Nokiánál már látott elképzelés, a Timeshift mód teszi különlegessé, mellyel a fényképező gyors egymásutánban öt felvételt készít, melyből a kisebb csoportfelvételeknél személyenként kiválasztható a legjobban sikerült portré, és végül az ágyazható be a végleges felvételbe. A főkamera egyébként normál fényviszonyok mellett kifejezetten jó fotókat készít, zoomolni a kiválasztott képterülete bökve lehet (ilyenkor a felvétel még átkomponálható), a következő érintésre, vagy a három oldalsó hardvergomb egyikének lenyomására készül el a fotó.
Egyensúlyi helyzet
Az új BlackBerry természetesen a régi törzsközönségnek, az üzleti szférának is igyekszik olyan újdonságot nyújtani, mely más platformok nem érhető el. Ha ehhez megfelelő üzemeltetői támogatást kap (BlackBerry Enterprise Service 10, vagyis BES 10), a BlackBerry 10, illetve a Z10 ugyanazokat a távolimenedzsment-funckiókat, titkosítási algoritmusokat nyújtja, mint a régebbi BlackBerryk, egy nagyon lényeges plusz szolgáltatást leszámítva.
Ez az új BlackBerry Balance, mely két, egymástól teljesen elkülönülő rendszerkörnyezetet biztosít a privát alkalmazásoknak és üzeneteknek, valamint a céges appoknak és e-mail fiókoknak. Ennek a két rendszerkörnyezetnek egymásra semmilyen ráhatása nincs, a kapcsolódási pont egyedül a hardver, de architekturális szinten gyakorlatilag úgy lehet tekinteni a két környezetre, mintha ugyanazon a számítógépen másik operációs rendszert töltenénk be (azzal a különbséggel, hogy a BlackBerry Balance esetén a váltás mindössze egy másodperc a két környezet közt).
A Balance használatakor elkerülhető például, hogy egy rosszindulatú kódot tartalmazó, felhasználó által telepített alkalmazás kárt okozzon a vállalati rendszerekben, emellett kiküszöbölhető, hogy az alkalmazott bármilyen céges üzenetet, vagy annak egy részletét privát csatornán keresztül közzétegye, továbbítsa. A flottamenedzsmentet irányító vállalati rendszergazda emellett saját alkalmazás-piacteret hozhat létre a cégnek, csoportházirendeket állíthat fel, illetve egy kattintással távolról törölheti az összes üzleti adatot a telefonról anélkül, hogy a privát környezethez nyúlna.
Gondolatolvasás ujjbegyen keresztül
A BlackBerry 10 a szolgáltatáskínálat és a kezelőfelület átalakulása mellett láthatóan továbbra is meg akarja őrizni a kommunikátor-jegyeket, még akkor is, ha a Z10-hez hasonló teljes érintőkijelzős megoldásokkal soha nem lesz olyan könnyű a gépelés, mint a hardvergombos modellekkel. Ezt a célt szolgálja a szintén gesztusokkal vezérelhető prediktív billentyűzet, mely egy meghatározott tanulási időszak után képes teljesen igazodni a felhasználó szóhasználatához, megtanulja a félreütéseket is, és jó hatékonysággal korrigálja az ékezethibákat.
A virtuális billentyűzet már az első betű leütése után próbálja megtippelni, mit akarunk írni, a szójavaslatokat pedig közvetlenül a betűk felett adja meg, majd a szó lezárása után azonnal tesz egy javaslatot a folytatásra. Például ha a billentyűzeten csak annyit írunk be, hogy "Bo", az L betű felett már megjelenik a "Boldog" szójavaslat, amit egy ujjmozdulattal "felpöccinthetünk" a beviteli mezőbe. Ezt követően azonnal megjelenik az S betű felett a "születésnapot", a K felett pedig a "karácsonyt" szó. A gondolatolvasó virtuális billentyűzet legfeljebb három nyelvet képes kezelni egyszerre, és pár szó begépelése után elvileg azt is jól érzékeli, hogy milyen nyelven írjuk éppen a szöveget.
A BlackBerry 10 virtuális billentyűzetén ezzel csaknem olyan tempóval lehet gépelni, mint a QWERTY-gombsoros modelleken, a tapasztalatom szerint azonban ez a fajta gépelés sokkal nagyobb odafigyelést igényel, különben könnyen előfordulhat, hogy egészen más szavak kerülnek a szövegbe, mint amit eredetileg be akar az ember gépelni. Eleinte úgy gondoltam, hogy a szótippelősdi kapcsán a meglehetősen bonyolult ragozást használó magyar nyelvbe beletörik a bicskája a rendszernek. A szótő begépelése sokszor valóban nem elég, de az öntanuló rendszer révén idővel felgyorsul a gépelés.
Majdnem kerek történet
A BlackBerry Z10-en, illetve a BlackBerry 10 operációs rendszeren az eddigi meglehetősen rövid, alig egyhetes próbaidőszak alatt is jól látszik, hogy ezúttal valódi újdonságot, valami egyedit próbált letenni az asztalra a kanadai gyártó, ami nem merül ki öncélú dizájnelemek egymásra pakolgatásában, hanem tényleg gondolkodtak rajta emberek. Ráadásul a rendszer az eddigi, újszülött platformok képességeihez mérten mindenképpen, de még a mostani elvárásoknak megfelelően is kiforrottnak, kerek egésznek tűnik (mondjuk más választása nem is nagyon volt a BlackBerrynek).
Az egyhetes privát használat során sem számottevő hiányossággal, sem olyan gyermekbetegséggel nem találkoztam, mely lényegesen megnehezítené, vagy lehetetlenné tenné a telefon használatát. A rendszer többnyire villámgyorsan teszi, amit kell, az első kiadású szoftver velejárójaként a mozgás nagy ritkán meg-megakad, illetve egyes alkalmazások betöltésére olykor hosszú másodperceket kell várni, de távolról sem általános jelenségről van szó.
A BlackBerry 10 teljes átalakulásának azért áldozatai is vannak, melyek egy része feláldozható veszteség, más részei pedig kevésbé, de legalább gyógyítható. Az új operációs rendszerre épülő telefonok így egyáltalán nincsenek kötelezően ráutalva a BlackBerry saját hálózatára, ami egyrészt azt jelenti, hogy a - szolgáltatói beállítástól függően - az új BlackBerryk közönséges mobilnet-kapcsolattal is teljes értékű telefonok lehetnek, ezzel viszont a dedikált, titkosított adatcsatorna és az adattömörítés is elvész. A BlackBerry 10-nél push e-mail sem a BlackBerry üzenetközpontjain keresztül érkezik, hanem éppúgy ActiveSync protokoll segítségével, mint bármelyik más platformnál. Mindez ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy az új BlackBerryk használatához nem kell többé feláras szolgáltatást vásárolni több szolgáltatónál, ami az egyéni előfizetők körében jóval népszerűbbé teheti a platformot.
Nagyon nehéz és kitartó munkával gyógyítható a platform kezdeti alkalmazás-választékának szűkössége is. Az új és a régi BlackBerry operációs rendszer alkalmazásai közt nincs átjárás, és a portolás ugyan rendkívül egyszerű akár Androidról, akár más platformokról, a BlackBerry World piactér feltöltése alkalmazásokkal nem egyszerű feladat.
Modern SOC, kiberhírszerzés és fenntartható IT védelem (x) Gyere el meetupunkra november 18-án, ahol valós használati eseteken keresztül mutatjuk be az IT-biztonság legújabb trendjeit.
A gyártó szerint a januári rajtra nagyjából 70 ezer BlackBerry 10-kompatibilis alkalmazás állt készen, de számomra úgy tűnik, hogy ezeket még nem tette mind elérhetővé a BlackBerry a piactéren, mint ahogy a rajt során beígért kritikus fontosságú appok töredéke van csak jelen a BlackBerry Worldben. Szomorú látni egyben, hogy a meglévő alkalmazások jelentős része kritikán aluli minőségű, bár ezzel minden platform így van, csak máshol értelemszerűen nagy a merítés.
Az alkalmazások kapcsán egyébként nem is a menő játékok, a Netflix vagy éppen az Instagram hiányát érzem fájónak. A BlackBerry 10-en olyan, produktivitást segítő appokat nem találni meg, mint a OneNote, a SkyDrive-kliens, a Google Drive kliens, vagy akár a Skype, aminek az érkezését január végén beígérte a BlackBerry, mindenféle megjelenéssel kapcsolatos további részlet nélkül. Abszurd továbbá, hogy a platformra jelenleg egyetlen, natív kódban írt részvényárfolyam-elemző alkalmazás sem érhető el és nincs jelen több olyan fontos pénzügyi app sem, melyek egyébként ott vannak a régi BlackBerry OS-en is. Persze az említett programok nagy részére van alternatíva, emellett a választék napról-napra bővül, de talán szerencsésebb lett volna, ha a nulladik naptól elérhető lett volna az a bizonyos száz, régiónkénti kritikus alkalmazás a BlackBerry Worldben, amire a gyártó elkötelezettséget vállalt.
Még várni kell rá
Mi abban a szerencsés (vagy más szempontból szerencsétlen) helyzetben vagyunk, hogy mire a BlackBerry Z10 kapható lesz nálunk, ez a probléma kevéssé lesz égető, ráadásul az androidos portoknak köszönhetően már most jóval több lokális app érhető el itthon, mint amennyi a Java-alapú BlackBerry OS-re egész pályafutása alatt elérhető volt.
A BlackBerry Z10 ugyanis a jelenlegi tervek szerint valamikor április elején jelenhet meg a magyarországi mobilszolgáltatóknál, ami persze nem jelenti azt, hogy a kisebb boltok ne kezdhetnék el korábban árulni a telefont. Aki viszont türelmesen kivárja az áprilist, több alkalmazást, kijavított kezdeti hibákat (minimális mennyiségűt), nem utolsósorban magyar térképszoftvert, vagyis összességében egy még jobban használható, még komplettebb BlackBerry 10-et kaphat cserébe a mai csúcskategóriás okostelefonoknak megfelelő áron.
Végül annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mindez elég-e ahhoz, hogy a BlackBerryt újra felfelé ívelő pályára rakja, az olvasóra bízzuk, mint ahogy a BlakcBerry 10 platform sikerét is végül a piac dönti majd el, nem az egyébként intuitív és egyedi funkciók, valamint a továbbra is páratlan üzleti menedzsment-platform. A világ legfiatalabb mobil platformja mindenesetre megérdemli a figyelmet, technikailag pedig általa (újra) ott a BlackBerry helye a legnagyobbak közt.